A körülmetélés a megelőzés eszköze is lehet
A körülmetélés előnyei
Magyarországon a körülmetélést többnyire csak vallási okokból végzett vagy valamely betegség kezelésekor végezhető műtétként tartják számon, míg nyugaton egyre inkább a megelőzés eszközévé válik.
Körülmetélés: rituáléból prevenció?
A körülmetélés, vagyis a férfi nemi szerv előbőrének, a fitymának műtéti eltávolítása különleges sebészi beavatkozás. Nem csak, sőt a legnagyobb számban nem akkor végzik, amikor valamilyen betegség csak ilyen módon, szikével kezelhető, hanem vagy vallási előírásokat követve, vagy pedig - egyre gyakrabban - különböző betegségek elkerüléséért, megelőzésképpen hajtják végre.
Két nagy világvallás, a zsidó és a muzulmán követeli meg férfi követőitől évezredek óta ennek a műtétnek az elvégzését. Ezekben a vallási közösségekben röviddel a születés után, de többnyire gyermekkorban hajtják végre a körülmetélést. Vannak olyan, törzsi hagyományokat ápoló társadalmak is (például Afrikában és Ausztráliában), amelyekben ez a beavatkozás a férfivá avatási szertartás része: itt 16-20 éves kor körül kerül sor a beavatkozásra. (Ezekben az országokban gyakran okoz gondot a szakszerűtlenül, a higiénia teljes mellőzésével, az avatási szertartások részeként, laikusok által végzett "műtét".)
Számos nyugati országban viszont már semmiféle vallási vagy egyéb hagyományhoz nem kapcsolódik a körülmetélés, hanem egészségügyi, prevenciós szempontokat figyelembe véve, orvosi megfontolásból végzik el. A műtét lényege (általában helyi érzéstelenítésben) a fityma belső és külső lemezének eltávolítása és ezek varrattal való egyeztetése. Egyike a leggyakrabban végzett sebészeti beavatkozásoknak, hiszen a világon átlagban a férfiaknak mintegy 25-30 százaléka körülmetélt, és a műtéteket tízmillió számra végzik évente. Az arány országonként változik: az amerikai férfiak több mint 85 százaléka átesett ilyen műtéten, elsősorban egészségügyi prevenciós okokból, Angliában ez az arány 20 százalék körüli, Kanadában és Ausztráliában ennél nagyobb.
Körülmetélés: feleslegessé vált bőrdarab?
A fityma, vagyis az előbőr (latin nevén praeputium) a hímvessző végén a makkot fedő, visszahúzható dupla bőrredő, amely nyugalmi állapotban általában teljesen vagy részben a makkra simul, védi annak idegvégződésekben gazdag és érzékeny bőrét a mechanikai hatásoktól és szennyeződésektől. Külső felülete, jellege megegyezik a hímvesszőt borító bőrfelülettel, a makkal érintkező ún. belső fityma viszont a szemhéj és a szájüreg belső bőrfelületeire hasonlít. Rugalmasan, szorosan simul a makkhoz, a pénisz alsó részén a fitymafékkel kapcsolódik a makkhoz.
Gyermekkorban többnyire teljesen beborítja a makkot, felnőttkorban viszont egyénenként igen eltérő lehet a mérete: a férfiak jelentős részénél a fityma csak részlegesen fedi a makkot, annak egyharmadát-felét nyugalmi állapotban is szabadon hagyja. A funkciójáról igen eltérőek a vélemények. Vannak, akik szerint a fontos védelmi szerepe mellett részt vesz a szexuális örömszerzésben is, a férfiak számára azzal, hogy a fityma gazdagon el van látva idegvégződésekkel, a nők számára pedig azzal, hogy a hüvelyben mozgó pénisz makkján le-felgördülő fityma hozzájárul a G-pont ingerléséhez.
Mások viszont a férfiak körében végzett felmérésekre hivatkozva úgy vélik, a fitymának nincs érdemi szerepe a szexuális örömszerzésben, sőt (a műtéten felnőttkorban átesett férfiak szerint) anélkül nagyobb élményhez juttathatják a partnereiket, "keményebbnek", állóképesebbnek, "kitartóbbnak" érzik férfiasságukat. Egy elterjedt álláspont szerint a fityma egyike az emberi test evolúciós maradványainak, az ősidőkben tokként védte a szaporító szervet, de ennek ma, a felegyenesedett, civilizált, ruhában járó embernél már nincs funkciója.
A férfihigiénia nehézségei
Jóllehet funkcióját sokan megkérdőjelezik, annál nagyobb az egyetértés abban, hogy a férfiak intim higiéniáját jelentősen megnehezíti a fityma megléte. A makk peremén lévő mirigyek ugyanis fehér színű, faggyúszerű váladékot (szmegmát) termelnek, amely a fityma alatt könnyen összegyűlik. Ha ez a napi tisztálkodás során nincs eltávolítva, akkor felgyülemlik, bomlásnak indul, könnyen gyulladás forrása lehet.
A makk tisztán tartása, a hímvessző szappanos lemosása a fityma hátrahúzása után végezhető el - erre a műveletre a kisfiúkat egészen korán, már 2-3 éves koruktól meg kell tanítani. Ha a körülmetélést elvégezték, a fitymát eltávolították, akkor a makk és mögötte az ún. koronaárok állandóan szabadon van, nem gyűlik össze ott a termelődő faggyú. A szülőknek az "állva pisiléssel" együtt arra is meg kell tanítani a kisfiúkat, hogy vizeléskor húzzák vissza a fitymájukat (így irányíthatóbb a vizelet folyása és elkerülhető a fityma letapadása is). Amikor pedig ezeket az intim tevékenységeket már önállóan végzi a gyerek, szintén a szülők feladata megtanítani a helyes tisztálkodásra a gyermeket. A nem kellőképpen gondozott, nem eléggé tisztán tartott hímvesszőn fitymaszűkület és gyulladás is kialakulhat.
A fityma megbetegedései
Ez a kis darabka bőr többféle gondot, kellemetlenséget, betegséget is tud okozni, amelyek közül némelyik a férfias funkciókat is jócskán megnehezíti. Ilyen például a fitymaszűkület: ha a fitymát alkotó bőrredő nyílása szűk, akkor az erekció során a megnagyobbodott makkról a fityma egyáltalán nem, vagy csak nehezen húzható hátra, közösülés, önkielégítés közben be is repedhet. A repedések nemcsak fájdalmat okoznak, hanem tovább szűkíthetik is a fitymát. Gondot jelent, hogy a fitymaszűkület akadályozza a hímvessző tisztán tartását, a szmegma eltávolítását, márpedig a fityma és a makk között felgyűlő, bomló, baktériumok táptalajául szolgáló váladék gyulladást,balanitist okozhat.
Elhanyagolt állapotban a fitymaszűkület a péniszrák esélyét is növeli. Másik jellegzetes probléma a fitymát a makk alsó pereméhez kapcsoló kis húr, a fitymafék rövidsége. Ez ugyanis a szexuális tevékenység során megfeszül, berepedhet, elszakadhat. Fiúcsecsemőknél igen gyakori jelenség a fityma letapadása, ami gondot akkor okoz, ha nem múlik el időben, a fityma és a makk szövetei nem különülnek el. Ilyenkor a fityma rátapad a makkra, nem húzható hátra, ami (különösen fitymaszűkülettel párosulva) fájdalmas gyulladást okozhat.
Ezek az elváltozások mihamarabbi orvosi ellátást igényelnek, amelyek az esetek többségében ambuláns kisműtéttel oldhatók meg. A fitymaszűkületet bemetszéssel, illetve a fityma részleges vagy teljes eltávolításával kezelik, a fityma letapadását pedig a fityma hátrahúzásával vagy (egy tompa eszközzel) a makk szöveteitől való elválasztásával oldják meg. A körülmetélés ezeket a gondokat elkerülhetővé teszi.
HIV, HPV: halálos betegségek ellen is védhet a műtét
A felsoroltaknál is jóval nagyobb, közegészségügyi jelentőségük van azoknak a tapasztalatoknak, amelyekre afrikai és amerikai kutatások derítettek fényt. Ezek lényege, hogy a körülmetélt férfiak esetében jelentősen kisebb több, igen súlyos következményekkel járó fertőzés, így a HIV vírus, a genitális herpesz, a HPV kockázata. A klinikai kísérletek azt mutatták, hogy a felnőtt férfiaknál végzett körülmetélés a heteroszexuálisok körében több mint 50 százalékkal csökkenti a HIV fertőzés kockázatát.
Megtalálták ennek okát is: a körülmetélt és nem körülmetélt férfiakból nyert biopsziák elemzése során azt találták, hogy a pénisz fitymájának belseje magasabb koncentrációban tartalmaz Langerhans-sejteket - a HIV vírus elsődleges célpontjait - a fityma egyéb részéhez képest. Mivel emiatt a belső fityma érzékenyebb a HIV fertőzésre, a körülmetéléssel való eltávolítása csökkentheti a férfiak HIV fertőzésének kockázatát.
A több forrásból származó eredmények egybehangzóan mutatják: a szakszerűen végrehajtott körülmetélés jótékony, egészségvédő hatású a világszerte nagy számban pusztító AIDS betegség, a méhrákos esetek 70 százalékáért felelős papilloma vírus, a genitális fekélybetegségek, valamint a különösen Afrikában igen gyakori haláloknak számító péniszrák esetében, így közegészségügyi jelentősége szinte felmérhetetlen.
A dél-afrikai vizsgálat vezető kutatója, a francia Bertran Auvert szerint a körülmetéléssel 3,8 millió fertőzést és félmillió halálesetet lehetne megelőzni tíz év alatt Afrika szub-szaharai területein, a kutató csak itt 2026-ig 5,8 millió megmentett életre számítana. A körülmetélés az AIDS-krízis megoldásának egyik jelentős lehetőségévé lépett elő, egyes körökben már "sebészeti vakcináról" beszélnek a felfedezés kapcsán, mivel a módszer olcsó és biztonságos módon védi a férfiakat a HIV vírustól, felére csökkentve a fertőzés kockázatát.
