Az új magyar kormányra vár az LMBTQ-közösség jogainak helyreállítása
Az unió legfőbb igazságszolgáltatási fórumának döntése most első alkalommal marasztalt el egy tagállamot kifejezetten az EU-alapszerződés második cikkében felsorolt alapvető értékek megsértése miatt. Ez az a törvényt , amelyet 2021-ben hozott meg a magyar kormány és hivatalos elnevezése szerint "gyermekvédelmi törvényként" került be a köztudatba– írja a Guardian.
Az, hogy az Európai Bíróság ítélete elmeszelte a 2021-ben hozott úgynevezett gyermekvédelmi, lényegében azonban LMBTQ-ellenes magyar törvényt, azt jelenti, hogy az unió legfőbb igazságszolgáltatási fóruma most első alkalommal marasztalt el egy tagállamot kifejezetten az EU-alapszerződés második cikkében felsorolt alapvető értékek megsértése miatt – állapítja meg a londoni Guardian. A lap szerint ez megnyithatja az utat további olyan perek előtt, amelyek egyes uniós tagállamok ellen indulhatnak a demokrácia és a jogállamiság alapvető értékeinek módszeres semmibevétele miatt.
Tineke Strik holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, akinek az a feladata a testületben, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a magyarországi jogállamiság alakulását, kijelentette, hogy az új magyar kormányra vár az LMBTQ-közösség jogainak helyreállítása. Maga a Guardian is azt hagsúlyozza, hogy a törvény diszkriminatív jellegére rámutató verdikt rögtön az induláskor teszteli Magyar Péter kabinetjét.
Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogvédő szervezet nevében úgy nyilatkozott, hogy az ítélet mérföldkőnek számít az emberi jogok védelme terén az Európai Unióban, egyúttal pedig a magyar LMBTQ-emberek történelmi jelentőségű győzelmének tekinthető.
Trump hatása mérgező az európai szélsőjobbra
Donald Trumpnak mérgező hatása van az európai szélsőjobbra – írta a minap a Politico, megállapítva, hogy az Egyesült Államok kormányzatához való közelség a mostani viszonyok közt nem vette ki jól magát a magyar választók körében.
Marine Le Pen a múlt héten arról beszélt a francia Nemzeti Tömörülés találkozóján, hogy távolságot kell tartani az amerikai elnöktől. A Brüsszelben szerkesztett portál emlékeztetett arra, hogy Torben Braga, a német Alternatíva párt egyik törvényhozója úgy fogalmazott: a Trumpékhoz fűződő kapcsolat nem mondható különösebben ígéretes hozzáállásnak a választások szempontjából. Orbán Viktor veresége – az Irán elleni háborúval, valamint Trumpnak a pápa elleni hadakozásával kiegészülve – csak gyorsította az európai szélsőjobb eltávolodását a Fehér Ház lakójától. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök számára Trumpnak a Leó pápa elleni támadása töréspontot jelentett – állapította meg a Politico. Kitért azonban a cikk arra is, hogy Alice Weidel AfD-vezető továbbra sem látja tehertételnek Donald Trumpot.
Ha a Trump-barátságot illetően nem is, számos más kérdésben Orbán továbbra is élő örökséget hagyott hátra az európai szélsőjobbnak – vélekedett a portál. Ilyen a konfrontációs attitűd az Európai Unió intézményeivel szemben, a jogállamiság és a média elleni támadások. A Politico úgy ítéli meg, hogy nem feltétlenül ezen utóbbi jelenségek miatt veszített a Fidesz, hanem inkább a korrupciós ügyeknek és a létfenntartási nehézségeknek betudhatóan.
"Putyin pontot szerez Bulgáriában" – ezzel a címmel közli a bécsi Der Standard Lendvai Pál kommentárját.
A veterán publicista szerint az orosz elnök, miután Budapesten elvesztette olyannyira hasznos befolyást gyakorló ügynökét, azzal vigasztalhatja magát, hogy nagyra értékelt jó barátjának, Rumen Radev volt bolgár elnöknek a pártja, a Progresszív Bulgária megnyerte a választást, és Radev személyében olyan miniszterelnök kerülhet hatalomra, aki elutasítja az Oroszország elleni uniós szankciókat, és nem hajlandó segítséget nyújtani Ukrajnának. A légierő volt tábornoka soha nem titkolta oroszbarát érzelmeit, és Lendvai szerint még nem tudni, hogy Radev elszánta-e magát az uniós döntések blokkolására.
A Der Standard szemleírója kitér arra, hogy Bulgária – Magyarországgal együtt – a legszegényebb és egyben a legkorruptabb EU-tagállam. Az, hogy öt év leforgása alatt nyolc választással szomorú Európa-rekordot ért el, a Lendvai által idézett Dimitré Dinev bolgár író szerint arra vezethető vissza, hogy a rendszerváltás idején nem tisztázták a kommunizmus által elkövetett bűnöket, nem volt igazságtétel, és általános bizalmatlanság lett úrrá minden intézménnyel szemben.
Lendvai Pál hangsúlyozza: az, hogy közel ötszáz év oszmán uralom után 1878-ban orosz támogatással sikerült elérni a felszabadulást, azzal jár, hogy Oroszországot védelmező hatalomnak tekintik Bulgáriában, függetlenül attól, hogy éppen ki ül a Kremlben. Mindazonáltal – teszi hozzá a kommentátor – elképzelhető az is, hogy a bruttó hazai termék 5 százalékának megfelelő EU-támogatás még Radevnél is többet nyomhat a latban a külpolitika alakításakor, mint az oroszbarát nosztalgia.
