Kúria: nem szabotálhatja tovább a kormányhivatal az AB nem- és névváltoztatási eljárásokra vonatkozó határozatának végrehajtását
Budapest Főváros Kormányhivatala sorra veszíti el a 33. § hatálybalépése előtt indult nem- és névváltoztatási eljárásokkal kapcsolatos pereket, de a több tucat bírósági ítélet, és a kapcsolódó alkotmánybírósági döntések ellenére továbbra sem folytatja le ezeket az eljárásokat. Több ügyben egészen a Kúriáig ment el a kormányhivatal, hogy ne kelljen teljesítenie a bíróságok ítéletében foglaltakat, azonban már az első ilyen ítéletében megállapította a Kúria, hogy a kormányhivatal által benyújtott felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A 2020 júniusában elfogadott 33. § megszüntette annak lehetőségét, hogy a transz és interszex személyek megváltoztassák nemüket, illetve nevüket a hivatalos irataikban, ugyanakkor a 33. § hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos jogviták még nem zárultak le. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy Alaptörvény-ellenes a transznemű emberek nemének jogi elismerését visszamenőleg betiltani, majd később hiába mondta ki azt is, hogy ez a döntése minden ügyben alkalmazandó, Budapest Főváros Kormányhivatala nem folytatja le a bírósági döntéseknek megfelelően a megismételt eljárásokat.
A kormányhivatal az eljárásokban azt állítja: nem határozza meg jogszabály, hogy mi minősül támogató egészségügyi szakvéleménynek, ezért a kérelmeket akkor is elutasítja, ha ahhoz az érintettek pszichiáter és pszichológus által kiállított szakvéleményeket csatoltak. A közelmúltban az ország különböző törvényszékein 12 olyan ítélet született, melyek egybehangzóan megállapítják: a kormányhivatalnak le kell folytatnia a 33. § előtt indult eljárásokat a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak megfelelően, támogató egészségügyi szakvéleményként pedig vagy elfogadják a benyújtott orvosi szakvéleményeket vagy igazságügyi szakértőt rendelnek ki.
Budapest Főváros Kormányhivatala azonban a törvényszékek pontos iránymutatását sem tartotta megfelelőnek, ezért több ügyben felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Ezek közül elsőként egy, a Háttér Társaság által képviselt érintett ügyében hozott döntést a Kúria. Az ügyben a kormányhivatal arra hivatkozott, hogy az őt új eljárásra utasító Pécsi Törvényszék ítélete korábbi bírósági ítéletekkel és a Kúria egy végzésével is ellentétes, ezért az jogszabálysértő. A felülvizsgálati eljárás eredményeként ítéletében a Kúria megállapította, hogy a kormányhivatal felülvizsgálati kérelme alaptalan, mivel a nem- és névváltoztatási eljárás során korábban már elfogadta a kérelmező által benyújtott orvosi szakvéleményeket, így később nem hivatkozhat arra, hogy nem tudja megállapítani, hogy azok elfogadhatók-e. Az ítélettel a Kúria a Pécsi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta, ezért most Budapest Főváros Kormányhivatala ennek megfelelően köteles lefolytatni a megismételt eljárást a 2018 júniusa óta húzódó ügyben.
A Kúria kedvező ítélete mellett azonban nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a 33. § okozta alaptörvény-ellenes helyzet továbbra is fennáll. A Kúria ítélete csak a 33. § hatálybalépése előtt indult, jelenleg is folyamatban lévő eljárásokban hozhat előrelépést, így aki korábban nem adott be kérelmet, annak továbbra sincs lehetősége nemének jogi elismertetését kérni. Ennek a helyzetnek a megoldása a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások feladata.
“Ez a legújabb fejleménye a több, mint egy éve tartó stratégiai pereskedésnek, amit a 33. § eltörlése céljából kezdtünk. Biztató, hogy a legfelsőbb bírósági fórum is alátámasztja döntéseivel az érvelésünket, azonban a 33. § hatályba lépése utáni helyzetet is mihamarabb fel kellene oldani. Sajnos az Alkotmánybíróság nem sieti ezt el: sok eljárás hónapok óta vesztegel a bíróság előtt, de a hazai és nemzetközi joggyakorlat alapján bízunk benne, hogy ők is kedvező döntést fognak hozni,” kommentálta a folyamatot Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa.
