Távozhat a leszbikus szerb miniszterelnök, akit kilökött magából az LMBTQ-közösség
Ana Brnabić Szerbia első meleg miniszterelnöke. A helyi LMBTQ-közösség úgy érezte, a politikusnak kiváltságai vannak.
Ana Brnabić beadta lemondását képviselői mandátumáról a keddi szerb parlamenti ülés után. A politikus sorsa egyelőre nem ismert, korábban eltérő hírek érkeztek arról, hogy Aleksandar Vučić milyen pozíciót szánt neki az új kormányban. Egyes értesülések szerint Brnabić továbbra is a szerb elnök favoritja lehet a kormányfői posztra, más lapok arról írtak, hogy új tisztséget szánhatnak neki.
Az alakuló szerb kormányt jelenleg is nagy homály fedi, Brnabić viszont már bekerült a szerb történelemkönyvekbe, mint a balkáni állam első női és első nyíltan homoszexuális kormányfője. Akit mellesleg nem látnak szívesen a belgrádi melegfelvonulásokon.
Sokáig kerülte a politikát
Mikor Ana Brnabić megszületett, Jugoszlávia területén még illegálisnak számított a homoszexualitás. Negyvenkét évvel később viszont nem csupán Szerbia első női, de első nyíltan meleg miniszterelnökévé választották.
A későbbi kormányfő 1975-ben született Belgrádban. Ha a gyerekkoráról kérdezik, gyakran azt mondja, hogy a családja és barátai megértőek voltak, a szexuális irányultsága pedig semmilyen problémát nem jelentett számára Szerbiában. Egy hasonló interjús lelkendezés során Fareed Zakaria újságíró szakította félbe a politikust.
„Könnyebben írja le, mint ahogy korábban más emberek meséltek nekem erről” – mondta, utalva a szerbiai melegek valós helyzetére.
A későbbi vezető egyébként annak ellenére jutott magasra a szerb politikában, hogy karrierje során sokáig mellőzte a közéletet. Sőt, Brnabić egy időre el is hagyta az otthonát: a délszláv háború alatt az Egyesült Államokba költözött, itt végezte el a Northwood Egyetemet, majd másoddiplomát szerzett az angliai Hull Egyetemen.
„Az ottani élet megtanított arra, hogy semmilyen munkát nem szégyen elvállalni. Ma igazgató vagy, másnap pedig, legalábbis míg megtalálod magad, egy kávézóban dolgozol. Londonban osztogattam egy angol nyelviskolába szórólapjait, amíg az angliai egyetemen csináltam a mesterképzésemet" – mesélte Brnabić diákéveiről a Belgrade Newsnak.
Ha a tudását máshol is alapozta meg, a karrierjét már Szerbiában kezdte építeni. Dolgozott külföldi befektetőkel, amerikai tanácsadó cégeknél, nemzetközi szervezeteknél, majd idővel a közszférában és helyi önkormányzatoknál is kipróbálta magát.
Egy telefon, ami nem csupán a nyaralását változtatta meg
Brnabić mindössze egy évvel a miniszterelnöki hivatalba lépése előtt, 2016-ban, vetette bele magát igazán a politikába. Épp külföldön tartózkodott, amikor egy hívás nemcsak az utazását, de az addigi életét is megváltoztatta.
„A kabinet keresett, és megkérték, hogy jelentkezzek Vučićnál. Munkaidő után, késő este hívtak, ami megerősítette bennem, hogy Vučić legalább 12 órát dolgozik egy nap. A híváskor külföldön voltam, de megszakítottam az utazásomat és visszajöttem. Másnap reggel találkoztunk, és akkor fel is ajánlotta nekem a pozíciót, én pedig igent mondtam” – mesélte a szerb Ekspresnek. Ezt követően, 2016 augusztusától Brnabić államigazgatási és önkormányzati miniszter lett.
Azt, hogy új taggal bővül a csapata, maga Aleksandar Vučić jelentette be egy sajtótájékoztatón. Ez volt a pillanat, amikor egész Szerbia számára világossá vált, hogy ki Ana Brnabić. A figyelem pedig, a nő tudása, szorgalma és más kvalitásai ellenére hamar a magánéletére terelődött.
A sajtótájékoztatón Vučić azt is felfedte, hogy az újdonsült minisztere a saját neméhez vonzódik.
„Sosem volt problémám azzal, hogy ezt elmondta” – jelentette ki Brnabić egy interjúban. Hozzátette, hogy a későbbi szerb elnök nem önszántából tárta fel a szexuális irányultságát, egyszerűen válaszolt egy újságíró kérdésére.
Csakhogy a dologban van egy csavar: Brnabić homoszexualitáságáról a Srpski Telegraf (ST) faggatózott. A bulvárlap a szerb vezetés irányítása alatt áll, így az ST abszolút nem vádolható azzal, hogy az újságírói kompromittáló témákkal bombáznák Vučićot. Sokakban később így felvetődött az is, hogy egy előre megrendelt kérdésről lehetett szó.
„Olyan jó, szép és kedves volt, amikor azt mondta, ha ez engem zavar vagy bánt az, hogy ezzel foglalkozni fognak. Én pedig azt mondtam, hogy egyáltalán nem érdekel a dolog” – válaszolta végül Vučić a sajtótájékoztatón.
Többekben már ekkor felvetődött, hogy egyszerű marketingtrükkről van szó. A szerb LMBTQ közösség egy része ennek ellenére örömmel fogadta a döntést, és abban reménykedtek, hogy a kinevezéssel lassan javulni kezd a helyzetük az országban. A boldogság viszont nem tartott sokáig.
Egy hónappal a hivatalba lépése után, Brnabić részt vett a belgrádi melegfelvonuláson. Ez volt az újdonsült miniszter egyik első nyilvános megjelenése, ahol azt is tisztázta, hogy bár jelen van az eseményen, a kormányuknál nem élveznek prioritást az LMBTQ-jogok.
Egy év után
Egy év sem telt el, mikor Aleksandar Vučić szakított miniszterelnöki pozíciójával, és 2017 júniusában, immár köztársasági elnökként kormányalakításra kérte fel Brnabićot. A politikus nemcsak a világsajtó címlapjaira, de a történelemkönyvekbe is bekerült, mint Szerbia első női és első nyíltan meleg kormányfője.
Persze, már a kinevezés előtt megindultak a találgatások az új miniszterelnök kilétét illetően. Egyes cikkek szerint nem mindenki díjazta az ötletet, hogy egy meleg vezető kerüljön Szerbia élére.
Brnabić egyébként tényleg nem illett a szerb jobboldali politika profiljába: nő, ateista, nyíltan vállalja a szexuális irányultságát, a kinevezéskor nem volt gyereke, sőt, horvát felmenőkkel is rendelkezik.
Mindezek ellenére úgy tűnt, Vučićot nem zavarják a felsorakoztatott ellenérvek. A helyi sajtó egy része szerint ennek egyértelmű okai vannak: amíg a háttérben továbbra is zajlanak a szerb vezetés gyakran szélsőségesen nacionalista és oroszpárti lépései, addig a meleg politikusnő azt üzeni a kirakatból, Szerbia nyit a nyugati értékek felé.
Azt, hogy a balkáni országban mennyire nem elfogadott a homoszexualitás, bizonyítja az is, hogy szexuális irányultsága és maszkulin megjelenése miatt Brnabićot számtalan támadás érte miniszterelnöki kinevezése után a politikai szférában, interneten és bulvárlapok címlapjain. Az LMBTQ-közösség néha bár a védelmére kelt, a kormány tagjai mélyen hallgattak. A politikus viszont mindig kiállt saját magáért.
„Nem válaszolok a hasonló sértésekre. Nincs mit mondanom azok számára, akik azt vágják a fejemhez, hogy fogalmuk sincs, hogy uramnak vagy hölgyemnek hívjanak, mert nem meghatározott a nemem. Hallottam már, hogy szultána vagyok, és neveztek homominiszterelnöknek is” – fakadt ki egy parlamenti ülésen.
Brnabić jelenléte idővel mégis hatást gyakrolt a közéleti kommunikációra, politikai szinten mostanra visszaszorultak az LMBTQ-ellenes gyűlöletbeszédek és negatív megnyilvánulások.
Még valamiben első
Brnabić idővel ugyanakkor egyre ellenszenvesebbé vált a szerbiai melegek szemében. A helyi LMBTQ-közösség azt várta a politikustól, hogy tegyen többet a jogikért, és az országuk ismerje el úgy a meleg, ahogy a heteroszexuális partnerkapcsolatokat.
Az ellentét pedig egyre fokozódott.
Pár évvel a kinevezése után Brnabić lett az első szerbiai meleg politikus, aki anyává vált.
A vezető partnere kisfiút szült 2019-ben, Aleksandar Vučić pedig a nyilvánosság előtt gratulált a kisbabához.
A helyi melegközösség emiatt úgy érezte, mintha szíven szúrták volna. Amíg Brnabićék a szerb elnök gratulációjával váltak szülőkké, addig egy átlagos szerbiai meleg pár nem, vagy csak nagy nehézségek útján válhat családdá. Számtalan orvosi eljárás nem engedélyezett az országban, a külföldi beavatkozások pedig meghaladják az összeget, amit egy átlagosan kereső szerb meg tud engedni magának.
Probléma továbbá, hogy jogilag szintén nem ismerik el a két anyából vagy két apából álló családokat, a meleg párok gyermekei így törvényi úton nem örökölhetnek a nem biológiai apjuk vagy anyjuk után, szétválás vagy halál esetén pedig nem biztosított a nem vér szerinti szülő felügyeleti joga.
Az anyává válás, és a hírek, hogy Brnabić külföldön összeházasodott a partnerével (a politikus ezt tagadja - a szerk.) végül addig vezettek, hogy a vezetőt már nem látják szívesen a helyi melegfelvonulásokon. A politikus bár később azt nyilatkozta, ettől függetlenül helye van a parádén, egy 2019-es konfliktus után többé nem jelent meg az eseményen.
A kormányfő első mandátuma végéig valamelyest javult a szerbiai LMBTQ-közösség helyzete. Persze, ez mindössze annyit jelent, hogy jelenleg a korábbinál kevesebb atrocitás éri a helyi melegfelvonulásokat. Jogi értelemben viszont semmilyen előrelépést nem tett Szerbia a meleg partneri kapcsolatok elismerését tekintve az elmúlt öt évben sem.
Báb?
Meleg női miniszterelnök ide, meleg női miniszterelnök oda, Szerbiát az elmúlt pár éveben egyre több kritika éri többek között a választások tisztasága, a sajtószabadság romlása, a független újságírók rágalmazása és Vučić felhalmozott végrehajtói jogosítványai miatt. Egyes politikusok és megfigyelők szerint Brnabić nem több puszta bábnál, aki ellátja a miniszterelnöki poszt ceremoniális feladatait, de valódi végrehajtói hatalommal nem rendelkezik.
Brnabić egyébként nem is ment szembe az elé állított korlátokkal, már a kinevezése előtt kijelentette, hogy a szerb elnöknek patronálnia kellene az új miniszterelnököt.
„Vučićnak az első hónapokban mentorálnia kellene a miniszterelnököt. Mindannyiunk számára normális a folytonosság, ma mégis készek vagyunk kritizálni azt, ha a miniszterelnök konzultál az elnökkel”
– mondta 2017 júniusában.
Azt pedig, hogy egy női kirakatpolitikussal mennyire egyszerű manipulálni bárkit, aki nem szerbiai meleg, helyi független újságíró vagy ellenzéki politikus, mutatja az is, hogy 2021 januárjában Jennifer Aniston (ismertebb nevét a Jóbarátok Rachelje) összeválogatott néhány női vezetőt és aktivistát, majd posztolt róluk egyet a közösségi oldalán.
Az amerikai színésznő arra szeretett volna rámutatni a közösségi oldalán, hogy mennyire fontos a nők szerepe a világ megváltoztatásában, és így többek között Malála Júszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni emberjogi aktivistával vette egy kalap alá a szerb miniszterelnököt. És épp ilyesmi lehetett a cél a kormányfő kinevezésével.
