A "magyar Svájc" a Mecsekben
Aki szeret túrázni, lassan előveheti a túrabakancsot -ha eddig még nem tette- és útnak indulhat. Például Óbánya felé...
Óbánya a Mecsek keleti oldalán, egy szűk, erdővel ölelt keskeny völgyben található. A "magyar Svájc" elnevezés részben a fekvése és szépsége, részben a még ma is döntően német nemzetiségű lakosai miatt illeti meg. 1992-ben elsőként kapta meg a Kós Károly díjat, a magyar községek közül.
A falu egyetlen utcácskából áll, ahol a házak között fut végig az Öreg patak. A patak útját végigkísérhetjük a kék jelű turistajelzést követve.
Ha szemfülesek vagyunk, séta közben találkozhatunk ott lakókkal az emeletről
vagy akár a földszintről is.
Az utolsó házakat elhagyva, a patakmeder mellett kanyarog az ösvény. A mellette elhelyezett ismertető táblákból sok érdekességet megtudhatunk. Például azt, hogy ezen a vidéken vezetett át az "üvegesek útja". A 17- 18. század fordulóján a mai Óbánya (AltGlasshütte) helyén indult meg keleti-mecseki erdei üveggyártás. Az üveghuták általában az erdőbe települtek, mert az üveggyártás során rengeteg fára volt a szükség, és könnyebb volt szekérrel homokot ideszállítani, mint a fát. A kemencék fűtése mellett a bükkfa hamujából készült hamuzsír előállításához is rengeteg fára volt szükség. Ha a fa elfogyott a huta közeléből, az üveggyártás új helyre települt. Óbánya után, 1762-ben a mai Kisújbánya (NeuGlasshütte) területén, majd 1780-as évek közepétől a Hosszúhetény területén található egykori Pusztabányán működött tovább a huta.
Az "Üvegesek útja" a hosszúhetényi Üvegkiállítástól indul, a Zengő alján, a Réka-völgyi hutahelyen, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán áthaladva, 23 km megtétele után ér vissza a kiindulási helyre. Az úton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét, alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját és a Kelet-Mecsek 18. századi hutáit.
Bár a patakmedret követve a sétaút könnyen járható, néhol köveken kell átlépdelni a patakon. A völgy egyik látványossága a "Csepegő szikla". A forrásmészkő-lerakódást vízfolyások táplálják felülről.
Innen nem messze található a Ferde-vízesés:lépcsős szerkezetű, jura kori rétegekből áll.
A vízesés után dr. Péceli Endre emléktábláját találjuk, aki a környék neves lokátpatriótája volt, az emléktábla mellett pedig egy különös feszület áll.
Beérkezve Kisújbányára, egy klasszikus sváb faluban találjuk magunkat. Bár a házakat főként üdülőnek vásárolták meg a jelenlegi lakosok, az üdülők tulajdonosai őrzik a hagyományos építészeti formákat.
A turistautat követve, felmászhatunk a Cigány-hegyi kilátóba, amely 524 méter magas. A magasból csodaszép kilátás nyílik a Mecsekre.
A már bevált úton visszasétálhatunk a kiinduló pontunkra, Óbányára. Aki szereti a házias ízeket, a faluban természetes, helyi alapanyagokból készült házi szörpöket, lekvárokat vásárolhat.
A halételek kedvelőit is ínyencség várja: a patak egy pisztrángos tóba fut a falu határában, mellette pedig a helyi halsütöde várja a vendégeket.
