Nem cenzúrázzák a melegeket a streamingszolgáltatók
Nem cenzúráznak, de nem is vágnak vissza az őket feljelentő kormánylapnak az itthon is népszerű streamingszolgáltatók. Nagyon nem is kell aggódniuk a homofób pedofiltörvény miatt, annak nagyobb a füstje, mint a lángja.
Bár a Netflix kérdésünkre nem akarta kommentálni, hogy a Magyar Nemzet lényegében „feljelentette” a médiahatóságnál őket, amiért egy nembináris, azaz egyik nemhez sem sorolható bölényt szerepeltetnek egyik sorozatukban, nem tűnik úgy, mintha cenzúrázni akarnák a homofób passzusokat is tartalmazó pedofiltörvény óta a náluk elérhető filmeket és sorozatokat.
A Netflixszel ellentétben magyar központtal is rendelkező és hagyományos tévécsatornákat is üzemeltető HBO sem akart kérdésünkre nyilatkozni a témában (bár mindkét cég a kérdésben többször szivárványos logóval állt ki). Ugyanakkor mindkét streamingszolgáltatás külön címkék alatt gyűjti össze az LMBT+ emberek életét feldolgozó filmeket, ezek nemhogy nem tűntek el, de nincsenek is egytől egyig 18-as karika alá rejtve.
Ugyan a törvény bevezetése után megugrott a „lelkes” állampolgárok feljelentési kedve, a nagyobb port kavart ügyeket – a Barátok Közt leszbikus csókja vagy az Elle melegpáros címlapjai – a médiahatóság érdemi szankció nélkül zárta le. Nem úgy tűnik tehát, mintha a hatalom részéről az intenzív kommunikáció mögött tényleg az állna, hogy rendszeresen sorozatok és könyvek szereplőinek nemét és irányultságát terveznék monitorozni. Az NMHH a bölényes esetben például a kormánylap megkeresésére azt közölte: bár minden magyar nyelvű tartalmon rajta tartják a szemüket, az amerikai filmes oldal holland központról működteti a magyarok által is használt szolgáltatását, így nincs joguk eljárni velük kapcsolatosan. Igaz, ha már a nemzetközi filmes céget nem cenzúrázhatja az állam, a saját csatornáit még tudja: az amerikai cég egyik sorozatát a közmédia annak leszbikus szálát kivágva, ezzel egyébként az értelmezést is nehezítve vetítette le idén tavasszal.
A szakmában azzal számolnak: egy-két nagyobb figyelmet kapó eseten kívül nincs realitása annak sem, hogy évtizedekre visszamenőlegesen filmek százainak kezdjék el felülvizsgálni a korhatár-besorolását, csak mert egy új törvény tartalmaz egy egyébként elég zavaros passzust, hogy fiatalkorúaknak nem lehet „népszerűsíteni” a homoszexualitást. Túl azon, hogy ezt korábban újságírói kérdésre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sem tudta definiálni. A helyzetet tovább bonyolította, amikor kormányközeli szereplők, majd maga a médiahatóság is azzal állt elő, egy melegcsókot ábrázoló jelenet miatt még nem kell 18-as karika alá vonni egy filmet, csak ha ez a történetszál már központi elemévé válik a filmnek – hogy mi számít központinak, azt pedig egyedileg értékelheti a médiahatóság, többnyire bejelentések alapján.
Melyek ahogyan a bevezetése után rögtön, a kormány népszavazásának kampánya részeként ugyan megszaporodhatnak, de ezek továbbra is elsősorban a sajtó tematizálását szolgálják, mint a tényleges büntetések kiosztását – ellentétben például Oroszországgal, ahol a Netflixet már ideiglenes szolgáltatásfelfüggesztéssel fenyegetik a melegeket tartalmazó filmek miatt. Nem ez az első eset, hogy az Orbán-kormány kommunikációs célú jogszabályt alkot, a 2018-ban bevezetett, a propagandában csak „Soros-adóként” emlegetett, a bevándorlást segítőket sújtó különadóból származó bevétel sora egy évvel később üresen állt a Magyar Államkincstár mérlegében, mára pedig már ki is vették a táblázatból ezt a mutatót. Ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy a kormány melegeket megcélzó törvényei teljesen ártalmatlanok: a homofóbiát erősítő hangulatkeltés mellett az iskolákban, ahol beszámolók szerint a meleg diákokat gyakran érik inzultusok, a civilek már valóban nem beszélgethetnek erről a kérdésről a diákokkal.
