100 éves a meleg filmművészet: Vörös folyó / Red River (1948)
Százéves a meleg filmművészet. 1919-ben készült el ugyanis az első film (Mások, mint a többiek/Anders als die Andern), amelynek a központi témája a homoszexualitás volt. Évtizedekig a mozi tulajdonképpen csak arra szolgált, hogy kifigurázza, nevetség tárgyává tegye ezt a szexuális kisebbséget vagy éppen brutális szadistaként mutassa be a melegeket, ezzel is táplálva a velük szembeni előítéleteket. Sorozatunkban 2019 folyamán - a centenárium alkalmából - a legjelentősebb meleg filmekről lesz szó a kezdetektől napjainkig.
A Vörös folyó a mozitörténet első kalandfilmje, amely meleg karaktereket szerepeltet és viszonylag nyíltan mesél egy vadnyugaton élő szivárványcsalád konfliktusairól közel 60 évvel a Brokeback Mountain előtt. A kritika erről azonban nem beszél, holott csak az nem érti a filmben az utalásokat, aki nem akarja.
Elsőként lássuk a film „hagyományos” értelmezését.
A VÖRÖS FOLYÓ, MINT EGY HAGYOMÁNYOS WESTERN
Azzal mindenki egyetért, hogy az amerikai western egyik klasszikus darabjáról van szó. A csodálatos vadnyugati eposz a polgárháború befejezése után játszódik. A John Wayne által megformált büszke, bátor hőst, Thomas Dunsont személyes ambíció fűti, amely azonban szerencsésen egybeesik az ország érdekével.
Apa és nevelt fia: John Wayne és Montgomery Clift
Dunsonnak hatalmas marhacsordája van Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Marhái eladásával húst biztosít a nemzet táplálására, és minden lépése a haszon felé megtett úton a határvidék feltárását segíti. Ahhoz, hogy megvédje és piacra vigye marháit, minden olyan tulajdonságára szüksége van, amelyet nagyra értékelnek a határvidéken: bátorságra, ügyességre, az ország és a veszélyek ismeretére, tekintélyre és makacsságra.
Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig súlyos konfliktusba torkollik, s Matt a fellázadt cowboyokkal együtt elhagyja nevelőapját...
A film hivatalos előzetese
De ne szaladjunk ennyire előre! A történet 14 évvel korábban kezdődik. Két cowboy, Thomas Dunson régi partnerével, Groottal együtt egy szekér karavánnal Kaliforniába tart. Megtetszik neki egy vidék, s elhatározza, társával együtt elválik a karavántól, hogy Texas jó legelőjén megteremtse jószágbirodalmát. Menyasszonyát a várható nehézségek miatt nem viszi magával, bármennyire is könyörög: ha meglesz a ranch, érte megy, ígéri. De erre már nem kerül sor: a karavánt aznap este indiántámadás éri, amelyet csak egy tizenéves fiú, Matt él túl, akit így Dunson magához vesz munkaerőnek.
Az örökbefogadás pillanata
A film nem hagy kétséget Dunson módszerei felől. Saját bélyegét süti rá a szabadon kóborló marhákra és amikor két mexikói felvilágosítja, hogy a legelő, bár használhatja, nem az ő tulajdona, szó nélkül lelövi az egyiket, a másikkal pedig megüzeni a tulajdonosnak, hogy a Rio Grandétól északra mind az övé.
E prológus után megöregedve és meggazdagodva látjuk viszont Dunsont, aki nem változott: a saját bélyegét sütteti más gazdák marháira; csak akkor mosolyog, ha az állatairól beszél; és a profit érdekében vakmerően úgy dönt, lábon hajt fel tízezer marhát az ezer mérföldnyire lévő Missourihoz. Vele tart társa, Groot, a polgárháborúból hazatérő Matt és több tucat keménykötésű, elszegényedett déli cowboy, akiknek biztos állást ígér a ranch-én, de figyelmezteti is őket: menet közben nincs kiszállás.
Ahogy szaporodnak a nehézségek és nő az elégedetlenség, úgy válik Dunson egyre szigorúbb és könyörtelenebb zsarnokká. Végül Matt és Groot is ellene fordul: otthagyják egyedül és sebesülten a Red Rivernél, ők maguk pedig egy új, hosszabb, de veszélytelenebb útvonalon sikeresen Abilene-be terelik a csordát. Dunson megfogadja: halálos bosszút áll nevelt fián…
Rendszerint ennyi a film hagyományos értelmezése, mint ami Berkes Ildikó: A western (Gondolat, Bp., 1986) című könyvében is található. A film azonban számos meleg utalást - szöveget és néma színészi játékot - is tartalmaz, amelyek révén egy mélyebb érzelmi réteg tárul fel a néző előtt. Lássuk most a film cselekményét picit „másképp”. Aki meg akarja nézni a filmet, az most ne olvasson tovább, mivel ismertetjük a cselekmény egy részét!
A FILM „MÁS” NÉZŐPONTBÓL
Thomas Dunson úgy dönt, hogy társával Groottal együtt elválik a szekérkaravántól. Nem utaznak Kaliforniába, hanem Texasban egy mindentől félre eső vidékén farmot alapítanak. Szeretne velük tartani egy lány is, aki nagyon szerelmes a férfibe, Dunson azonban nyilván nem viszonozza az érzelmeit, minden kétséget kizáróan elutasítja ennek lehetőségét. A lány kétségbeesett rimánkodását enyhítendő azt ígéri neki, hogy majd egyszer, ha meglesznek a feltételek, meg fogja keresni.
A lány még aznap este meghal, amikor a továbbhaladó karavánt indiántámadás éri. Dunson később mindig azzal magyarázza agglegény mivoltát, hogy ő csak egy valakit szeretett az életében, aki azonban meghalt és nőtlenségével is hű akart maradni a lány emlékéhez.
Túléli viszont az indiántámadást egy tizenéves fiú: Matt. Dunson úgy dönt, hogy magához veszi és társával felneveli a gyereket. A fiúnak van egy tehene, neki egy bikája, ez a két állat lesz a megálmodott marhacsorda első két jószága.
Közel másfél évtizedes ugrással folytatódik a történet. Dunson meggazdagodott, Matt pedig szép szál legénnyé cseperedett. A forgatás idején 27 év körüli, rendkívül jóképű Montgomery Clift játszotta el a nevelt fiú, Matt Garth szerepét. Montgomery Clift egyébként maga is meleg volt. Életéről itt olvashattok.
Hamar világossá válik a nézőben, hogy valami konfliktus lehet az apa és nevelt fia között. Mivel Dunson saját bélyegét süti rá a szabadon kóborló marhákra, magyarul eltulajdonítja azokat, az emberben az ötlik fel elsőnek, hogy ez lehet az ellentétek forrása. Mikor Dunson néhány idegen jószág megjelölésére utasítja embereit, Matt szembefordul vele. Rövid veszekedés után mégis enged nevelőapja akaratának, s ő is arra kéri a cowboyokat, hogy üssék a billogot a befogott állatokra. Odafordul azonban apjához és ezt mondja neki: „Ha így haladsz, minden texasi fart megjelölhetsz, kivéve az enyémet!”
Ez lenne a filmben az első árulkodó mondat, ami felett azonban könnyen elsiklik az ember figyelme. A folytatásban azonban, amikor leesik előttünk, hogy milyen mozit is nézünk, jelentőssé válik Matt korábbi megjegyzése. A meleg férfi valószínűleg megpróbált szexuálisan közeledni jóképű nevelt fiához. Értelmezhetjük a fiú szavait úgy, mint egy ígéretet, hogy ez továbbra sem fog neki sikerülni, de úgy is, hogy ha folytatod a rablást, akkor többé engem „nem jelölhetsz meg”. Az apa válasza erre az, hogy azon nyomban elkéri munkásától a billogozó vasat. A fiú meghökken. „Nem tartasz rá képesnek, ugye?” – kérdi Dunson. Matt már huncut mosollyal válaszol: „Nem.” Ezzel kibékültek.
Nemsokára ezután megérkezik az illetéktelenül megjelölt állatok gazdája néhány tehenészlegénye társaságában. Kisebb szóváltás után Dunson bevallja, hogy befogott néhány jószágot, amit Missouriba visz, ahol magasabb áron adhatja el őket. A férfi beleegyezik, hogy az ő állatait is a többivel együtt északra tereljék.
Az egyik fiatal cowboynak, aki a lopott marhák gazdájával érkezett, megtetszik Matt. Flörtölni kezd a fiúval és felajánlkozik, hogy ő is csatlakozik a csapathoz, hogy együtt tereljék a marhákat a felvásárló helyre. Matt megpróbálja visszautasítani az ajánlatot, de az apja elfogadja, mert kellenek a hajtáshoz az emberek.
A csapat új „revolverhőse” fáradhatatlanul ostromolja a fiút. „Mutatós fegyver, amit majdnem használtál az előbb, láthatnám?” – mondja kétértelműen Matt-nek, aki szinte szó nélkül marad a pimasz megjegyzés hallatán. Matt megvakarja az orrát, majd mosolyogva átnyújtja a srácnak a pisztolyát. „Nézd meg az enyémet!” – mondja amaz, s a kezébe nyomja a sajátját. Utána, még tovább puhatolózva hozzáteszi: „Tudod, csak két dolog van szebb, mint egy fegyver. Egy svájci óra, vagy egy nő. Lehet bárhonnan. Volt már jó svájci órád?” Matt nem válaszol, hanem célba lövő versenybe kezd új alkalmazottjukkal. Üres konzervdobozra lődöznek, ami után a cowboy megállapítja: „Olyan jó vagy, amilyennek mondanak, talán olyan jó, mint én. Talán mi vagyunk a legjobbak.” Matt megjegyzi: „Én számolnék egy harmadikkal, Dunsonnal. Ő a mesterem…” Egy rejtett utalás ez arra, hogy Dunson is játékban van Matt kegyeit illetően.
A flörtölős jelenet
Közben Dunson megkéri az „asszonyát”, Grootot, figyelje meg a két fiút, mit csinálnak. Az később egy másik fiatal tehenészlegénynek is beszámol a látottakról, miszerint a két srác méricskéli egymást. „Különös mulatság ez! Ezek ketten még egymásnak esnek, és az nem lesz szép látvány. Van rá ezer mérföldjük, hogy megtegyék.” A cowboy furcsán néz Grootra, kissé talán féltékeny? Neki is tetszhet Matt. Hiába, népszerű ez a legény!
Néhány nap múlva megkezdődik a terelés. Kemény, embert próbáló feladat. Ahogy egyre több akadályba ütköznek és egyre inkább nő az elégedetlenség a cowboyok között, úgy válik Dunson egyre könyörtelenebb zsarnokká. Végül Matt is szembefordul vele, aki átveszi az irányítást, magára hagyják Dunsont, aki ezért bosszút esküszik.
Matt vezetésével a csapat sikeresen halad a cél felé. Útközben egy karavánba botlanak, akiket egy indián csapat támadott meg. Segítségükre sietnek.
A megmentettek közt van egy fiatal lány is, Tess, aki azonnal beleszeret ifjú megmentőjébe. Matthew eleinte próbálja elhárítani a közeledést, amit a lány rossz néven vesz. Később a fiú engedékenyebbé válik. Az egyik négyszemközti beszélgetés alkalmával Tess ki is használja a helyzetet. Egy csókot nyom Matt szájára. „Ez jól esett?” – kérdi utána, mire a fiú azt válaszolja: „Én mindig is nehezen tudtam dönteni.”
Matthew, akit két meleg férfi nevelt fel, más mintát nemigen látott, s akit jóképűsége miatt magányos cowboyok serege ostromolt a vadnyugaton, ugyanakkor élete folyamán nélkülözni volt kénytelen a nők társaságát, ekkor döbben rá saját nemi irányultságára, hogy valójában a nők iránt vonzódik. Később azt kérdezi Groottól, másik nevelőapjától, aki anyja helyett is „anyja” volt, hogy velük tarthat-e a lány. Az ingerülten válaszolja, hogy nem. Matt sem viszi tehát magával a kedvesét, ugyanúgy elutasítja annak lehetőségét, mint ahogyan apja tette azt egy másik asszonnyal 14 évvel korábban.
Matt és csapata sikeresen eléri a célállomást. A sértett Dunson továbbra is a nyomukban van, aki azonban véletlenül találkozik Matt új barátnőjével. A beszélgetés során rájön, hogy a lány ismeri a fiát, sőt szerelmes belé. Tess előtt is ismert Matt és az apja közti konfliktus, de az is, hogy az apa egyszer elhagyta azt a nőt, akit szeretett. A féltékeny Dunsan rákérdez, hogy mikor szeretett bele Matt-be? A lány kérdéssel válaszol, hogy és ő vajon mikor szeretett bele? Dunsan erre felkapja a fejét: „Kibe?” – kérdezi. Majdnem elárulja magát, azaz a nevelt fia után táplált vonzalmát, pedig a lány valójában arra az asszonyra gondol, akit Dunsan régen elutasított.
A következő nap Dunsan beéri fiát és annak csapatát. Sor kerül a végső leszámolásra is. Akkor talán már nem is amiatt haragszik a fiára, mert az átvette tőle a csorda irányítását, hanem inkább azért, hogy a lánnyal megcsalta őt…
A párbaj során Matt bebizonyítja, hogy talpig férfi. A film egyik mondanivalóját talán Groott, Matthew „nevelőanyja” fogalmazza meg ebben a jelenetben, aki nem párjának, hanem fiának szurkol: „Nem lesz baj. Tizennégy éven át féltem, de egyáltalán nem lesz baj!” Magyarán két meleg férfi is felnevelhet úgy egy fiúgyermeket, hogy az nem válik puhánnyá és heteroszexuális marad.
Az amerikai western klasszikusa tehát azt próbálta sugallni a mozinézőknek már 1948-ban, hogy mindentől távol, még a vadnyugaton is élhet párkapcsolatban két férfi, hosszú éveken át kitarthatnak egymás mellett, s még egy gyereket is sikeresen felnevelhetnek. Bár e szemszögből - a kritikusokat is beleértve - sokáig nem beszéltek a Red Riverről, az üzenetet valószínűleg mindenki megértette.
ADATOK A FILMRŐL
Vörös folyó / Red River (1948) – amerikai western, 127 perc
Főszereplők: Montgomery Clift (Matt Garth), John Wayne (Thomas Dunson), Walter Brennan (Nadine Groot)
Rendező: Howard Hawks és Arthur Rosson
A FILM LETÖLTÉSE A DATA.HU-RÓL
A sorozat további cikkei:
Mások, mint a többiek A kezdetek az 1919 előtti évekből A 20-as évek filmjei A 30-as évek filmjei Tűzijáték Vörös folyó
