TASZ: jogellenes lenne a Pride-felvonulás résztvevőinek bírságolása
Noha szombaton tartották a rendőrség által betiltott Pride-ot, a történtek értelmezése még nem ért véget. Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok klubjában üzent a felvonuláson részt vevőknek. A Mandiner szerint úgy fogalmazott: „Mindenkit tájékoztattunk, a jogszabályokat mindenki ismeri. A többi a hatóságok feladata, a politikának itt már nincs dolga”. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ezért arra kérte a miniszterelnököt, hogy ha a „szabálysértési bírsággal fenyegeti pár százezer honfitársát, akkor legalább a saját szabálysértési törvényét olvassa el, amely szerint erre nincs mód”. A TASZ üdvözölte, hogy a rendőrség arányos eszközökkel biztosította a véleménynyilvánítás szabadságát mind a felvonulóknak, mind az ellentüntetőknek. Döbrentey Dániel, a szervezet szakértője a Magyar Hangnak elmondta: elkészítették a mintabeadványokat, amelyeket akkor élesítenek, ha szabálysértési eljárásokat indítana a rendőrség.
Két nappal a betiltani próbált szombati Pride felvonulás után egyelőre nincsenek hírek arról, hogy bárki ellen szabálysértési eljárás indult volna, amiért részt vett a rendezvényen. A rendőrség sem számolt be emiatt indított intézkedésről a „tiltott vonulás gyülekezéssel összefüggésben”. A Pride alatt jogsegély szolgálatot fenntartó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezethez szombat óta egyetlen megkeresés sem érkezett a részvevőktől, miközben azt megelőzően százas nagyságrendű megkeresést kaptak.
Döbrentey Dániel, a TASZ Közéleti, Részvételi Programjának helyettes vezetője szerint a Pride-on felvonulók nem valósítottak meg jogsértést azzal, hogy részt vettek a felvonuláson. Felhívta a figyelmet a társaság írására, amelyben leírták: az alapjogi konfliktusok alkotmányos gyakorlata alapján a rendőrség által a felvonulással és az ellentüntetéssel szemben alkalmazott korlátozások nyomós indokból szükségesek voltak, és a rendőrség arányos eszközökkel tett eleget ennek a feladatának: biztosította, hogy a véleménynyilvánítás szabad legyen. Vagyis a rendőrség korrigált, hiszen előzőleg a felvonulók gyülekezési jogát eleve szükségtelenül és aránytalanul korlátozta, amikor határozatban megtiltotta a Fővárosi Önkormányzat által szervezett eseményt. Szombaton, amikor a felvonulás ténylegesen megvalósult, a rendőrség nyúlhatott volna a feloszlatás eszközéhez – de nem tette.
– Aki megjelent, és nem észlelt a rendőrség részéről semmilyen arra utaló jelet, hogy ő jogsértést követett el, a rendezvény egésze alatt lehetett abban a hiszemben, hogy a rendőrség megváltoztatta az álláspontját. Nem volt például rendőri jelenlét a felvonulás Deák téri gyülekező pontján. A Madách téren láttam néhány rendőrt, de ők sem igazoltattak, nem szólítottak fel senkit távozásra. Ha a rendőrség a rendezvény általuk jogellenesnek vélt mivoltát nem kommunikálta a helyszínen a résztvevők felé a rendezvény ideje alatt, az mutathatja azt, hogy a gyűlést nem fogják jogellenesként kezelni. Ennél azonban fontosabb, hogy a jelenlévők semmilyen jogsértő magatartást nem tanúsítottak, így a bírságolásuk jogellenes lenne – mondta.
Ha viszont elkezdi a rendőrség a tömeges bírságolást, szerinte az erős hatalmi visszaélés lenne, mivel egészen más hagyni egy tömeget végigvonulni Budapesten, majd utólag minden bizonnyal több száz munkaóra révén, a résztvevőket egyesével azonosítva felelősségre vonni. – El kell különíteni ezt az esetet attól, amikor térfigyelő kamerákat arra alkalmaznak, hogy célzottan valamely ismert bűncselekmény elkövetőjét beazonosítsák. Lényeges a különbség. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy egy térfigyelő kamera észlel egy konkrét bűncselekményt, bejelentés is érkezik a rendőrségre, és az elkövető beazonosításához felhasználják a kamerafelvételt. Viszont egészen más utasításra végigelemezni a több tízezer, akár százezer embert, és felelősségre vonni olyanért, amit a laikus úgy érzékelhetett, hogy a jelenléte a rendőrség számára nem volt aggályos. Előbbi célzott bűnüldözési tevékenység, a másik totális kontroll – érzékeltette a különbséget a TASZ szakértője.
Ha a rendőrség szabálysértési eljárásokat kezdeményez a résztvevőkkel szemben, arra az esetre a TASZ-nak lesznek igazított érvrendszereik, annak megfelelően, hogy milyen hivatkozással indítják meg az eljárásokat. Mint mondta, beadványmintáik is készültek, amelyeket majd szükség esetén nyilvánosságra hoznak.
Az Ügyvédkör is azon az állásponton van, hogy nem szankcionálhatók a Pride-on résztvevők a rendezvényt megtiltó rendőrségi határozat ellenére sem, mivel rendőrségi utasítás a helyszínen nem hangzott el. Horváth Lóránt elnök felhívta a figyelmet: a rendőrség által használt értelmezés szerint a felvonulás a gyülekezési törvény hatálya alá tartozott. Ennek alapján konklúzióként az elnök arra jutott: a rendőrségnek a hatályos szabályozás alapján a gyűlést és a tömeget fel kellett volna oszlatnia. Ennek oka, hogy a rendőrség korábban határozatban mondta ki a rendezvény jogellenességét, és meg is tiltotta azt, a határozat pedig jogerőre emelkedett, mivel senki sem támadta meg. Az elnök szerint viszont az oszlatásnak a tömeg nagysága miatt katasztrofális következményei lettek volna.
Arra a felvetésünkre, miszerint a rendezvényen a hatóság átnézett a saját tiltó határozatán azzal, hogy nem szerzett annak érvényt, Döbrentey Dániel úgy felelt: jogbizonytalanság lengi át a történteket. Másrészt a hatóságoknak világosabban kellene eljárniuk a jog alkalmazásakor: hiszen noha a rendőrség kiadott eltántorító közleményeket – felhívták a figyelmet, hogy betiltott rendezvény lesz, aki azon részt vesz, szabálysértést, a szervező pedig bűncselekményt követ el –, nem szerzett ennek érvényt.
Hogy meddig kell számítani arra, hogy a rendőrség postázza az esetleges szabálysértési eljárás megindításáról szóló értesítést a résztvevőknek, a TASZ szakértője elmondta: a szabálysértési eljárás elévülési idején van erre lehetőség, ami fél év. Az utóbbi hónapok hídfoglalással zárult tüntetései esetében néhány nap, esetleg héten belül ezeket kézbesítették. Ugyanakkor ezek az esetek annyiban mások voltak, hogy az eljárás alá vont személyeket a helyszínen igazoltatták.
Vagyis ha lesznek a felvonuláson történt részvételért eljárás alá vont személyek, azokat a kamerafelvételek alapján indíthatják meg. Mint arról beszámoltunk, ideiglenes kamerákat telepítettek a Pride eredeti útvonalának több pontjára is. Amikor az RTL arról kérdezte a rendőrséget, hogy kinek a megbízásából szerelték ezeket fel, nem közölték azt. A kamerákról szólva Döbrentey Dániel felhívta a figyelmet, hogy a Szabadság hídra bejelentett ellentüntetés miatt a szervezők megváltoztatták a menet útvonalát, így kikerülték a kamerák egy részét. A kamerák esetében az a kérdés, hogy lehetőséget biztosít-e az arc azonnali – vagy rövid időn belüli – felismerésére. A technológia pontos ismeretének hiányában viszont erről megoszlanak a vélemények. A felvételek tárolhatóságáról azt mondta: a hatóság valamennyi ideig kezelheti a felvételeket, akár a szabálysértés elévülési idejéig. Viszont az eset felveti a kérdést, hogy a jövőben lehetőség lesz-e akár fél évre kamerát kihelyezni bármelyik utcasarokra, és rögzíteni az adatokat, hogy feltűnjön a felvételeken egy-egy szabálysértés? Vagy egy kihelyezett kamera felvételét ad abszurdum a legsúlyosabb bűncselekmények elévülési idejéig, vagyis 25 évig tárolhatják? Ez az arcfelismerő rendszerek esetében arra világít rá, hogy parttalanná tehető az alkalmazása, és bármilyen szabálysértés felderítésére is alkalmazhatók, amely viszont adatkezelési kérdéseket is megnyitnak.
Frész Ferenc informatikai biztonsági szakértő a közösségi oldalán a szóban forgó kamerákat a világ legnagyobb biztonsági kamera gyártójának, a Hikvision rendszereiként azonosította. A beszédes nevű „DeepinView kamerák” közé tartoznak, forgatható, dönthető, zoomolható kamerák, amelyek már a helyszínen, „peremhálózaton” feldolgozzák a képeket. Ez azt jelenti, hogy az arcfelismerés, objektumészlelés már a kamerában megtörténik, mielőtt az adatokat továbbítanák – írta. Elméletileg a rendszer képes megszámolni és azonosítani az embereket, de a valóságban a pontosságot befolyásolja a tömeg sűrűsége, a fényviszonyok, az arc elfedése (például napszemüveg, maszk) és még az is, ha valaki nem fehér bőrű vagy nő. A bejegyzésében emlékeztetett viszont arra, hogy az Európai Unió új AI törvénye (AI Act) általánosan tiltja a valós idejű távoli biometrikus azonosítást közterületen a bűnüldözésben, nagyon szűk kivételekkel. Értelmezése szerint a magyar jogszabályok 2025 márciusi kiterjesztése, amely kisebb szabálysértésekre is lehetővé teszi az arcfelismerést (például tiltott felvonuláson való részvételre), komoly feszültséget okoz az uniós joggal.
Rendőrség: 36 igazoltatás a tiltott rendezvényen
A rendőrség Pride utáni összesítésében úgy fogalmazott a rendezvényről, hogy folyamatosan figyelemmel kísérte a tiltott vonulásos gyülekezést, hogy ne alakulhassanak ki összetűzések az ellentüntetőkkel. „Ez nem volt egyszerű feladat, mert a szervezők, vezetők nem akartak együttműködni a hatósággal. A rendőrség ezért külön köszöni a közlekedők türelmét, akik késve érték el úticéljukat” – írták. Kitértek továbbá arra, hogy a rendőrök 20 óráig összesen 36 embert igazoltattak, egy nőt garázdaság, egy férfit pedig kábítószer birtoklása miatt állítottak elő. Ketten rosszul lettek, egy 15 éves fiú pedig akkor sérült meg, amikor leesett a korlátról, ahova felmászott. Hozzájuk a rendőrök biztonsági intézkedés keretében mentőt hívtak.
