Ugrás a tartalomra
x

Mit csinál az urológus?

Az urológus a húgy- és nemi szervekkel foglalkozó szakorvos. Nemcsak a férfiak fordulhatnak hozzá, foglalkozik mindkét nemnél a vesékkel, a húgyutakkal, a húgyhólyaggal, a nemi szervek húgyutakkal közös szakaszaival, férfiaknál a prosztatával, herékkel.

Az urológiai vizsgálat menete

Amikor urológushoz fordulunk, az első dolga, hogy részletesen kikérdezzen kórelőzményeinkről, tüneteinkről, és átnézze korábbi kórlapjainkat és leleteinket- ezért ezeket mindenképpen vigyük magunkkal a vizsgálatra. Nőknél gyakori nehézséget jelentenek az inkontinencia különböző formái.

Vizelési panaszok a két nemnél

Ilyen problémánál ki kell töltenünk egy kérdőívet is, mely vizelési szokásainkra, vizeletürítésünk gyakoriságára stb. kérdez rá. A rendkívül gyakran előforduló, akarattól független vizeletcsepegés külön vizsgálati protokollt igényelhet. Ez jelentheti a női vizeletcsepegés komplex kivizsgálását (labor, ultrahang, flowmetria, urodinámia) és konzervatív (életviteli tanácsadás, fizioterápia, elektroterápia), és műtéti kezelését.

Férfiak esetén a herék, hímvessző, a járulékos nemi mirigyek problémái a leggyakoribbak. Kiemelkedő ezek között a prosztata gyulladásos, jó- és rosszindulatú daganatos betegségei által okozott panaszok.

A vizelési panaszokra vonatkozó kérdőív a férfiaknál az International Prostate Symptom Score (IPSS). Ezt el kell végezni az első vizsgálat alkalmával, a kezelés ideje alatt és utána is a terápia hatékonyságának lemérésére. A vizelési panaszokhoz társuló életminőség kérdés (LQ) elsősorban a kezelés elkezdésének időpontjához, illetve a kezelés típusának megválasztásához nyújt segítséget. A vizelet áramlás mérésére szolgál az uroflowmetria, amellyel a húgycsövet időegység alatt elhagyó vizeletmennyiséget (ml/sec) mérik. Szükség szerint elvégezheti az urológus a rosszindulatú betegségek (prosztatadaganat stb.) komplex szűrését és gyulladásos gócok kimutatását is.

Az IPSS kérdőív kérdései 

1. Milyen gyakran érzi úgy, hogy nem sikerül teljesen kiürítenie a hólyagját a vizelés során?

2. Milyen gyakran fordul elő, hogy két órán belül újra vizelnie kell?

3. Milyen gyakran fordul elő, hogy vizelés közben a vizeletsugár elakad, és újra kell indítania?

4. Milyen gyakran érezi úgy, hogy nehéz a vizelést visszatartania?

5. Milyen gyakran fordul elő, hogy vizelete gyenge, vékony sugárban ürül?

6. Milyen gyakran kell erőlködnie, hogy a vizelés meginduljon?

7. Az esti lefekvéstől másnap reggelig általában hányszor kell felkelnie vizelni?

Ha a kérdésekre adott válaszok összege nem haladja meg a 7-et, a tünetek enyhének mondhatóak, és a kezelésre alkalmasak lehetnek a vény nélkül kapható szerek. Ilyen esetben a gyógyszerész feladata, hogy a tünetek enyhítésére alkalmas vény nélkül kiadható szerrel lássa el a beteget, és felhívja a figyelmet a rendszeres ellenőrzés fontosságára. Ennél magasabb pontszám esetén elképzelhető, hogy vényköteles gyógyszerre vagy sebészi beavatkozásra van szükség, ezért orvoshoz kell fordulni. Vény nélküli készítmény választása esetén is szükséges a mielőbbi orvosi vizsgálat és megerősítés, mivel az IPSS-skála szerinti tünetértékelés nem ad pontos diagnózist.

Hogyan születik a diagnózis?

A fizikális vizsgálatot, a stressz-teszteket, a labor- és ultrahangvizsgálatokat, ha szükséges kiegészítik eszközös vizsgálatokkal. Ha a rendelő ultrahang, laboratóriumi és társszakmai háttérrel is rendelkezik, akkor egy rendelésen elvégezhető az urológiai, labor és ultrahang vizsgálat. A vizsgálatok gyors elvégzése után az orvos kialakítja a kórismét, azaz a diagnózist. Ha ez a probléma összetettsége, bonyolultsága miatt nem lehetséges, akkor a diagnózis pontosításához további szakvizsgálatokra, konzíliumokra vagy műtétre küldhet tovább.

Az urológiai vizsgálat során valószínűleg helyben kell majd vizeletet ürítenünk egy az orvos által adott edénybe, melyet vizeletvizsgáló műszerekkel tovább elemzik. Diagnosztikai eszköz még egy urológus rendelőjében az ultrahangkészülék is.

Hogyan készüljön a beteg?

Korábbi betegségeinkből, vizsgálatainkon kapott leleteinket, papírjainkat mindenképpen vigyük magunkkal. Legyünk tiszták, és az sem árt, ha iszunk egy-két pohár vizet a vizsgálat előtt, hiszen valószínűleg kell majd a rendelőben vizeletet produkálnunk. Az alapvizsgálatok nem járnak komolyabb fájdalommal.

Leggyakoribb panaszok

Nőknél gyakori probléma az inkontinencia, főként a stresszinkontinencia, amely menopauza utáni korcsoportban az inkontinencia fokától függetlenül minden negyedik nőnél jelentkezik. Jellemző tünete a fizikai aktivitásra, a hasi nyomás váratlan fokozódására (köhögés, nevetés, tüsszentés, lépcsőre való fel vagy lelépés, torna) jelentkező vizeletvesztés a hólyagürítő izom összehúzódása nélkül.

Férfiak esetén gyakoriak a herék, hímvessző, a járulékos nemi mirigyek problémái. Kiemelkedő ezek között a prosztata gyulladásos-, jó- és rosszindulatú daganatos betegségei által okozott panaszok, mint a gyakori vizelés, nehéz vizelés, gyengült vizeletsugár, gyakori éjszakai vizelés, vizelés utáni vizeletcsepegés, vizelés közbeni vizeletelakadás, elégtelen vizeletürítés érzése,fájdaloma vizelés alatt, teljes vizeletelakadás.

Terápiás eljárások

A kezelés formái: a konzervatív kezelés, a gyógyszeres kezelés és a sebészi kezelés. A konzervatív kezelésben az életvezetési tanácsadás magába foglalja a táplálkozási- és folyadékfogyasztási szokások megváltoztatását. Ha szükséges, az urológus további gyógyszerek és gyakorlatok előírásával, esetleg műtétekkel segíti gyógyulásunkat.

www.hazipatika.com

Drupal 8 Appliance - Powered by TurnKey Linux