Meseszerű tündérkertek Magyarországon

Itt a hosszú hétvége,és ha valakit nem rettent el az előre jósolt rossz idő,érdemes a szabadban tölteni belőle amennyit csak lehet.Mutatunk 3 úticélt egy jó kiránduláshoz.

Jeli Arborétum, a magyar varázskert

Szombathely és a Balaton között létezik egy varázskert, ez pedig nem mást, mint a Jeli Arborétum. Az alapítója, Ambrózy-Migazzi István, aki a lehetetlent nem ismervén tűzte ki életcélját: elhozni a kontinentális éghajlatú Magyarországra az örök tavaszt.Ambrózy-Migazzi István 1892-ben között házasságot kötött Migazzi Antónia grófnővel, akivel kanári-szigeteki nászútjukon is különleges délszaki növények magjait gyűjtötték, és azokat hazahozva megvetették a jövő örökké zöldellő kertjének alapjait Malonyán. Ennek a kertnek az első világháború vetett véget, így végül a gróf Kám község határában találta meg az új helyet a különleges növényei számára, amik azóta is elvarázsolják az arborétumba látogatókat.

Akárhova nézünk a Jeli Varázskertben az aljnövényzettől kezdve a fák kérgein keresztül egészen a lombkoronáig, különleges állatokra bukkanhatunk.

Fekete harkály (Dryocopus martius)

Ez a fenséges megjelenésű, ébenfekete tollruhájú, vöröskoronás madár a legnagyobb termetű harkályunk.

Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)

Ha szúrós, tövises, tüskés bokrok között az éles szemű megfigyelő gömb alakú fűfészekre bukkan, valószínű, hogy egy kedves kis rágcsáló, a mogyorós pele lakhelyére akadt.

Hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum)

A kert legismertebb örökzöldféléje a hegyi mamutfenyő. Amerikai hazájában él a jelenlegi legöregebb, 3200 éves példány, amely 95 méter magasságú és 12 méter törzsátmérővel büszkélkedhet.

A Jeli Varázskert látogatásához védettségi igazolvány nem szükséges.
Arborétumunk kivételes növény- és állatvilágának megóvása érdekében az arborétum területére tilos kerékpárral behajtani, kutyákat bevinni.
Szintén tilalmazott bármilyen növényt, virágot letépni, a földből kiszedni és az arborétum területéről kivinni.
Tűzvédelmi okok miatt a Jeli Varázskert területén nem megengedett a dohányzás.
A területen nagy számban élnek kullancsok, ezért a séták során riasztószer használata ajánlott. Javasolják továbbá, hogy látogatás után vizsgálja át bőrét, hiszen a kullancsok veszélyes fertőzéseket terjeszthetnek! Szükség esetén érdemes orvoshoz fordulni.

Áprilisi nyitvatartás:

Hétköznap: 8–15 óráig
Hétvégén: 8–17 óráig
Húsvét, április 15–18.: ünnepi nyitvatartás: 8–17 óráig
Felnőttek belépőjegy 15 főig: 1800 Ft/fő
Felnőtt csoportos belépőjegy 16 főtől: 1500 Ft/fő
Diák- és nyugdíjas belépőjegy 15 főig: 1500 Ft/fő
Diák és nyugdíjas csoportos belépőjegy 16 főtől: 1200 Ft/fő
Gyermek belépőjegy: 900 Ft/fő

A Fertő tó, az összefüggő mocsárvilág

A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, aminek nagyobbik része Ausztriához tartozik. A tó területe ma 309 négyzetkilométer, de ha hinni lehet a mondáknak, valamikor akkora volt, hogy Mária Terézia hajóval tudott eljutni egészen Fertődig, az Esterházy-kastélyig.
A nevében szereplő „fertő” a víz mocsaras, lápos jellegére, illetve azokra a gázokra utal, amik a nád és más növények bomlásakor keletkezik. (Ekkora összefüggő mocsárvilág a Duna-delta kivételével nincs Európában.) Fertőrákosnál a tóhoz vezető bekötő úton szédítő látvány fogadja az autóst és a biciklist: az út mentén gondosan művelt földek, szőlőbirtokok váltják egymást, miközben a Fertő tó állat- és növényvilága csalogat a horizonton.

A természeti kép alkotóelemei továbbá a 20 ezer éves sós tó, a Soproni-hegység, a vad nádas, a fekete iszap, az üstökösréce, a nyári lúd, a réti sas, a sápadt szemeslepke, a gólya és hattyú, a szabályos szőlőtőkék és a környékbeli takaros települések is. 

Vácrátóti Arborétum, igazi tündérország

A botanikus kert a vácrátóti kastélyparkból alakult ki, aminek építtetője és tervezője ismeretlen, a monda szerint Géczy István, Vácrátót akkori birtokosa, a 18. század végén és a 19. század első harmadában épült magyarországi angolkertek mintájára telepíttette. A kertről az első írásos adat 1827-ben kelt.

Annyi biztos, hogy minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron a Vácrátóti Arborétum, ráadásul eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra.

Még 2015-ben az arborétum kertészei ötvenezer tulipánhagymát ültettek el a kertben: a Rózsakertben, a Kastélynál és a kert felső részén található egynyári virágágyásokba. Az elegáns liliomvirágú tulipánoktól a korai fajtákig gyönyörködhetnek az ide látogatók.

Vízimalom

A legfeltűnőbb kerti stíluselem a Vízimalom, amely sohasem őrölt gabonát, se nem fűrészelt, se más munkát nem végzett, csupán dísznek, kerti pihenőhelynek készült az 1890-es években. Eredetileg nádtető borította, jelenleg egy vele egykorú épület bontott cserepe fedi. Megfelelő vízjárás esetén ma is komótosan vagy szaporábban forog nagy kereke. Átellenben egy sziklaalagút vezet ki egy tóparti hangulatos padhoz, ahonnan a Sziklás-tó vizét és környezetét szemlélhetjük.

Nyitvatartás

Szabadtéri gyűjtemények:
március 1. – november 1. minden nap: 8:00 – 18:00
november 2. – február 28. minden nap: 8:00 – 16:00

Beltéri Kiállítóterek:

március 1. – november 1.: 8:30-17:30 Hétfőnként az üvegházak növényvédelmi okokból zárva tartanak,
kivétel ünnep és munkaszüneti napokon: március 14.; április 18.; június 6.; október 31.;
november 2.-február 28.: 8:30-15:30 Hétfőnként az üvegházak növényvédelmi okokból zárva tartanak, kivétel ünnep és munkaszüneti napokon: december 26.

Belépőjegy árak 

Felnőtt egyéni    1 800 Ft/fő
Felnőtt egyéni munkanapokon    1 500 Ft/fő
Nyugdíjas / Diák (közoktatásban 7–18 éves) / Pedagógus egyéni    1 200 Ft/fő
Regisztrációs jegy [óvodások / fogyatékkal élők / helyi állandó lakosok (lakcímkártyával) / pedagógusok iskolai csoporttal]       500 Ft/fő
3 éves korig a gyermekek a kertet díjtalanul látogathatják.
Online jegyvásárlásra is van lehetőség.

Az arborétumban vezetett, illetve élménysétára is van lehetőség, melyet a kert kurátorai vezetnek.