Az első amerikai transznemű híresség: így írta át Christine Jorgensen a nemi identitás történetét
Egy 1950-es évekbeli történet, amely örökre átírta a nemi identitás fogalmát.
A 20. század közepén, amikor a nemi identitás kérdése még erős társadalmi tabunak számított, egy amerikai nő története váratlanul a figyelem középpontjába került. Christine Jorgensen neve pillanatok alatt bejárta a világot, és ő lett az első olyan személy az Egyesült Államokban, akinek nemi megerősítő műtétjét (ami ma már nemi átalakító műtétként terjedt el) széles körű médiafigyelem kísérte.Bár eredetileg visszafogott életre törekedett, az óriási érdeklődés lehetőséget adott számára, hogy az elfogadás és a megértés fontosságáról beszéljen, ezzel pedig maradandó hatást gyakorolt a társadalmi gondolkodásra és a későbbi szexuális forradalomra.Christine Jorgensen történeteChristine Jorgensen 1926. május 30-án született New Yorkban, George William Jorgensen ács és Florence Davis Hansen gyermekeként. Bronxban, lutheránus családban nevelkedett. Gyermekkori önleírása szerint „törékeny, szőke, befelé forduló kisfiú” volt, aki kerülte a durva játékokat.
Tizenkilenc évesen, 1945-ben csatlakozott az amerikai hadsereghez. Leszerelése után egyre erősebben érezte a disszonanciát saját testével kapcsolatban, amelyet a későbbi nekrológok találóan „a férfias fizikai fejlődés hiányaként” írtak le. Ekkor ismerkedett meg a nemi megerősítő beavatkozások lehetőségével, és hamarosan ösztrogénszedésbe kezdett.Kezdetben Svédországba szeretett volna menni, hogy beteljesítse a célját, de egy koppenhágai látogatás során találkozott Christian Hamburger dán endokrinológussal, a hormonkezelések elismert szakértőjével. Christine végül Dániában maradt, és Hamburger doktor irányításával elkezdte a hormonpótló terápiát. A Christine nevet is a tiszteletére vette fel.A terápia hatására a teste lassan nőies vonásokat öltött. A hormonális kezelés megkezdése után, 1951-ben indult el a sebészeti beavatkozások sorozata. Helga Pedersen dán igazságügyi miniszter külön engedélyt adott a műtétek finanszírozására. Az első operációt 1951. szeptember 24-én végezték el, ezt 1952 novemberében követte a következő jelentős beavatkozás. A vaginoplasztikát később, már az Egyesült Államokban, Dr. Joseph Angelo végezte, Harry Benjamin orvosi tanácsadó közreműködésével.Christine története akkor vált nyilvánossá, amikor egy szüleinek írt levelét megszerezte a sajtó. A tőle idézett ikonikus mondata bejárta a világot: „A természet hibázott, amit én kijavíttattam, és most a lányotok vagyok.” A New York Daily News 1952. december 1-jén címlapon hozta a robbanásszerű hírt: „Volt G.I.-ből szőke szépség lett: Bronx-i fiú boldog nő lett gyógyszerek és 6 műtét után.”
A cikk óriási érdeklődést váltott ki. Amikor Christine 1953 februárjában visszatért New Yorkba, akkora tömeg várta a repülőtéren, hogy az újságírók és fotósok szinte ügyet sem vetettek az ugyanazzal a géppel érkező dán királyi családra. Christine a hirtelen jött hírnév miatt kénytelen volt nyilvános szerepléseket vállalni, hogy biztosítsa megélhetését.Sikeres éjszakai műsorokban lépett fel, televíziós és rádiós produkciókban szerepelt, és története kulturális jelenséggé vált. 1967-ben megjelent önéletrajza, a Christine Jorgensen: A Personal Autobiography mintegy 450 ezer példányban fogyott el. Kiegyensúlyozottsága, humora és intelligenciája miatt sokak szimpátiáját elnyerte, és hosszú éveken át fontos támaszt nyújtott a transznemű embereknek. Egyetemeken is rendszeresen tartott előadásokat, és ezzel aktív részesévé vált a társadalmi párbeszéd formálásának.Élete későbbi szakaszában elhatárolódott a „transzszexuális” kifejezéstől, és a „transznemű” (transgender) szót részesítette előnyben. „Én transznemű vagyok, mert a gender arra utal, hogy ki vagy emberként” – mondta, fontos irányt jelölve ki a fogalom későbbi fejlődésében.Christine Jorgensen 1989. május 3-án, 62 éves korában hunyt el hólyag- és tüdőrák következtében.Életútja óriási szerepet játszott abban, hogy a nemi identitás kérdése megjelenjen a társadalmi diskurzusban, és hozzájárult egy befogadóbb, nyitottabb szemlélet kialakulásához. Saját magát is a szexuális forradalom egyik meghatározó alakjának tartotta.
Egy 1988-as Los Angeles Times-interjúban így fogalmazott: „Nagyon büszke vagyok most, visszatekintve, hogy 36 évvel ezelőtt azon az utcasarkon álltam, amikor egy mozgalom elindult. Lehet, hogy nem mi kezdtük el, de adtunk neki egy jó nagy seggbe rúgást.”Christine Jorgensen ma is a bátorság, a méltóság és a nyitottság jelképe. Emlékét a Stonewall Nemzeti Emlékmű LMBTQ Tiszteletfala is őrzi, amely történelmi szerepének állít maradandó emléket.A popkultúrában időnként felbukkan a neve: a 2025-ös Monster: The Ed Gein Story című sorozat például fikciós elemként utal arra, mintha Ed Gein idealizálta volna őt, bár ennek nincs történelmi alapja.
