Újra elővették az Orbán-kormányt, több EP-képviselő is szólt, hogy jönni fog a kvázi betiltott Budapest Pride-ra
A putyini rendszer, Szájer József és a kórházban ragadt csecsemők ügye is előkerült a Budapest Pride betiltásáról szerdán tartott EP-vitán. Egyre több tagállam lenne hajlandó lépni a magyar jogállamiság ügyében.
Akár a hosszú ideje tetszhalott 7. cikkelyes eljárásban is megmozdulhat valami egy uniós forrás szerint, ugyanis immár 19 tagállam lenne hajlandó előrelépés, aminek a végén akár Magyarország szavazati jogát is elvehetik a EU Tanácsban - tudta meg a Népszava egy EP-vitával kapcsolatban folytatott háttérbeszélgetésből. Ahhoz ugyan, hogy valódi szankció érje Magyarországot, a többi tagállam egyhangú szavazatára lenne szükség, de az eljárás következő lépéseként a tagállamok négyötöde, azaz 22 ország megállapíthatja, hogy hazánkban az uniós értékek súlyos sérülésének veszélye áll fenn.
A 19 ország között ott van az EU öt legnagyobb tagállama (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország) és a jogállamiságra általában is különösen nagy hangsúlyt fektető Benelux és Északi tagállamok is (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Svédország, Dánia, Finnország). Ezen felül a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) valamint Írország, Portugália, Ausztria, Csehország, és Szlovénia is jelezte, szándékukban áll továbblépni az eljárásban. Erre a május 27-i tanácsi ülésen kerülhetne sor.
Szerda délután zajlott le a vita az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol a magyar gyülekezési törvény módosítása nyomán került elő a kérdés. A vita hivatalos címe „a legfrissebb magyarországi jogszabályi változások és azok hatása az alapvető jogokra” volt, ugyanakkor a legtöbb szó kétségtelenül a gyülekezési jog korlátozásáról és a Budapest Pride betiltásának a lehetővé tételéről esett.
Információink szerint a többi között a Tisza Pártot magában foglaló Európai Néppárt (EPP) sem akarta, hogy a vita címe a Pride betiltására vagy az LMBT+ jogokra utaljon, tágabb keretben akartak az ügyről beszélni.
Számos képviselő kiemelte, ideje lenne a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak komolyabban fellépnie a magyar kormánnyal szemben, és el kellene venni Orbán Viktor szavazati jogát.
Tarr Zoltán, a Tisza párt EP-képviselője a vita során elmondta, a törvénymódosítások annak a jelei, hogy Orbán és köre félti a hatalmát és a korrupcióval összeszedett vagyonát. Kiemelte, a vészhelyzeti kormányzás nyomán rendeletekkel a törvényeket is fölülírhatja. A Pride-ról azonban konkrétan nem tett említést, amit föl is rótt neki a DK-s Molnár Csaba. Molnár Csaba szerint a Mi Hazánk és a Fidesz egymásra licitálnak, míg a Tisza Párt „csendben sunnyog”.
Molnár Csaba szerint a Pride betiltása „mocskos homofóbia”, és a Demokratikus Koalíció az egyetlen magyar párt az EP-ben, akik a szabadságjogokban nem ismernek tréfát.
„Amikor hallottam, hogy Orbán Viktor betiltotta a Pride-ot, tudtam, hogy nem állnak jól a közvélemény-kutatásokban” – kezdte a beszédét Kim Van Sparrentak holland zöldpárti EP-képviselő, aki elmondta, ő is részt fog venni a Budapest Pride felvonulásán júniusban. Mellette számos zöld, liberális és szocialista képviselő jelezte, hogy Budapestre fog utazni a gyakorlatilag illegálissá nyilvánított megmozdulásra. A német liberális Moriz Körner még Szájer brüsszeli orgiáját is felidézte, utalva a magyar kormány álszentségére. Többen pedig Putyin rendszeréhez hasonlították az új magyar törvényeket.
Az Orbán-kormány álláspontját többek között a fideszes László András ismertette, szerinte csak a gyermekek védelméről szól a magyar törvény. Ezután Kulja András, a Tisza képviselője emelkedett szóra. Felidézte, hogy míg a Fidesz a gyermekvédelemről beszél, addig háromszáz csecsemő maradt kórházakban, mert a magyar rendszer nem tud róluk gondoskodni.
