Mars Expedíció a Vértesben
Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbéli táj a Vértes hegységben, Gánt határában. Az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park kihagyhatatlan látnivaló. Informatív tanösvény kalauzolja végig a területen a látogatókat. A szabadtéri geológiai múzeum fantasztikus hely, geológiában teljesen járatlan látogatók számára is maradandó élmény a hullámzó vörös lankákon sétálgatni, a számtalan, izgalmas fotótémában bővelkedő hatalmas katlanban kalandozni.
A bánya története
A bányafal kb. 28 m magas, az alapkőzet (dolomit) színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a lilás-pirosig terjednek.
1920-ban Balás Jenő bányamérnök hatalmas karsztbauxittelepre bukkant az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu, Gánt határában. Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés. Ha ma körbesétáljuk Gántot, déli és keleti oldalában meghökkentő látványra lelhetünk: óriási, hullámos felszínű területeket fed egy vörös, apró szemcséjű kőzet.
Az 1930-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott, így aztán nem is meglepő, hogy a II. világháború idején Németország is szemet vetett rá. A világégés során teljes kapacitását a német hadiipar szolgálatába állították. A csúcsteljesítmény éve 1953 volt: ekkor 600.000 tonna ércet nyertek ki a bányarendszerből, ami ahhoz képest is tekintélyes mennyiség, hogy működésének évei alatt összesen 10.000.000 tonna bauxitot adott a világnak. A bánya nem csak a mennyiséget, hanem a minőséget tekintve is az élvonalba tartozott. Előnyére vált, hogy a kevés kovasav mellett nagy arányban volt benne titán, cirkónium, króm, gallium és berillium.
Egymás után nyíltak a különböző külszíni fejtések, az utolsóban az 1980-as évek elején indult a munka (ebben található a ma látogatható tanösvény). Ez már nem volt hosszú életű, ugyanis 1987-re eljött az a pont, amelytől fogva a működés már nem lett volna gazdaságos, így a bányák bezártak. Azóta sok tájsebet helyreállítottak (rekultiváltak) és beerdősítettek.
De vajon miért volt szüksége a fémre éhes német hadiiparnak a gánti bauxitra? Ez a kőzet a timföldgyártás alapanyaga, melyre az alumínium előállításához van szükség. A bauxit csapadékos éghajlaton, tartósan magas hőmérséklet hatására keletkezik több féle kőzet málladékaként. A forróság és a nedvesség hatására ugyanis a kőzetben lévő kémiai anyagok jelentős része kioldódik - kivéve az alumínium, a titán és a vas, melyek oxidként halmozódnak fel. A bauxit éghajlatjelző kőzet: a keletkezéséhez szükséges klimatikus körülmények trópusi éghajlaton fordulnak elő. Ez azt is jelenti egyben, hogy a ma a Dunántúl aljzatát képező kőzetlemez-töredék egykor trópusi területen helyezkedett el, csak a későbbiekben sodródott mai helyére. A Dunántúli-középhegység bauxittelepei általában karsztos kőzetek mélyedéseiben, töbreiben estek csapdába, ahová folyóvízi szállítás útján kerültek. Később betemetődtek, hogy aztán a bányászkodás során lássanak újra napvilágot.
A tanösvény
A 13 állomásból álló tanösvény egy kellemes sétával 1-1,5 óra alatt végigjárható, az év minden napján szabadon látogatható. Az ismertető táblákkal jelzett útvonalon betekintést nyerhetünk a környék földtörténeti múltjába, megtudhatjuk, hogyan jött létre a gánti bauxittelep, milyen ásványok találhatók a telepen, és olyan szép magyar szavakat is megtanulhatunk, mint pl. a fekübörc.Szakvezetés is kérhető a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól. Sőt, a védett földtani értéket bemutató füzet a DINPI Zöld Pont Irodájában (Budapest XII., Költő u. 21.) megvásárolható.
Tipp: A bejárás során az egymást keresztező vagy szétágazó utak rövidítésre ösztönöznek, ezért a tanösvényt célszerű az állomások sorrendjében végigjárni. Ugyanis a nemzeti park munkatársai a tematikus sorrend és a tanulás logikája szerint alakították ki a tanösvényt.
Akit nagyon lefárasztanának a geológiai szakkifejezések, esetleg nehezen tudja maga elé képzelni az évmilliókkal ezelőtti Pannon-tenger feledhetetlen látványát, az is garantáltan jól fogja magát érezni a némiképp az amerikai vadnyugatra hajazó tájon.
Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum
A történeti áttekintő a "bánya" bejárata és kijárata közelében található. 40 db poszterre nyomtatva "mesél" a magyarországi bauxitbányászatról, kiegészítve az alumínium, a timföld és a bauxit franciaországi felfedezésével. Külön kis fejezetet szentel az 1926-ban Gánton megindult, és néhány év alatt európai jelentőségűvé fejlődött külfejtéses bauxitbányászatnak.
A bányamakettben földalatti, "bányabeli körülmények" között tanulmányozhatók a bauxitbányászatban, a bányaművelésnél használt szerszámok, segédeszközök, a bányaépítés, valamint a bauxittermelés és -szállítás gépi berendezései. Megtekinthetők a gépesített bauxittermelési munkahelyek legegyszerűbb változatai, a bányabeli személy- és teherszállításra használt MULTICAR kisteherautó, a termelésszervezést, -irányítást és a termelvényszállító szállítószalag rendszert működtető diszpécser központ.
A különféle biztosítási rendszerekből (trapéz ácsolat, TH kapuív és TH trapéz, betonidomkő, mechanikus acél tám és hidraulikus alumínium tám) megépített bányatérségek (bányamakett, M=1:1) a gépi berendezésekkel "valódi bauxitbánya" hangulatát keltik. A 100 m hosszú, 360 m2 alapterületű "bánya" meglátogatása "igazi" bányajárási élményt nyújt.
A kézi erővel megindított külfejtéses bauxitbányászatban először a termelvény szállítását gépesítették. A bányából a lóvontatású csillevonattal kiszállított termelvényt gőzmozdonyos iparvasúti vonatokkal szállították tovább. A kiállítási udvaron a szállításban használt eredeti csille (1 m3), iparvasúti kocsi (5 m3), gőzmozdony (IMRE) sínpárra helyezve látható. A bányabeli anyagmozgatásra használt lóvontatást "leváltó", a bányamakettben bemutatott villamos mozdony korszerűbb változata is megtekinthető itt.
A táró művelésű bauxitbányákban használt mozdonnyal a "népes" vagonok hozzácsatolásával személyszállítást is végeztek. Megtekinthetők továbbá a bányaművelési szintek közötti anyagmozgatást segítő kézi, elektromos és sűrített levegős hajtású vitlák (csörlők), sűrített levegőt előállító kompresszor és nagyméretű bányavíz szivattyúk is.
Tipp: érdemes váltócipőt csomagolni. A jellegzetes vörös por nagyon ragaszkodó...
Hasznos információk
Cím: 8082, Gánt Bányatelep 1.
Telefonszám: +36 22 354 485, +36 99 312 667
E-mail: info@kbm.hu
BELÉPŐJEGY: Felnőtt: 800 Ft
Nyitva tartás:
Tanösvény: egész évben szabadon látogatható
Múzeum: ápr. – okt.: kedd – vasárnap: 10-18 óra között
