Az Alkotmánybíróság szerint az LMBTQ-zászló égetésére való felhívás közösség elleni uszítás
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyben a Barcsa-Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét képviselő Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd azt állítja, hogy a bíróságok megsértették védence véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát, amikor bűnösnek mondták ki közösség elleni uszítás bűntettében.
Ahogy arról beszámoltunk, hat évvel ezelőtt, 2019. október 23-ára rendhagyó, interaktív megemlékezést hirdetett meg Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke. Az esemény része lett volna a digitális plakáton feltüntetett LMBTQ-zászló-égetés, de az végül nem valósult meg. A megemlékezést a közösségi médiában közzétett plakáttal hirdették meg, a részvételt regisztrációhoz kötötték, a helyszíne pedig egy pontosan meg nem határozott magánterület volt. Az ügyben a Háttér Társaság tett feljelentést, amit a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság először elutasított, a feljelentő panasza után azonban az ügyészség nyomozásra utasította a rendőrséget, és 2022 júliusában közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt vádat emelt.
A Székesfehérvári Járásbíróság a közösség tagja elleni erőszak helyett közösség elleni uszítást állapított meg, ezért Barcsa-Turnert egy évre próbára bocsátotta. Az ítélet szerint a vádlott által az interneten két honlapon közzétett, rendezvényen való részvételre szóló felhívás alkalmas volt a lakosság egyes csoportjaival, különösen az LMBTQ-közösség tagjaival szembeni szenvedélyek olyan mérvű felszítására, amely magában hordja az erőszakos jellegű konkrét sérelem bekövetkezésének a reális lehetőségét.
„A szöveg kifejezetten fenyegető”
A fellebbezést követően a másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és mindkét vádpontban – közösség tagja elleni erőszak és közösség tagja elleni uszítás vádja alól is – bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat.
Az ügy harmadfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódott. A táblabíróság 2024. szeptember 18-án meghozott ítélete szerint a közösség elleni erőszak bűntettének elkövetése nem valósult meg ugyan, de a vádlottat – az elsőfokú ítélettel megegyezően – bűnösnek mondta ki közösség elleni uszítás bűntettében, ezért őt egy évre próbára bocsátotta. A bíróság megállapította: A plakát szövege nem pusztán véleménynyilvánítás, hanem erőszakos cselekményekre, illetve gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás. […] A szöveg kifejezetten fenyegető; a zászlóégetés nemcsak a gyűlöletre, de az erőszakra uszítás megállapítására is alkalmas.
A jogerős ítélet szerint a vádlott azzal, hogy egyenlőségjelet tett az LMBTQ-közösség és a pedofilok közé, már negatív véleményt fogalmazott meg, és gyűlölet kiváltására alkalmas kifejezést használt, a programpontok tekintetében a szöveg kifejezetten fenyegető, gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás.
Gaudi-Nagy: A provokáció nem uszítás
A nagy visszhangot kiváltó ügyben a Barcsa-Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét képviselő Gaudi-Nagy Tamás alkotmányjogi panasza ez év legelején futott be a Donáti utcába. Az ügyvéd álláspontja szerint a jogerős ítélet, a Büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezésének önkényes és kiterjesztő bírói értelmezése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Emellett azt is megjegyezte, hogy az interneten közzétett felhívás az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése körébe tartozó védett véleménynyilvánítás, amely – ismerte el az indítványozó – kétségtelenül provokatív módon került kinyilvánításra. Nézete szerint az LMBTQ-közösséget szimbolizáló zászló elégetésére való felhívás, illetve az ahhoz fűzött bejegyzés provokáció volt, és nem minősül az általa megjelölt közösség elleni uszító tartalmú véleménynyilvánításnak, amely a lakosság egyes csoportjai ellen irányult volna, megsértve más emberi méltóságát, jó hírnevét, társadalmi önbecsülését.
Középpontban az emberi méltósághoz való jog
Az Alkotmánybíróság (előadó alkotmánybíró: Varga Réka) több menetben is tárgyalta az indítványt. Az alkotmánybírák végül úgy döntöttek, hogy – Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Schanda Balázs és Varga Réka párhuzamos indokolásával, valamint Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária és Patyi András különvéleményével – elutasítják az alkotmányjogi panaszt. A testület határozatában megállapította:
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA EGY OLYAN ALAPJOG, AMELY CSAK FELELŐSSÉGGEL GYAKOROLHATÓ.
A többségi döntés szerint az eljáró bíróság helyesen ismerte fel azt, hogy a mások emberi méltóságát sértő gyűlöletre uszítás a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja. A bíróság megközelítése, amely szerint a gyűlöletre uszítás éppen az emberi méltóságot sérti, és ezért nem áll a véleménynyilvánítás védelme alatt, összhangban van az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó felfogásával és az Alkotmánybíróság gyakorlatával, amely az emberi méltósághoz való jogot helyezi a középpontba.
