A lengyel kormánykoalíció pártjai megállapodtak az élettársi kapcsolatokat szabályozó törvénytervezetről, kár, hogy a jogszabály senkinek nem jó
Az óvatos kompromisszum senkit sem elégít ki.
A lengyel kormány a múlt héten közzétette a házasságon kívül együtt élők helyzetét szabályozó törvénytervezetet, amelyről a koalíció bal szélén lévő Új Baloldalnak sikerült megállapodnia a centrista kabinet legkonzervatívabb résztvevőjével a Lengyel Néppárttal (PSL), azaz a történelmi parasztpárttal. A helyzet törvényi szabályozását legalább húsz éve követelik Lengyelországban. Elsősorban az urbánus, nyugatias, baloldali politikai erők szorgalmazták a rendezett élettársi kapcsolatok törvényesítését akár férfi-nő, akár egynemű együttélésekben. A követelés szerepelt a két évvel ezelőtti választás idején is: elsősorban a baloldali és a középpártok programjaiban. A jobboldali, konzervatív, nacionalista erők, mint a Jog és Igazságosság (PiS) és a Konföderáció élesen elutasították ezt, a család szentségének, a házasság intézményének és a nemzet fennmaradásának védelmére hivatkozva. A jobboldal leváltására vállalkozott ugyan 2023-ban a PSL is, de konzervatív vidéki szavazóbázisára hivatkozva a párt elutasította, hogy az ügy bekerüljön a koalíció politikai programjába.
A most elfogadott tervezet nevében sem utal a melegházasságra. A jogszabály neve: „Törvény a legközelebbi személyről és az együttélésről szóló megállapodásról.” A PSL kezdettől ellenezte, hogy az élettársi kapcsolatukról szóló megállapodást a felek az anyakönyvi hivatalokban, ünnepélyesen írják alá. Kialkudták, hogy az ilyen egyezséget közjegyzőknél kelljen megkötni. A tervezet szerint a partnerek eldönthetik majd, hogy vagyonukat különválasztják vagy egyesítik. Közösen vehetnek fel hitelt a bankoktól, és jogosultak lesznek arra, hogy társuk állapotáról a kórházak tájékoztassák őket. Az örökösödési és adójogban, s egyéb jogosultságokban is hasonló jogaik lesznek, mint a házastársaknak.
A törvény nem változtatna érintettek családi állapotán, de kikötné, hogy együttélésük alatt nem köthetnek házasságot.
A partnerség felbontásáról a feleknek kell megállapodniuk.
Ezzel együtt a törvenytervezet számos lényeges ügyről nem rendelkezik. Nincs benne szó arról, hogy a felek automatikusan jogosulttá válnának társuk nevének viselésére, sem a kapcsolatokban élő gyermekek státuszáról, örökbefogadásról. „Ez nem az a törvény, amelyért harcoltunk, amelyről az LMBTQ+ emberek álmodtak, s nem az élettársi kapcsolat rendezése, amit Donald Tusk ígért és a lengyel társadalom 54 százaléka támogatott – nyilatkozta a Kampány a Homofóbia Ellen (KPH) nevű szervezet. Az egyesület szerint a tervezet „szánalmas válasz” a várakozásokra és a választási ígéretekre.
„Több tízezer pár él Lengyelországban minden törvényes védelem nélkül. Minden nap félhetnek attól, hogy ha történik valami, kapcsolatuk semmit nem jelent az állam szemében. Félelmeikre és aggodalmukra a megoldás a házasságok egyenrangúsága” – hangoztatja a KPH.
A 2023. október 15-i parlamenti választás nyomán a Donald Tusk vezette Polgári Platform és a vele szövetséges pártoknak sikerült kitenniük a hatalomból a győztes, de kellő számú szövetséges nélkül maradó PiS-t. A koalícióra szavaztak a társadalom Nyugatra orientálódott, EU-párti rétegei. Ez a része a lengyel világnak már nem a katolikus mintákat követi, toleráns, tudomásul veszi az új életmódokat, a női egyenjogúságot, ellenzi a drákói abortuszszabályozást, az egyház túlhatalmát. Donald Tusk és szövetségesei azonban hiába értek el a jelentős gazdasági eredményeket, hiába sikerült hazahozniuk a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott EU-s milliárdokat, a választók különböző rétegei elégedetlenek maradtak. Közéjük tartoznak a nők vagy a szabályozott élettársi viszonyra számító meleg és heteroszexuális párok. A koalíciós pártok belső huzavonája azokat is elkedvetlenítette, akik a PiS évei alatti jogtalanságok megbüntetésére számítottak. Ám ezek is olyan törvényes eljárást igényeltek, amelyhez a koalíciónak nincs elegendő parlamentáris ereje. Két éve a demokratikus, Európa-barát lengyel erők nyertek, de nem eléggé.
A jobboldal – ha csak kis fölénnyel is – idén júniusban megtarthatta az elnöki palotát. Az augusztusban hivatalba lépett új elnök, Karol Nawrocki azóta következetesen tartja magát ahhoz, hogy vétózni fog, nem engedi a társadalom jó része által igényelt változások jogszabályba foglalását. Hivatalvezetője útján Máris közölte, hogy nem enged át olyan törvényt, amely kvázi házasságot hoz létre, hiszen alkotmányos kötelessége a család intézményének védelme. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a közjegyző előtt megkötött élettársi megállapodást a család elleni „ultrabaloldali” támadásnak, a társadalom alapegysége lebontásának minősítette az X-en.
Az óvatos kompromisszum törvénnyé válására tehát aligha van esély.
A PiS tarthat Karol Nawrocki és a Konföderáció közeledésétől
Jaroslaw Kaczynski feltűnő elánnal utasította el a koalíciós törvényjavaslatot, jelezve Karol Nawrockinak, hogy az ügyben alkudozni még a látszat kedvéért sem lehet. Jaroslaw Kaczynski hetek óta támadja a szélsőjobboldali Konföderáció politikusait, főleg sikeres elnökjelöltjüket Slawomir Mentzent, aki a gazdasági libertariánusok fő alakja. De kijut a szélső-nacionalista Krzysztof Bosaknak is. Az utóbbi hónapokban ugyanis a Konföderáció előretört a jobboldali térfélen. A PiS elnöke erre válaszul harsogja, hogy a szélsőjobboldaliak alkalmatlanok a kormányzásra. A PiS számára ugyanis gond, hogy képtelen új szavazói rétegeket megszólítani, miközben sok fiatalnak vonzóak a szélsőségesek radikális gazdasági és adójavaslatai, vagy éppen nacionalista mitológiájuk.
Sok elemző úgy látja, hogy Karol Nawrocki kultúrájában és elképzeléseiben közelebb áll a Konföderációhoz, mint a PiS-hez. De mi lenne, ha önállósítaná magát? Az IBRIS közvélemény-kutató október 10-11-én megkérdezte a lengyeleket, hogy mi lenne a véleményük egy „elnöki párt” megjelenéséről? A Rzeczpospolita szerint az ötletet a válaszadók 33,2 százaléka helyeselte, míg 45 százalék elutasította. A legtöbben a PiS és a Konföderáció választói közül helyeselnék egy ilyen „friss és a politikán felül álló” erő megjelenését, híveiknek akár 54 százaléka is egy ilyen párthoz fordulna. Rafal Chwedoruk, a Varsói Egyetem politológus professzora ezt azzal magyarázta a napilapban, hogy a Konföderáció fiatal tábora aránylag könnyen átáll egy vonzóbb kínálat mellé. A PiS esetében szerinte meggyengült azoknak az elkötelezettsége, akik nem tartoznak a „kemény magba”, s inkább keresnének egy sikeres jobboldali politikai ajánlatot. Karol Nawrockinak ugyan a törvény nem teszi lehetővé saját párt alakítását, de Lengyelországban az elnöki pártoknak van hagyománya. Alapított ilyen Józef Pilsudski marsall, majd kevésbé sikeresen Lech Walesa is.
