Három meleg és biszexuális királyi személy a történelemből
Számos meleg, leszbikus és biszexuális arisztokrata és királyi személy fordult elő a történelemben. Volt közülük, akinek titkolnia kellett, hogy szexuális irányultsága eltér a megszokottól, volt, aki nyíltan vállalta vonzódását saját neméhez, és volt olyan szerencsés is köztük, akinek eltérő szokásait környezete is elfogadta, vagy legalábbis eltűrte, és volt, aki titokban is megtalálta a boldogságot azonos nemű szerelme mellett.
A Napkirály öccse, Fülöp orléans-i herceg egész életében egy férfit szeretett
XIV. Lajos francia király öccse, Fülöp. A laza erkölcseiről híres francia udvar eltűrte, hogy a "Monsieur" (ez a francia király öccsének hivatalos megszólítása) a férfiakat szerette, már csak Fülöp magas rangja miatt is. Lajos nagyon közel állt öccséhez, édesanyjuk, Ausztriai Anna gondoskodott arról, hogy gyerekkorában ugyanolyan bánásmódban részesüljön a jövőbeni király és öccse is. Fülöpről azt jegyezték fel, hogy elég hirtelen természetű volt, de megbocsátó, bátyja, a későbbi Napkirály azonban keményebb természet volt, aki sokáig haragudott, ha megbántották és makacs is volt. Úgy tudni, Ausztriai Anna volt az, aki Fülöp nőies tulajdonságait bátorította, mert egyfelől jobban kedvelte az ő lágyabb természetét, mint idősebb fiáét, másfelől egy királyi öcs mindig veszélyt jelentett a jövőbeni uralkodó trónjára. Természetesen Fülöp nem is volt annyira szem előtt, mint a bátyja, ezért több szabadsága volt mind az öltözködés, mind a viselkedés terén. Állítólag még felnőttkorában is előfordult, hogy nőnek öltözött, ezzel meglepve a versailles-i udvar hölgyeit. Ugyanakkor Fülöp kitűnő katona és hadvezér volt, nagy népszerűségnek örvendett a hadsereg körében.
Hiába tűrték el neki, hogy férfikegyenceket tartott, Fülöpnek is meg kellett házasodnia: első felesége Stuart Henrietta, a kivégzett I. Károly angol király lánya lett. Három gyerekük született, kisfiuk kétévesen meghalt. Henrietta házasságuk alatt több szeretőt is tartott, többek között férje bátyjával is összeszűrte a levet. Miután ő elhunyt, Fülöp a Wittelsbach-házból (ebből a családból származik Sisi is) való Erzsébet pfalzi hercegnőt vette el. A Monsieur tisztelte a feleségét, aki végre-valahára megajándékozta egy fiúval is. Ugyanakkor Fülöp élete szerelme Philippe de Lorraine-Armagnac gróf volt, akit csak Lotaringia lovagjának (Chevalier de Lorraine) neveztek az udvarnál. 30 éven át volt Fülöp kegyence ez a feljegyzések szerint gátlástalan és pénzszórást kedvelő ember. Az eredetileg vagyontalan lovag dúsgazdaggá vált Fülöppel való kapcsolata révén.
Ezt a viharos kapcsolatot nagyon érzékletesen mutatja be a Versailles című sorozat, érdemes megnézni. De nem csak ezért, gyakorlatilag átvezet Versailles születésének történetén, az udvar színes életén és számos korabeli botrányon is. Fülöp és királyi bátyja 1701 júniusában súlyosan összevesztek. A feszültséget az okozta kettjük között, hogy a király arra kényszerítette a Monsieur-t: fia vegye el az ő házasságon kívül született lányát, a házasság pedig finoman szólva sem volt sikeres. Az ifjabbik Fülöp herceg sorozatosan csalta a feleségét, a Monsieur pedig azt vetette Lajos bátyja szemére, hogy nem fizette ki adósságait, amit a házasságért cserébe ígért neki. Másnap hajnalban Fülöp herceg agyvérzést kapott, és még aznap meghalt.
A Napkirályt nagyon lesújtotta a tragédia, felelősnek érezte magát öccse haláláért, a kortársak pedig többször látták sírni ezekben a napokban. Fülöp özvegye, Erzsébet gondosan elégette elhunyt férjének férfi szeretőitől maradt leveleit, nehogy azok rossz kezekbe jutva foltot ejtsenek Fülöp emlékén.
Ferenc József öccse, Lajos Viktor, a "Lali Mucus"
Ferenc József császárnak három öccse volt: Károly Lajos, az utolsó magyar király, IV. Károly nagyapja, Miksa mexikói császár, akinek trónját megdöntötték, és őt magát kivégezték, valamint a kevésbé ismert Lajos Viktor, aki idővel a család fekete báránya lett.
Ez utóbbiról azt írják, hogy túlérzékeny, összeférhetetlen fiatalember volt. Fülöp orléans-i herceggel szemben katonai ambíciói nem voltak, csak a művészetek iránt érdeklődött. Császári főherceghez úgymond méltatlan, botrányos viselkedése és homoszexualitása miatt idővel száműzték egy vidéki kastélyba. Feljegyezték róla, hogy amikor 1848-ban menekülnie kellett a császári családnak a bécsi forradalom elől, először Innsbruckba, majd Olmützbe, az akkor hatéves főherceg amikor halálraítélt forradalmárokat látott, császári bátyját arra kérte, hogy bocsássa őket szabadon. Nem járt sikerrel.
Később természetesen katonaként kellett szolgálnia, mint családja minden férfitagjának. Amikor azonban kitudódott, hogy a magas rangú tábornokként szolgáló főherceg férfi alárendeltjeit, tiszttársait igyekezett elcsábítani, sőt, közemberekkel, kocsisokkal és szolgákkal is viszonyt létesített, szülei és testvérei igyekeztek legalább a nyilvános botránynak elejét venni. Feljegyezték, hogy egyszer maga Ferenc József is gúnyos megjegyzéseket tett öccsére, azt mondta rá mások jelenlétében: „Adjatok mellé egy balerinát segédtisztnek, annak nem lesz semmi baja”. Lajos Viktort gyakran küldték el Capriba hosszú üdülésekre, és mivel akkoriban működött a cenzúra, ez biztosította, hogy a császár öccsének külföldi afférjairól az osztrák újságolvasók ne szerezhessenek tudomást.
Az viszont már elég kínos volt, hogy még a szigorú sajtócenzúra ellenére sem lehetett leplezni, hogy Lajos Viktor előszeretettel hordott női ruhát nyilvánosan. Szokásai nagy megütközést keltettek az udvari társaságban, ahol a „Luziwuzi” (magyarul körülbelül Lali Mucus) gúnynevet ragasztották rá. Az utolsó dobása az volt az udvar és császári bátyja szemében, hogy a bécsi Zentralbad közfürdőben (ez ma Kaiserbründl néven állítólag melegek szaunájaként működik) nyilvánosan és félreérthetetlenül közeledett más férfiakhoz, és egyikük arcon vágta. Ezt az esetet nem lehetett eltussolni, és Ferenc József utasítására Lajos Viktornak el kellett hagynia Bécset, és végleg Salzburgban letelepednie.
Itt a klessheimi kastélyban kellett élnie, és amilyen népszerűtlen volt Bécsben, olyan közkedvelt személlyé vált Salzburgban. Nagyvonalú mecénás volt: támogatta a város művészeti iskoláit, a kiállításokat, és amikor 1899-ben a várost olyan árvíz sújtotta, ami miatt ezrek váltak földönfutóvá, a főherceg megnyitotta kastélyát és parkját a nélkülözők befogadására, és nagy összegeket adományozott a város újjáépítésére, a károsultak megsegítésére. A 1873-ban Salzburg legszebb terét, az Ópiacot (Alter Markt) Lajos Viktor térre (Ludwig-Viktor-Platz) keresztelték át.
György kenti herceg, II. Erzsébet nagybátyja
VI. Györgynek, a jelenlegi brit uralkodó, II. Erzsébet apjának öccse volt György kenti herceg (VI. Györgynek ez csak az uralkodói neve, a családban Albertnek, pontosabban Bertie-nek szólították.)
Erzsébet királynő nagybátyjai és egy nagynénje, V. György brit uralkodó és Mária királyné gyermekei: az alsó sorban ül bal oldalon János herceg, aki fiatalon hunyt el epilepsziája miatt, középen a Princess Royal, Mária, jobb oldalon György herceg, akiről ez a bejegyzés szól. A felső sorban balról jobbra látható a későbbi VI. György, II. Erzsébet édesapja, a családnak csak Bertie, Henrik gloucester-i herceg, valamint az akkori trónörökös, David, a később botrányos körülmények között lemondott VIII. Eduárd.
Hét évvel volt fiatalabb Erzsébet édesapjánál. A királyi családban szokásos karriert futotta be: a második világháborúban szolgált a haditengerészetnél és a brit királyi légierőnél (RAF) is. 1934-ben elvette Marina dán és görög királyi hercegnőt, másodunokatestvérét, három fiuk született.
Ugyanakkor György kenti herceg biszexuális volt: házassága előtt és után is számos nővel és férfival volt kapcsolata, a brit társaság tagjaitól hollywoodi hírességekig.
Egyes források szerint 19 évig tartó kapcsolata volt Noël Coward színésszel, színházi rendezővel és 1942-ben állítólag a hercegtől származó intim leveleket loptak el Coward házából. Lucy Moore brit történész szerint a hercegnek viszonya volt Indira Raje-val, az indiai Cooch Behar állam uralkodójával az 1920-as évek végén.
A mai napig téma brit királyi családdal foglalkozó oldalakon, hogy György herceg kábítószerfüggő is volt, elsősorban morfint és kokaint használt, amit állítólag bátyja, Eduárd herceg segítségével hagyott abba a 20-as évek végén.
Törvényes gyermekei mellett a hercegnek állítólag gyermeke született Kiki Prestontól, egy amerikai társasági nőtől, vele és Jorge Ferrarával, a Nagy-Britanniába delegált argentin nagykövet biszexuális fiával állítólag hármasban éltek együtt. Prestont a korabeli brit társaság csak úgy ismerte, mint „a lány az ezüst tűvel”, drogfügőségére utalva. Egy másik feltételezett törvényen kívüli gyermeke Raine McCorquodale volt, aki Diana hercegnő később utált mostohaanyja lett, apjának második felesége.
György herceg máig tisztázatlan, furcsa körülmények között vesztette életét: csupán hat héttel harmadik gyermeke születése után, 1942. augusztus 25-én halt meg, amikor repülőgépe az észak-skóciai Evantonból felszállva Dunbeath közelében rossz időjárási viszonyok közepette hegyoldalnak ütközött. A herceg a hivatalos források szerint Izlandra tartott. Halála körül számos összeesküvés-elmélet született: hogy a királyi család akart valójában megszabadulni kínossá vált rokonuktól, hogy György náci-szimpatizáns volt, ezért kellett kiiktatni, és hasonló elméletek keringtek. Az esetről könyvet írók azt állították, hogy a kenti herceg úgy szállt a fedélzetre, hogy a karjához volt bilincselve egy aktatáska, benne 100 svéd koronával, tehát valójában Svédországba tartottak, nem Izlandra. Az viszont biztos, hogy ez volt az első eset 450 éve, hogy a brit királyi család tagja aktív szolgálat közben halt meg, és hogy a szenvedélyes szerelmi életéről ismert György herceg idejekorán, 39 évesen elhuny
