Normafa park a Svábhegy csúcsán

A főváros legismertebb kirándulóhelye, a Normafa, a nevéből is következtethetően egy fa után kapta a nevét:
Az ős öreg bükkfa 1927-ben egy villámcsapás miatt dőlt ki, miután hosszú évszázadok viharait túlélte. Egyes legendák szerint akkor sarjadt, amikor Mátyás király megszületett, mások tudni vélik, hogy a nagy király megpihent az árnyékában. Ha nem is az 1400-as évek óta állt a Svábhegy tetején, de az bizonyos, hogy több száz éves volt a hatalmas törzsű fa.

A környék régi sváb lakosai csak Viharbükk néven emlegették, a Normafa elnevezést csak a XIX. század közepétől használjuk. A környék mindig kedvelt kirándulóhely volt, többek között a Nemzeti Színház társulata is szívesen járt ide piknikezni. 1840-ben, egy ilyen kirándulás alkalmával a kor kedvelt színésznője, Schodelné Klein Róza fantáziáját megmozgatta a hatalmas, magányosan álló bükkfa, mely nagyon hasonlított Bellini Norma című operájának színházi a díszletére, és elénekelte a fa alatt a Norma-áriát. Ettől kezdve kezdték el Normafának nevezni a bükkfát, mely elnevezés lassan átterjedt a fa körüli rétre is, ahonnan zavartalan kilátás nyílik a fővárosra. A Normafa emlékét ma emléktábla őrzi, melyet 1967-ben állítottak a neves fa emlékére. A Svábhegy a fővárosi kirándulók, turisták, pihenni, kikapcsolódni vágyók kedvelt célpontja már a XVII. század óta.

Könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel is, parkoló korlátozott férőhellyel áll rendelkezésre. A bátrabbak Zugligetből a libegővel juthatnak fel a János hegyre,a kevésbé merészek pl a 21-es buszt igénybe véve,vagy akár a fogaskerekű segítségével.A fogaskerekű végállomásától a híres Gyermekvasúttal (úttörővasút)tudunk továbbutazni. 
A tervek szerint 2021-ben újra tervezik megrendezni a Libegők éjszakáját,ami akár izgalmas lezárása is lehet egy kirándulós napnak.

Néhány ötlet,látnivaló kirándulás esetére:

Gyermekvasút

A Gyermekvasút története 1947-ben kezdődött. Ebben az évben döntöttek az illetékes állami szervek, hogy keskeny nyomközű vasutat építenek a Budai-hegységben, melyet iskoláskorú gyerekek bevonásával fognak üzemeltetni. Az építkezés 1948 áprilisában kezdődött, mely egyben a környék úttörővasúti korszakának kezdetét is jelentette. Még ez év nyarán átadták az első, mindössze három kilométeres szakaszt, amely a Széchenyi-hegytől a mai Virágvölgy állomásig tartott. A következő évben újabb szakaszt adtak át a mai Szép Juhásznéig, majd 1950-ben egészen Hűvösvölgyig hosszabbították meg a vonalat. A Gyermekvasút Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között közlekedik 11,2 km hosszan. A teljes hossz időtartamát közel 45 perc alatt teszi meg. A vasútról a Vadaspark megállóban leszállva, a sárga + jelzést követve, kb 4 km séta után a Budakeszi Vadasparkot is megnézhetjük 

Tündér-hegyi kőfejtő

A Tündér-hegyi kőfejtőben a múlt század elején még porló dolomitot bányásztak, mára kiváló pihenő- és kirándulóhely lett. A bányászott anyag felső triász korú, könnyen porló, fehér, szarukő-mentes kőzet volt. A szikla természetes alakot mutat, mászásra azonban egyáltalán nem alkalmas instabil szerkezete miatt. A kőfejtőt 1978-ban nyilvánították védetté. A pihenőhelyen jelenleg egy tűzrakóhely van asztalokkal és padokkal, valamint egy nagyobb tér, ami labdajátékokra is alkalmas. A terület kerékpárral is könnyen megközelíthető.

Székely-kapu

A Székely-kapu a Normafa buszmegállók közelében található pihenőhely. Kedvelt találkozási pont mind a kirándulók, mind a sportolók körében. A pihenőhelyen a padok és asztalok mellett a sportolóknak nyújtó eszközök vannak kihelyezve. A Székely-kaputól több turistaút is indul. A turistautakat követve innen juthatunk el a Csacsi-réten keresztül Makkosmáriára, vagy a kék körutat követve egy kényelmes sétával felfedezhetjük a Normafa gerincét.

Túraútvonalak

Az aktívabb kikapcsolódást szeretők többféle túraútvonalból választhatnak,edzettségtől,kedvtől függően. Különleges tanösvény is megtalálható,melyet főleg szív- és érrendszeri betegséggel,magasvérnyomással,cukorbetegséggel élők számára készült: Különböző hosszúságú útvonalakból választhatunk,az állóképességünk függvényében.

János-hegyi Erzsébet kilátó

Ha a hegyen járunk,kihagyhatatlan látványosság a libegő végállomásánál.Az építési munkálatok 1908-ban kezdődtek meg Klunzinger Pál és Schulek Frigyes közös tervei alapján. A kilátót 1910. szeptember 8-án adták át a nagyközönségnek. A környékét fokozatosan szépítették, a legfontosabb beruházás az 1926-ban megvalósított állandó díszkivilágítás volt, mely az első volt hazánkban. Ennek sikerén fellelkesülve világították ki később állandóra a Halászbástyát, és az Országházat is.  A kilátó épületében büfé várja a látogatókat. 

Átjáró-barlang

A János-hegyi Átjáró-barlang (más néven a János-hegyi átjáró) a kilátótól néhány perces sétára található, kb. 18 méter hosszú barlang. Érdekessége, hogy 2 bejárata által átjárható, kényelmesen ki lehet benne egyenesedni felnőtteknek is. Míg egyesek természetes kialakulását támogatják, mások azt vallják, hogy emberi kéz által alakult ki. Bármelyik kialakulás is igaz, mindenképpen érdemes ide ellátogatni és végigmenni a belsejében, mely kicsiknek és nagyoknak egyaránt érdekes élmény lesz.

A parkban két kápolna is található:

Úti Madonna Kápolna

A Gyermekvasúttól a zöld háromszög jelzést követve a sínekkel ellentétes irányba, az erdőben kb. 20 perc sétával érhetjük el a kápolnát. Története az 1880-as évekbe nyúlik vissza, mikor a terület Berger János teológus birtokában volt. Ő épített egy nyaralót a Farkas-völgyben (ma is látható, igaz jelentősen átalakítva). Nyaralójától pár száz méterre Isten dicsőségére egy egyszerű, kőből és fából készült kis kápolnát emelt. A korabeli leírások szerint az 1914-ben még pompás erdei szent hely 1936-ra már igen elhanyagolttá vált. Ennek ellenére még a II. világháború után is működött, karácsonykor éjféli misét is tartottak benne az erdőbe zarándoklóknak. 

Anna-réti kápolna

1825 és 1830 között az Anna-rét szélén kis erdei kápolna épült, Szent Anna tiszteletére. Ezt követően a kápolna rendkívül népszerű zarándokhellyé vált. Anna-napokon zarándoklatokat vezettek a kápolnához Budakesziről és az angol kisasszonyok Zugligeti zárdájától.Az Anna-rét Budapest egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Normafától mindössze néhány perc sétára. A közel 2 hektáros réten játszótér, 6 tűzrakóhely és egy kis erdei kápolna (Szent Anna-kápolna) található.

Béka-tó

A Béka-tó egy természetes eredetű kis erdei tavacska a János-hegy délnyugati oldalában, a Libegő felső állomásától a Gyermekvasút János-hegy állomásához vezető sétaút mentén. Ez a tó a Budai-hegység legnagyobb felületű állóvize. A tó létezése különlegesnek mondható, mivel a Budai-hegység javarészt meszes kőzetekből áll, amelyekben ritkák az állóvizek.A tóban a névadó békákon kívül élnek pettyes gőték, többféle vízi csiga és sok rovar is.

Svábhegyi Csillagvizsgáló

Sajnos a pandémia miatt bizonytalan ideig zárva tart,de a kíváncsiaknak lehetőség szerint érdemes felkeresni a Svábhegyi Csillagvizsgálót.Itt található például Budapest legnagyobb bemutató távcsöve.Különböző interaktív előadások,nappali és éjszakai bemutatók,lézeres csillagképtúrákon vehetünk részt.

Aki inkább csak egy baráti/családi összejövetelre vágyik, a Normafa Park területén 10 db kijelölt épített tűzrakó hely található a következő helyeken:

- Anna-rét felső része: 4 db
- Anna-réti kápolna: 2 db
- Szaniszló-rét: 1 db
- Erzsébet-térdeplő: 1 db
- Béka-tó: 1 db
- Tündérhegyi kőfejtő: 1 db

A kijelölt tűzrakó helyek közelébe rendszeresen készítenek ki tűzifát 1 méteres darabokban.A tűzrakók előzetes lefoglalására nincs lehetőség, ezért javasoljuk, hogy érkezzenek korábban, hogy legyen idejük szabad tűzrakót keresni. Az épített tűzrakókon kívüli tűzgyújtás TILOS! 

A parkban található játszótér,több ivókút,és mozgáskorlátozottaknak is kialakított,illetve pelenkázóval ellátott illemhely is.