„Az első néhány előadás alatt külön biztonsági szolgálatot béreltünk fel, arra az esetre, ha valami történik” – búcsúzik Az Őrült Nők Ketrece
Aggódtak Az Őrült Nők Ketrece című darab alkotói amiatt, hogyan fogadja majd a musicalt a közönség. 11 év és 482 előadás után azonban kijelenthető, félelmeik nem igazolódtak, sőt. A mai napig hatalmas sikernek örvend a Kultúrbrigád produkciója, mely arról szól, hogyan őrlődnek az önfelvállalás és önfeláldozás között egy meleg pár tagjai, akik azt szeretnék, hogy a fiuk boldog legyen. Több mint 250 ezren látták az Alföldi Róbert által rendezett darabot, és az utolsó előadásokra is szinte az összes jegy elkelt már. Októberben a búcsúturné befejeződik, és végleg legurul a függöny, a darab szellemisége ugyanakkor tovább él majd, méghozzá egy formabontó új szórakozóhely alakjában – tudtuk meg Zsedényi Balázstól, a Kultúrbrigád operatív vezetőjétől, aki a minap interjút adott az nlc-nek.
Te személyesen hányszor láttad a darabot?
A színházcsinálás akkor működik, ha az ember jelen van, és mi ebben a tekintetben eléggé szélsőségesek voltunk. Az első 4-5 évben a Kultúrbrigád minden tagja bent volt az összes előadáson. Idővel ez változott, de végig tartottunk magunkat ahhoz, hogy a csapat legalább egyik tagjának bent kell ülnie minden előadáson. Én személy szerint körülbelül 150-szer láttam Az Őrült Nők Ketrecét, nyilván az első százat egyhuzamban.
Miért van szükség ilyen intenzív jelenlétre?
Mert ez a műfaj akkor élő. Akkor van karbantartva egy darab, akkor tud friss maradni, ha mindenki, aki részt vesz benne, az előadóktól kezdve a világosításért felelős kollégákon át a nézőtéri felügyelőig, folyamatosan kap visszajelzést a munkájára. Az Őrült Nők Ketrece esetén minden előadáshoz 50-60 ember összehangolt munkájára van szükség, és a visszajelzést mindenki várja és igényli. Szerintem egyébként minden munkahely olyan, mint egy óvoda. Ha nem figyelünk oda egymásra, mindenki elkezd elkanászodni, és ez a vezetőségre ugyanúgy igaz. Az, hogy jelentőssé vált Az Őrült Nők Ketrece, vagy az a fajta színház, amit a Kultúrbrigád csinált 15 éven át, az előadások szakmai minősége mellett annak köszönhető, hogy folyamatosan ott voltunk, jelen voltunk, figyeltünk, kommunikáltunk.
Összességében sokat változott a darab 14 év alatt?
Nem. Az előadás mostani változata 95 százalékban azonos azzal, amit a premieren láthattak a nézők. Ami változott, az a konferansz jelenetek egy-egy szövege, amikor egyértelműen a közönséghez beszél a fellépő: bekerültek mondatok, kikerültek mondatok, frissült annak érdekében, hogy jobban reflektáljon az aktuális helyzetre. Szerintünk a színház halála, ha ez a reflexió nem jelenik meg. Hát, mi reflektáltunk. Ezeknél a részeknél egyértelműen leomlik a negyedik fal, az a képzeletbeli, láthatatlan fal, amely a színházban elválasztja a nézőket a színpad külön világától. Nekünk minden előadásunkban nagyon fontos volt, hogy ez a negyedik fal ne létezzen. Ezt mindig baltával igyekeztünk agyonverni.
Féltetek az elején, hogy a darab rossz fogadtatásra lel?
Nagyon féltünk. A bemutató idején a Jobbik korábbi, nem a mai, néppárti formája, hanem az igazi radikális változata éppen népszerűségének csúcsán volt. Az a fajta homofóbia, amivel egyébként ma is találkozunk erősen, jelen volt a közbeszédben, és egyáltalán nem volt biztos, hogy egy ilyen darab bedobása a köztudatba nem okoz majd balhét.
Olyannyira nem, hogy az első néhány előadás alatt külön biztonsági szolgálatot béreltünk fel, arra az esetre, ha valami történik. De 14 év alatt nem történt semmi ilyesmi, sőt – egyes Facebook-kommenteket leszámítva – még a szavak szintjén sem intézett ellenünk támadást senki. Sőt.
És ezt minek tudjátok be?
Alföldi Robi ezt gyönyörűen fogalmazta meg. Azt mondta, hogy a darabban a szeretetről beszélünk, és abba senki sem tud belekötni. És azt hiszem, szerénytelenül mondhatom – a teljes stáb nevében –, hogy az előadás egyszerűen nagyon jó. Nagyon ritka az, amikor ennyi ember munkája művészetté áll össze. Az Őrült Nők Ketrece esetén valahogy tényleg minden passzolt, de, hogy ez így lesz, azt előre nem lehetett tudni. A tökéletes színházi végeredmény titkát nem tudja senki, ha tudnánk, csak ilyen előadások születnének.
Áprilisban játszottátok utoljára a darabot klasszikus, néhány száz férőhelyes színházi körülmények között, azóta pedig többezer fő befogadására alkalmas arénákban vittétek színpadra. Technikailag mennyire volt nehéz átültetni az előadást ebbe az új közegbe?
Nagyon nehéz volt abból a szempontból, hogy az eredeti előadás nem egy arénára lett kitalálva, és apróbb technikai módosításoktól eltekintve nem gyártottunk le mondjuk új díszleteket a turnéra. Korábban is vendégeskedtünk vele nagy, szabadtéri színpadokon: Veresegyházon, Szegeden, ahol úgyszintén jóval 1000 feletti néző látta – és hihetetlenül működött. Annyiból pedig tisztább helyzet egy aréna, hogy tényleg nincsen semmi a placcon kívül, mindent a nulláról kell felépíteni. Czibor Attila, a Kultúrbrigád technikáért felelős tagja úgy találta ki ennek az egész estének a vizualitását, műszaki-technikai hátterét, hogy így, néhány arénás előadáson túl azt kell mondjam, az előadás talán még jobban is működik 3-4-5000 fős közönség előtt, mint a kisebb színpadokon.
Látva azt, hogy az utolsó előadáskra is ilyen tempóban keltek, kelnek el a jegyek, nem merült föl, hogy a turnét meghosszabbítjátok?
Egy előadáshoz színházi apparátust kell fenntartani, ráadásul nekünk ehhez emberünk sem lenne. Akiket most leszerződtettünk a búcsúturnéra, decemberben, amikor még nálunk volt munkahelyük, úgy tudták, áprilisban meg fog szűnni a munkahelyük, utána még lesz ez a pár előadás, és vége. Ők ez alapján kerestek maguknak munkát. De, ez csak az egyik része annak, hogy miért lenne ez a verzió fenntarthatatlan. Gondoljunk bele például abba, hogy milyen költséges dolog csak a díszletek tárolása. Egy raktárt bérelni évente önmagában több millió forint.
Több országban, ahol ez a darab színpadra került, egy idő után meg is lett filmesítve. Ez itthon nem merült fel?
Nem fogunk belőle filmet csinálni. Ez teljesen biztos, és nem is lesz elérhető mozgóképen. Ennek több oka is van. Jogilag is bonyolult lenne, de eleve nem is áll a szándékunkban. Ez az előadás – ahogy minden színházi produkció – a közelségtől és egyidejűségtől működik, ennek a játéknak mindenki része, aki ott helyben jelen van. Minden más csak dokumentáció, de nem egyenértékű a valódi előadással.
Az utolsó előadás más lesz, mint a többi? Lesznek meglepetések?
Mivel arénában játsszuk, egy kicsit más lesz. Két óriáskivetítő olyan részleteket hoz közel, amit eddig nemigen lehetett látni. Több lesz a táncos, nagyobb lesz a kórus, lesz benne néhány olyan vizuális elem, ami azoknak is meglepetés lesz, akik korábban színházban már látták a produkciót. A végén pedig, reméljük, többen fognak meghajolni, mint ahányan a színpadon szerepeltek.
A turné tehát befejeződik, film nem lesz, de ez azt is jelenti, hogy Kultúrbrigádnak sem lesznek további projektjei?
Mi a színházcsinálást befejeztük, de alapvetően az előadóművészetben szeretünk mozogni. Most azon dolgozunk, hogy létrehozzunk egy szórakozóhelyet, a Vörös Neon bár és varietét. Ez a hely a Dob utca 1-ben nyílik majd októberben, és azt a szellemiséget viszi majd tovább, amiből Az Őrült Nők Ketrece megszületett, és ami tulajdonképpen jellemezte azt, ahogyan mi színházat csináltunk az elmúlt 15 évben.
Ezt hogyan kell elképzelni? Mire számíthat, aki ellátogat a Vörös Neon bár és varietébe?
Október 17-én lesz a hivatalos megnyitó. Most talán még senki nem mondaná meg a helyről, mert még romokban áll, de két hét múlva mi ott már bárpultot fogunk építeni. Egyébként nagyjából másfél hónappal ezelőtt még úgy nézett ki, hogy a turné után mindenki mehet munkát keresni. Azt nem mondanám, hogy az elmúlt 3-4 hónap nem volt nagyon nehéz lelkileg, de az munkálkodott bennünk, hogy nem akarjuk befejezni a közönséggel való párbeszédet. De az, hogy milyen formában tudjuk folytatni, milyen lehetőségeink lesznek rá és milyen szövetségeseink lesznek hozzá csak a közelmúltban tisztult le. Sőt, most is még csak tisztulóban van.
A Vörös Neon bár és varieté a ’30-as évek mulatójának egy 2025-re upgrade-elt változata lesz. Lesz kabaré, önálló estek, koncertek, bulik, minden péntek éjszaka igazi varietéműsort tervezünk, konferansziéval, dizőzzel, artistákkal, dragekkel, varietéelemekkel, de rendhagyó eseményeket is szeretnénk létrehozni. Például egészen biztos, hogy csinálunk majd egy élő választási show-t, és itt lesz Az Őrült Nők Ketrece poszt-afterpartyja is. Létrehozzuk és megnézzük, hogy lesz-e közönsége. Bízunk benne, hogy lesz.
