Egy orális szexhez köthető vírus állhat a bőrrákos megbetegedések meredek emelkedése mögött – derült ki egy kutatásból Most először találtak összefüggést egy Magyarországon is elterjedt szexuális úton terjedő vírus és egy végzetes bőrráktípus között.
A humán papillomavírus (HPV) nemcsak nemi szervek daganatait okozhatja, hanem egy új kutatás szerint a laphámsejtes bőrrákhoz (cSCC) is köze lehet. A HPV hazánkban az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés. A becslések szerint tízből nyolc ember elkapja élete során.
Már eddig is tudtuk róla, hogy növeli legalább hatféle rák kockázatát, köztük az anális, a fej-nyaki, a torok-, és több nőgyógyászati daganatét, például a méhnyakrákét.
Most azonban az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatói azt állítják: a vírus összefüggésbe hozható a laphámsejtes karcinómával is, amely Magyarországon is az egyik leggyakoribb bőrráktípus. Nálunk évente körülbelül 25 000 új rosszindulatú bőrelváltozást diagnosztizálnak, ennek jelentős része NMSC (nem melanómás bőrrák), amibe a laphámsejtes karcinóma is beletartozik.
Egy fiatal nő esete nyitotta fel a kutatók szemét
A történet egy 34 éves, immunhiányos nővel kezdődött, akit visszatérő bőrrák miatt kezeltek. Többszöri műtét és immunterápia után is újra megjelentek a daganatok. Orvosa eleinte örökletes UV-érzékenységre gyanakodott, azt feltételezve, hogy a nő sejtjei nem tudják kijavítani a napfény okozta károkat.
A NIH vizsgálatai azonban kiderítették: a HPV beépült a rákos sejtek génjeibe, és valószínűleg ettől vált a betegség agresszívabbá. Ráadásul a bőrsejtjei képesek voltak kijavítani a napsugárzás okozta sérüléseket, tehát az UV-sugárzás nem volt elsődleges kiváltó ok - írta meg a DailyMail.
A beteg immunrendszere legyengült, nem tudott elegendő egészséges T-sejtet termelni, hogy legyőzze a vírust. Őssejt-transzplantációval helyreállították az immunrendszerét. Három évvel később sem a rák, sem más HPV-hoz köthető elváltozás – például a bőrön és a nyelven megjelenő kinövések – nem tértek vissza.
Nem az ismert HPV-típus volt
A nőnél egy úgynevezett beta-HPV-t találtak, ami a bőrön él, és szexuális érintkezéssel is terjed. Ez eltér az alfa-HPV-től, ami a méhnyak-, a torok- és a végbélrák ismert okozója. A kutatók kimutatták, hogy a vírus beépült a rákos sejtek DNS-ébe, virális fehérjék termelésére késztette őket, ezzel mutációkat indított el, amelyek valószínűleg a daganat növekedését táplálták. A tartós HPV-fertőzések során gyakran alakulnak ki olyan sejtváltozások, amelyek később rákhoz vezethetnek.
Egészséges immunrendszer általában magától legyőzi a fertőzést, sokan észre sem veszik, hogy elkapták. Más esetekben szemölcsök jelenhetnek meg, amelyeket műtéttel vagy gyógyszeres kezeléssel távolítanak el.
„Ez teljesen átírhatja, amit a bőrrákról gondolunk”
Dr. Andrea Lisco, a tanulmány vezető virológusa szerint a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a bőrrák kialakulásáról és kezeléséről alkotott képet – főleg azoknál, akiknek az immunrendszere valamilyen okból gyengén működik. „Ez arra utal, hogy lehetnek még olyan páciensek, akiknél agresszív bőrrák áll fenn valamilyen immunhiányos háttér miatt, és akiknél érdemes lenne az immunrendszert célzó kezeléseket alkalmazni” – mondta.
Bár a HPV elleni védőoltás Magyarországon 2014 óta ingyenes a 7. osztályos lányoknak (és 2020 óta a fiúknak is), a WHO 90%-os céljától még messze vagyunk.
Lányoknál az oltottság körülbelül 80%, fiúknál mindössze 68%.
Ez magasabb, mint egyes nyugat-európai országokban, de még mindig nem elég ahhoz, hogy a HPV okozta rákos megbetegedések számát jelentősen visszaszorítsuk. A nem melanómás bőrrák (NMSC) előfordulása Magyarországon évről évre nő: férfiaknál 22,3, nőknél 12,7 új eset jut 100 000 lakosra évente.
Ez a tendencia 2001 és 2015 között folyamatosan emelkedett, és azóta sem lassult.
A laphámsejtes bőrrák figyelmeztető jelei:
Kemény, kiemelkedő csomó vagy nem gyógyuló, pikkelyes, vöröses-rózsaszín folt a bőrön. A kockázat nagyobb azoknál, akik sok időt töltenek a napon, világos bőrűek, 65 év felettiek, vagy férfiak (náluk kétszer gyakoribb a betegség).
A betegség jól kezelhető, ha időben észlelik: a korai stádiumban diagnosztizált eseteknél az ötéves túlélési arány 99%, de ha a rák átterjed a test más részeire, ez az arány 20%-ra zuhan.
A szakértők évek óta hangsúlyozzák: a HPV-oltás nemcsak a méhnyakrák, hanem más daganatok, köztük a bőrrák egy részének megelőzésében is kulcsszerepet játszhat.
