Nem tudta megvédeni a kormány az LMBTQI-ellenes rendelkezéseket, szintet lépett az EU-s kötelezettségszegési eljárás
Hiába magyarázkodott 43 oldalon keresztül a magyar kormány, nem tudta meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy nem ütközik EU-s jogba a gyermekvédelminek hívott, valójában LMBTQI-ellenes törvény, a Bizottság ezért továbbviszi a kötelezettségszegési eljárást.
Ma, 2021. december 2-án az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát Magyarország ellen. A június 23-án elfogadott homofób és transzfób propagandatörvény miatt még júliusban, egy héttel a törvény hatálybalépése után indított eljárást a Bizottság, először csak magyarázatot várva, aztán részletes kérdéseket feltéve a magyar kormánynak.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszul “jogi huliganizmussal” vádolta a Bizottságot, és bejelentette, hogy népszavazást ír ki a módosításokról, hamisan azt állítva, hogy a kötelezettségszegési eljárással az EU azt akarja elérni, hogy transz aktivisták tarthassanak előadást magyar óvodákban. Erről szó sincs: ilyen programot senki sem kíván Magyarországon szervezni, és a Bizottság kritikái egyébként sem az oktatásra vonatkozó szabályokra irányulnak. A magyar kormány számos nemzetközi fórumon próbálta olyan hamis állításokkal védeni a törvényt, mint hogy az semmiben sem korlátozza az LMBTQI emberek jogait, azzal vádolva az Európai Unió, az Európa Tanács és az ENSZ szerveit, hogy el sem olvasták a törvényt, holott azok a kritikákat a jogszabály pontos szövegének ismeretében fogalmazták meg.
A Bizottság ma közölte, hogy Magyarország 43 oldalas hivatalos válaszát nem találta kielégítőnek, ezért megkezdi az eljárás második szakaszát. Ennek keretében „indoklással alátámasztott vélemény”-nek nevezett levelet küldtek Magyarországnak, amelyben részletezik a propagandatörvény uniós jogot sértő részeit, és ezek eltörlését követelik. Az EB azt is megállapította, hogy a részletes vizsgálat alapján az elfogadott jogszabály még a korábban beazanosítottaknál is több uniós jogszabályt sért.
Ellentétben a magyar kormány állításaival, az indoklással alátámasztott véleményében a Bizottság nem is említett oktatás területét. Ehelyett tisztázza, hogy kifejezetten az EU alapvető szabályainak megsértését vizsgálja: a propagandatörvény ugyanis jogellenesen korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát és az áruk szabad mozgását. A Bizottság szerint Magyarország nem tudta bemutatni, miért kellően indokoltak, megkülönböztetéstől mentesek és arányosak a nyáron bevezetett korlátozások. Ezentúl a Bizottság véleménye bemutatja, hogyan sérül az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az e-kereskedelemről szóló irányelv is, mivel az elfogadott jogszabályok az EU-jogban tiltott szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést valósítanak meg.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a módosítások ráadásul sértik az Európai Unió Alapjogi Chartája 1., 7., 11. és 21. cikkében foglalt emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és az információszabadság, illetve a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentes élethez való jogot, és mindezek miatt a módosítások sértik az Európai Unió alapító szerződésének 2. cikkét.
“Üdvözöljük a Bizottság döntését, hogy hatékonyan és szigorúan lépnek fel a magyar kormány emberi jogokat sértő gyűlöletkampánya ellen. A tavasszal várható népszavazás miatt is fontos, hogy az emberek tisztában legyenek vele, hogy a kormány hazugságokkal próbálja mind a nemzetközi szerveket, mind a hazai közvéleményt megtéveszteni a módosítások valódi tartalmával kapcsolatban. Mi továbbra is mindent megteszünk, hogy a hazai és nemzetközi fórumokon hallassuk a magyarországi LMBTQI emberek hangját, és felhívjuk a figyelmet a törvény káros hatásaira,” kommentálta a folyamatot Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.
Magyarországnak most két hónapja van a Bizottság által azonosított jogsértések orvoslására. Ha nem törlik az LMBTQI-ellenes rendelkezéseket, akkor a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet.
