Kiesett az olimpiák történetének első transznemű sportolója – Ki Laurel Hubbard?
Új-Zéland olimpiai indulóinak hivatalos listáján, az ötfős súlyemelőcsapatban a három női versenyző között szerepelt a 43 éves Laurel Hubbard is, s ezzel ő lett az első nyíltan transznemű sportoló, aki olimpián indulhat. A súlyemelő több mint 30 éven keresztül élt férfiként. Nővé válása után sorra hozta a dobogós eredményeket, s egy 2018-as sérülés sem állította meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2015-ben tért át egy új szabályozásra, amely szerint az a transznemű sportoló versenyezhet a női mezőnyben, akinek a tesztoszteronszintje egy meghatározott érték alá esik, minimum egy éven keresztül. Laurel Hubbard minden – a NOB és a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség által meghatározott – kvalifikációs kritériumnak megfelelt, mégis többen támadták az egyenlő versenyfeltételek megkérdőjelezése miatt.
„Rossz vicc” vs. elfogadás – Nem mindenki örül a transznemű sportolóknak
Anna Vanbellinghen, a szintén 87 kg-osok között versenyző, belga súlyemelő például „rossz viccnek” nevezte a helyzetet. A sportoló hangsúlyozta: maximálisan támogatja a transznemű embereket, de Laurel Hubbard szereplése nem korrekt a többi versenyzővel szemben.
Vannak viszont olyanok is, akik pártfogolták az új-zélandi indulót, s a kvalifikációs kritériumoknak való megfelelés mellett azzal érveltek, hogy az atléták eltérő testfelépítése miatt egyébként is lehetetlen lenne a tökéletesen egyenlő versenyfeltételek biztosítása, emellett rendkívül fontos a befogadás az ötkarikás játékokon.
Kereyn Smith, az új-zélandi Olimpiai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: „Tisztában vagyunk vele, hogy a nemi identitás a sportban nagyon érzékeny és összetett kérdés, mely komoly egyensúlyozást kíván az emberi jogok és a pályán tapasztalható igazságosság között. Mint az új-zélandi csapat, nagyon erős nálunk a manaaki, az elfogadás és a tisztelet bennünk mindenki felé.”
Laurel Hubbard teljesítményét tágabb kontextusban kell nézni
Nehéz megmondani, hogy Laurel Hubbard min ment keresztül, és hogyan élte meg lelkileg az egész helyzetet, hiszen nagyon kevésszer szerepel a médiában, nem igazán szokott interjúkat adni.
Hozzáállását viszont kicsit közelebbről is megismerhetjük egy 2017-es nyilatkozata alapján: „Csak annyit tehet az ember, hogy a feladatra összpontosít, és ha így folytatja, akkor képes lesz végigvinni. Tudom, hogy nem mindenki fog támogatni, de remélem, hogy nyitottak lesznek az emberek és talán tágabb kontextusban szemlélhetik a teljesítményemet.”
Visszatért a sérülése után
Kitartását sem szabad elfelejtenünk: Laurel Hubbard bejutott a 2018-as Nemzetközösségi Játékokba, de a verseny során – egy könyöksérülés miatt – kénytelen volt visszavonulni az eseménytől, miközben a mezőnyt vezette. A sérülés után bejelentette, hogy valószínűleg visszavonul a súlyemelésből, ami tudjuk, hogy végül nem így lett, hanem sikerült visszaküzdenie magát sportkarrierjébe.
Nem is akárhogyan: két aranyérmet nyert a 2019-es samoai csendes-óceáni játékokon. Sőt, tavaly aranyérmes lett Rómában, a világkupán.
Nem volt érvényes gyakorlata, búcsúzik az olimpiától
Hubbardot egyértelmű éremesélyesként tartották számon Tokióbana 87 kiló feletti kategóriában, mégis érem nélkül tér haza. Mindhárom próbálkozásakor 125 kilót teljesített, ám mindháromszor érvénytelenítették a gyakorlatát. Először 120 kilóhoz állt oda. Ez soknak bizonyult, érvénytelen lett az első kísérlete. Másodjára már 125 kilóval próbálkozott, de a zsűri szerint nem volt szabályos a gyakorlata. Harmadjára elvitte a súly, nem tudott vele felállni, a háta mögött dobta le.
