Miről szól valójában a húsvéti locsolkodás hagyománya?
Van aki szereti,van aki nem,van aki tartja ezt a hagyományt,van aki nem. Van aki ragaszkodik a reggeli hideg vizes locsoláshoz,van aki "Jó lesz ez is!" felkiáltással lekap a boltban egy kölnit(jellemzően rettenetes illatút),van aki inkább a parfümre szavaz.De miről is szól valójában a locsolás?
Húsvét másnapján egy bohókás szokásé, a locsolkodásé a főszerep. Országszerte - még napjainkban is – a fiúk hétfőn reggel útnak indulnak, hogy meglocsolják hölgy ismerőseiket. Azt viszont már kevesen tudják, hogy honnan is ered ez a vidám népszokás, és mit jelképez. A húsvéti locsolkodás hagyománya több ezer évre nyúlik vissza, és sokat változott az évek során.
A húsvéti locsolás eredete
A húsvéti locsolkodás hagyománya a messze, a pogány időkig nyúlik vissza. Őseink szerint a víznek tisztító és megújító ereje van. A tavaszi rítus során az ifjú, hajadon nőket a víz erejével tisztították meg.
A kereszténység ezt az ünnepet felkarolta, és saját szimbolikát társított hozzá. A keresztény legendák szerint a húsvéti locsolkodás hagyománya Krisztus feltámadásához köthető. A mítosz szerint a Jézus sírját őrző katonák a megváltó feltámadását hirdető asszonyokat vízzel öntötték le, hogy elhallgattassák őket.
Bár sokan a húsvéti locsolkodás hagyományát magyar sajátosságnak tartják, azonban az írásos feljegyzések alapján a napjainkban elterjedt formája valószínűleg szláv eredetű. Először Csehországban, a XIV. században tettek említést a húsvéti locsolkodásról. Hazánkban a XVII. században Apor Péter tudósított az izgalmas húsvéti szokásról Erdélyben.
Húsvéti locsolkodás hagyománya régen és most
Az idők folyamán sokat szelídült a népszokás. Anno húsvét másnapját vízbevető vagy vízbehányó hétfőnek emlegették, ami igen más képet sugall a húsvéti hagyományról. Eleinte ugyanis a szokás szerint a legszebb ruhájukba öltözött fiatal hölgyeket az itatóvályúba, a tóba vagy a folyóba dobták.
Ez később vödrös locsolkodásra szelídült. Napjainkra – főleg a nagyobb városokban – teljesen kikopott a népszokás, vagy csak jelképesen illatos – vagy kevésbé illatos – kölni vízzel frissítik fel a hölgyeket az urak, amiért piros tojást kaptak jutalmul.
Miért pont piros tojást?
A húsvét egyik, ha nem a legfontosabb szimbóluma a tojás. A húsvéti piros tojáshoz számtalan szokás és hiedelem társul, amelyek több száz évre nyúlnak vissza. Napjainkra sok feledésbe merült közülük, viszont a tojásfestés művészete velünk maradt. Az emberiség számára a tojás már több ezer éve fontos szimbólum, ami a termékenységet és az élet csíráját jelképezi. Már az ókorban is számos kultúrában - többek között a Kínában és Egyiptomban - megjelent a színesre festett tojás, ami idővel Európában is feltűnt a pogány népek között.
Feltételezhetően a tavaszi váró rítusokkal együtt a tojásfestés szokása is átkerült a keresztény szokások közé. Az üres hímzett tojások - amiket a barka ágakra aggatnak húsvét előtt -, jelképezik az elmúlást, vagyis Jézus üres porhüvelyét. Nagyszombaton pedig tojásokat szentelnek fel, amit a nagyböjt után szolgáltak fel a sonka mellett, mint a feltámadás szimbóluma.
Maradt a kérdés, miért piros a húsvéti tojás?
A piros szín a legtöbb kultúrában az élet és az erő szimbóluma. Nem véletlen, hogy az ókorban is sok helyen pirosra festették a tojásokat. Kínában a Nap, az egyiptomi mitológiában pedig a feltámadás istennőjének Ös-nek a jelképe volt a piros tojás.
A keresztény legendák szerint egy asszony tojással a kezében siratta Jézust a keresztfa alatt, akinek vérre pirosra festette a kezében tartott tojást. Az egyház szerint a piros szín a mártírok vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. Így lett a piros tojás a húsvét egyik legfontosabb szimbóluma.
Napjainkban a tojásfestés hagyománya kezd feledésbe merülni. Elsősorban Közép-, és Kelet-Európában lehet még találkozni hagyományos piros tojással, amit a hölgyek adnak jutalmul a húsvéti locsolásért.
Időközben a hagyomány jelentése is megváltozott. Eredetileg a hajadon nőket locsolták meg termékenységi mítosz szellemében. Napjainkban minden nő részesül a „vizes áldásban”, aminek a célja a fiatalság és a szépség megőrzése.
Hol találkozhatsz az eredeti tradíciókkal?
Eredeti formájában a húsvéti locsolkodás hagyománya már csak néhány helyen él. Viszont a hagyományőrzők több településen is várják az odalátogatokat egy igazi vízbevető hétfővel:
Ópusztaszer
A festői szépségű Ópusztaszeren a locsolkodás mellett számtalan más húsvéti hagyományt keltenek életre húsvét vasárnap és hétfőn.
Hollókő
Az UNESCO világörökség részét képező Hollókő kínálja valószínűleg a legszínesebb húsvéti programot. Az egész falu 4 napig húsvéti díszbe öltözik és életre keltik a húsvéti népszokások legjavát.
Szentendre
A fővárostól karnyújtásnyira igazi húsvéti fergeteg várja az érdeklődőket. Szentendrén, a Skanzenben rendezik meg évről évre az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő húsvéti fesztivált. Április 17-én és 18-án a hagyományőrzők különböző programokkal várják a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Visszalocsolni is ér!
A húsvéti locsolkodás hagyományának van egy olyan része is, ami az idők során szinte teljesen feledésbe merült. Ez nem más, mint a húsvéti visszalocsolás. Bár sokan vitatják, de feljegyzések szerint a XVIII. században elterjedt szokás volt, Erdélyben legalábbis biztosan.
Az írásos emlékek szerint húsvét másnapján - azaz hétfőn - a legények öntözik meg a lányokat, míg az ünnep harmadnapján a lányok locsolják meg a fiúkat. Vélhetőleg már akkor voltak olyan hölgyek, akiknek nem esett jól, ha csurom vizesek lettek, ezért kerestek egy adandó alkalmat, hogy viszonozhassák a húsvéti „megtisztítást”.
