A legintimebb titkokba is beavat az első modern leszbikus titkos naplója
„Csak és kizárólag a szebbik nemet szeretem, s ők engem viszont; szívem lázad minden szerelem ellen, mely nem feléjük visz.”
Akaratlanul is mindig a „Csengetett, Mylord?” című brit sorozat Miss Cissy Meldrumja jut eszembe, valahányszor megpróbálom magam elé képzelni Anne Listert, a brit történelem első modern leszbikus ikonját. A párhuzam néhány helyen sántít: a vígjátéksorozat az 1920-as évek Londonjában játszódik, Lister pedig száz évvel korábban élt, és vidéki földbirtokos volt. Meldrum túlzó karaktere férfiruhában járt, Lister megelégedett annyival, hogy a kor divatjához képest kevésbé nőiesen öltözött, a közízléssel szembemenve fekete ruhákat húzott. Abban azonban nagyon hasonlít egymásra a valódi és a kitalált nőalak, hogy átlagon felüli volt az intelligenciájuk, bátorságuk, tettrekészségük, és meglepő nyíltsággal vállalták leszbikusságukat.
Anne Lister, gúnynevén Gentleman Jack nemrég emléktáblát kapott a yorki Holy Trinity (Szentháromság) templom falán, ahol 1834 húsvétján örök hűséget esküdött élete szerelmének, Ann Walkernek. Bár a törvény nem ismerte el a két nő házasságát, a mélyen vallásos Anne Listernek fontos volt az egyházi áldás, akinek fordulatos, szenvedélyes kalandoktól hemzsegő életét a naplóiból ismerjük.
Megfogadtam, hogy nem engedem életemet elfolyni egy titkos emlékeztető nélkül, melyet később talán mosollyal az ajkamon olvashatok, mikor majd az idő befagyasztotta az érzések patakját, amely ma oly szabadon csörgedez bennem.
Mint mindent, Lister az írást is szenvedéllyel művelte: 1806 és 1840 között több mint négymillió szót jegyzett le, egy részüket saját, matematikára, csillagászatra és a görög ábécére épülő titkosírásával. A kódolt oldalak annyira intim részleteket rejtenek, mint például kinek hányszor volt orgazmusa.
A kötetek a halála után Shibden Hall padlásán porosodtak majdnem egy századon át. Egy kései leszármazott, John Lister talált rájuk valamikor az 1930-as években. Sikerült megfejtenie a titkosírást, aztán amint beleolvasott a kódolt részekbe, azonnal visszavitte a naplókat oda, ahol találta őket. Maga is meleg volt, nem hiányzott neki a botrány, amit felmenője sorai kavartak volna, ha nyilvánosságra kerülnek. Még ötven év telt el, mire az írások újra felbukkantak, amikor a Shibden Hallból a nyolcvanas években múzeum lett.
Sokkal tartozom ennek a naplónak. Azzal, hogy terhétől megszabadította az elmémet, mintha egy régi barátnak mondhattam volna el titkaim, ki türelmesen meghallgatja és hűségesen megtartja őket. S mivel sosem felejt, mindig kész arra, hogy összehasonlítsa a múltat a jelennel, így megszépítse és újraírja a jövendőt.
Anne Lister 1791-ben, az angliai Halifaxban született egy prominens katonacsaládba. Apja, Jeremy Lister harcolt az amerikai függetlenségi háborúban, részt vett többek között a lexingtoni és concordi csatákban, majd miután hazatért, feleségül vette Rebecca Battle-t. A házaspár első gyermeke, John 1789-ben született, de még abban az évben meg is halt. Anne a második volt Listerék hat gyermeke közül, de a felnőttkort csak ő és húga, Marian élték meg. Ezért örökölte ő a családi birtokokat és a XV. század óta a Listerek tulajdonában álló kastélyt, a Shibden Hallt.
