Perihan Mağden: Ali és Ramazan
Két fiú, akiket egymásnak teremtett a sors - és mégsem tudták megvédeni egymást. Perihan Magden (1960) az egyik legnépszerűbb írónő Törökországban és külföldön, a kortárs török irodalom egyik legkülönösebb és legtehetségesebb alakja, akinek műveit tizennyolc nyelvre fordították le. Ali és Ramazan című, megrendítő, mégis lebilincselő regénye igaz történeten alapul, és két fiú életét követi nyomon, akik ugyanabban az isztambuli árvaházban nőnek föl. Megismerkedésük pillanatától fogva különleges kapcsolat fűzi őket össze, és nemcsak egymás számára könnyítik meg az életet, de a lehetőségekhez képest az árvaházban vegetáló többi gyerek mindennapjaiba is vidámságot csempésznek. Ramazannak jó humora van, ő a bohóc, és szépsége miatt az igazgató kivételezett helyzetet élvező kedvence. Nagykorúságukat elérve azonban a fiúk egyik napról a másikra kikerülnek Isztambul utcáira, ahol egymáson kívül senki másra nem számíthatnak. Ebben a könyörtelen, elutasító világban mindketten tragikus következményekkel járó döntéseket hoznak...
A szerző
KRITIKÁK
Nem sok olyan könyv akad, amelyik lelkileg teljesen taccsra vág, hát ennek sikerült. Olvasás közben egyszerre öntött el a mélységes szomorúság, a tehetetlen, de féktelen düh, a frusztráltság, és a segíteni akarás érzése. (…)Ezeknek a gyerekeknek semmilyen választásuk vagy esélyük nem volt, de még csak lehetőségük sem kínálkozott egy normális életre. A tiszta, csodálatos, kétoldalú, kölcsönös szerelem az egyetlen pozitív érzés, amiről a történet szól. Minden undorító körülmény ellenére, és azokkal együtt is ez egy igaz szerelem története. Még ha nem is egy hagyományos értelemben vett csodálatos, feloldozó, egymásba veszős, tiszta szerelemé. (Rozsonits Judit)
A két fiú sorsán keresztül társadalmi problémák sora tárul fel, amik korántsem csak Törökországban vannak jelen. A Közel- és a Távol-Keleten is tipikus jelenség, hogy a férfiak eltitkolják (vagy a társadalmi konvenciók miatt sokáig fel sem ismerik) melegségüket, és már házas emberként kezdenek el azonos nemű partnereket keresni. A könyv emellett rávilágít az állami gondozott gyerekek nehéz helyzetére is: pedofil gondozóktól nemtörődöm alkalmazottakig az egész rendszer kegyetlenségét megmutatja. Ali és Ramazan történetét azért kell megismernünk, hogy húsbavágó részletességgel lássuk, milyen kilátástalan két árva fiú sorsa egy Európa és a Közel-Kelet határán álló országban – nem használok múltidőt, mert az elmúlt évek eseményei azt bizonyítják, hogy a dolog akár ma is megeshetne. Arról ugyan nincsenek adataim, hogy jelenleg milyen az állami gondozott gyermekek élete (főleg, miután kikerülnek az árvaházból), azonban melegnek lenni Törökországban még ma is komoly hátrányt jelent. (Szij Barbara)
Az írónő témaválasztása szokatlan, ahogy a tömör stílus és a brutálisan feltárt szenvedés is. Érződik az újságíró: gyors próza, rövid, pergő mondatok. Van benne valami a görög sorstragédiák hangulatából: az előreutalások, a szöveg sodra elkerülhetetlenül visz a végzet felé. A török irodalmat szeretők hiába keresik itt Orhan Pamuk és Elif Shafak keleti mesélőkedvét, a varázslatos atmoszférát, a színek és illatok buja töménységét, a terjengősséget és tágasságot. Ez a világ szűk és sötét, hideg és sivár. Ramazan prostitúcióból tartja fenn magukat, mivel nem tudnak másképp boldogulni. Ali számára ez elviselhetetlen, csak a drog segít, hogy valahogy kibírja. Ramazan a jövőt tervezi, pénzt gyűjt, Ali egyetlen célja, hogy együtt lehessenek. (Kertész Erika)
Jelenet a színpadi változatból
RÉSZLET A MŰBŐL:
"1992. december 18-án véget ér Ali és Ramazan története. A valóságban. Az újságok harmadik oldalán. (A bulvárhírek oldalán.) Ali és Ramazan: a harmadik oldal gyermekei, akiknek rövid életét negyven-ötven sorban és véres képekkel intézik el.
„A FÁJDALMASAN KÍNZÓ NAP” Ezzel a címmel kerültek először a harmadik oldalra. Miután leszereltek, Állambácsi kirakta őket az árvaházból, így az utcára kerültek. A rendőrök bevitték Ramazant az őrsre. Arca közelről látszik a fényképen, amely világosan mutatja a vállán eloltott cigaretta nyomát is. Látszik, milyen szép, milyen szomorú, és milyen sebet visel.
A halálukról beszámoló népszerű újság a „BŰNÖS ÉJSZAKA: KÉT HALOTT” címet találta megfelelőnek. „MELEG ÉJSZAKA: KÉT HALOTT” - mondja udvariasan. A népszerű újság kis nyelvi játéka. A szokásos. „VÁLASZRA VÁRÓ KÉRDÉSEK” - ez a „Bűnös éjszaka” alcíme. Egy keretes írásban feltettek néhány kérdést. Aztán egy újabb cím: „A KÁBEL ELSZAKADT - SZÖRNYETHALT”. Az Avcılar negyedben szakad el a kábel. Egy hatodik emeleti erkély rácsához kötött kábelbe kapaszkodva próbál valaki leereszkedni, de a betonra zuhan, és meghal. Fénykép is van róla. Újsággal takarták le a holttestet, mégis több szörnyű részlet látszik. Meg a pulóverének a mintája.
Nem könnyű az otthonában megölt zeneszerző fényképére nézni: belei mellette feküsznek a szőnyegen. „A BŰNÖS KAPCSOLAT HARMADIK ÁLDOZATA - HOVÁ LETT A KÖTEGNYI MÁRKA?” Ez az Aliról és Ramazanról szóló utolsó cikk címe. Még valaki meghalt, és eltűnt egy köteg pénz.
Folyamatosan a „bűnös” szót használja - jeleket küld nekünk a népszerű újság. Tehát meleg volt Ali és Ramazan? Ez a melegek vége? Elszakad a kábel, és lezuhansz? Kik ők? Miért fontosak? Senkik. Szerencsétlen életet éltek, és nagyon korán meghaltak. Most más idők járnak. Ha a halott szerelmesek számára megáll az idő, ők ott maradtak ’92-ben."
A MŰ SZÍNPADI VÁLTOZATA török nyelven, angol felirattal:
https://www.youtube.com/watch?v=sbkoEEnxutQ ADATOK A KÖNYVRŐL:
Perihan Magden: Ali és Ramazan. Európa Könyvkiadó, 2015. Fordította: Tasnádi Edit. Ragasztott kötés, 196 oldal. Ára: 2790 HUF.
ONLINE MEGRENDELEM A KÖNYVET: libri.hu
