Szabó Andrea: Hiába hergelt a Fidesz évekig, a fiatalokat már nem érdekli az LMBTQ-ellenes politika
Miközben a Fidesz éveken át politikai kampányokkal és gyűlöletkeltő retorikával próbálta az LMBTQ-közösséget új ellenségképként beállítani, a fiatalabb generáció körében ennek egyre kevésbé van hatása – mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Szabó Andrea politológus. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint egy egyetemi felmérésükben több hallgató magát a kérdést sem értette, amikor az azonos neműek házasságának elfogadottságáról kérdezték őket, mert számukra ez már nem társadalmi probléma. Szerinte ez azt mutatja, hogy a politikai kampányok ellenére Magyarországon is zajlik a generációs értékváltás.
Szabó Andrea szerint az LMBTQ-ellenesség nem volt meghatározó témája a magyar politikának 2010 előtt, a parlamenti vitákban is csak elvétve jelent meg. A politikatudós azt mondta: kutatásaik alapján a fordulat a Jobbik parlamentbe jutásával kezdődött, amikor a párt radikális politikusai rendszeresen napirendre tűzték a Pride és az LMBTQ-közösség elleni felszólalásokat. A Fidesz kezdetben még távol tartotta magát ettől a témától, később azonban – előbb a KDNP, majd a kormánypárt és végül a miniszterelnök megszólalásaiban is – egyre hangsúlyosabban jelent meg az LMBTQ-ellenes retorika.
Szabó úgy fogalmazott: a 2022-es, a parlamenti választással egy időben tartott népszavazás jelentette ennek a folyamatnak a csúcspontját. Véleménye szerint a kampány legitimálta a homofób megnyilvánulásokat, mert sokan azt érezhették, hogy ha a kormány is ilyen hangnemben beszél a témáról, akkor ez társadalmilag elfogadhatóvá válik.
A politológus szerint a Fidesz azért fordult később az LMBTQ-téma felé, mert korábbi politikai ellenségképei – például Soros György, a menekültek vagy Brüsszel – fokozatosan kifulladtak. Úgy vélte, a kormány ekkor talált rá egy viszonylag kis létszámú és kevésbé reprezentált társadalmi csoportra, amelyet politikai célokra lehetett felhasználni. Szabó Andrea ezt az Orbán-rendszer egyik legsúlyosabb, hosszú távon is ható társadalmi károkozásának nevezte.
A kutató ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a politikai kampányok ellenére a társadalomban egy másik folyamat is zajlik. A nyugati országokban már évtizedekkel korábban megindult értékváltás Magyarországon ugyan később kezdődött el, de mára itt is érzékelhető. A 30 év alatti generáció körében az LMBTQ-emberek elfogadása már jellemzően nem vita tárgya, mivel ugyanabban a nemzetközi online és kulturális közegben szocializálódnak, mint nyugat-európai kortársaik.
Szabó Andrea a 2024-es egyetemi kutatásuk eredményét is ismertette. Elmondása szerint amikor az azonos neműek házasságának elfogadottságáról kérdezték a hallgatókat, többen magát a kérdést sem értették, mert számukra ez már nem jelent társadalmi problémát. A kutató szerint a Medián legfrissebb felmérése is azt mutatja, hogy a magyar társadalomban összességében nőtt az elfogadás, különösen a fiatalok és a nagyvárosi lakosok körében.
A 2025-ös Pride-ról Szabó Andrea azt mondta: a rendezvény nem kizárólag az LMBTQ-jogok melletti kiállás volt, hanem egy szélesebb társadalmi tiltakozás is az Orbán-rendszerrel szemben. Úgy fogalmazott, hogy a több százezres részvétel elsősorban a kormány politikájának elutasítását fejezte ki, miközben a gyülekezési jog szigorítása és más korlátozó intézkedések is hozzájárultak a megmozdulás jelentőségéhez.
Szabó Andrea úgy látja, a társadalmi megosztottság továbbra is érzékelhető, különösen a város és a vidék, illetve a fiatalabb és idősebb generációk között. Ahogyan fogalmazott: a korábbi propaganda jelentős szerepet játszott abban, hogy sok településen ma is erősebb az LMBTQ-emberekkel szembeni elutasítás. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a társadalmi tolerancia fejleszthető, amihez szerinte pozitív politikai kommunikációra és az érintettek jogainak bővítésére is szükség lenne.
A politológus vélemény az, hogy a gyűlöletkeltés hatásait sokkal nehezebb felszámolni, mint magát a gyűlöletet kialakítani. Úgy vélte, a megbékélés hosszú évekig tartó folyamat lehet, amelyhez nemcsak politikai akarat, hanem pedagógusok, mentálhigiénés szakemberek és civil kezdeményezések bevonása is szükséges. Hozzátette: a magyar társadalomnak számos történelmi traumáját – köztük Trianont, a Kádár-rendszert vagy a holokausztot – sem sikerült közösen feldolgoznia, ezért ezekről is nyílt párbeszédre lenne szükség.
A Fidesz szavazóiról azt mondta, hogy a társadalmi megbékélés csak akkor indulhat el igazán, ha a párt politikusai is változtatnak retorikájukon. Szerinte a Fidesz parlamenti megszólalásaiban továbbra is ugyanazok a politikai toposzok jelennek meg, mint korábban, köztük az LMBTQ-kérdés is, ezért a kormánypárt hívei továbbra is ugyanazokat az üzeneteket kapják. Úgy fogalmazott: időre van szükség ahhoz, hogy a választási vereséget a Fidesz politikusai és szavazói is feldolgozzák.
Szabó Andrea egyetértett azzal a gondolattal is, hogy a kulturális élet szereplőinek fontos feladatuk lehet a társadalmi megbékélés elősegítésében. Azt mondta: a különböző világnézetű alkotóknak beszélniük kellene egymással, mert ha még a művészeti élet szereplői sem képesek párbeszédet folytatni, akkor a társadalomtól sem várható el ugyanez.
A legfrissebb közvélemény-kutatások kapcsán a politológus természetesnek nevezte, hogy a Fidesz támogatottságának zuhanása megállt a választási vereség utáni első sokk elmúltával. Szerinte a párt törzsszavazói stabilizálódtak, ugyanakkor a felmérések alapján egyelőre nem látszik, hogy a Fidesz képes lenne új választói csoportokat megszólítani. Úgy fogalmazott: a párt egyre inkább saját politikai burkára támaszkodik, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban az MSZP vagy a DK is tette.
A parlament működéséről Szabó Andrea azt mondta: az elmúlt tizenhat évben a törvényhozás elsősorban „törvénygyárként” működött, ahol háttérbe szorultak a valódi politikai viták. Az új parlamenti ciklusban ismét megjelent a vita szerepe, ami a nyugati parlamentáris demokráciák természetes működésének része. Hozzátette: a társadalom ugyan elszokott ettől a stílustól, de a politikai nézetek nyílt ütköztetése a demokratikus működés fontos eleme.
A miniszterelnök közvetlen kommunikációjáról úgy vélekedett, hogy a folyamatos tájékoztatás a 21. századi politika természetes velejárója. Szerinte ma már világszerte megszokott, hogy a kormányfők közösségi médián keresztül is közvetlenül szólítják meg a választókat.
Az új kormány első intézkedéseivel kapcsolatban Szabó Andrea úgy fogalmazott: az alkotmánymódosítások tempóját túl gyorsnak érzi, ugyanakkor megérti, hogy egyes döntések az uniós források mielőbbi megszerzése miatt sürgősek lehetnek. Azt mondta: az első száz napot még türelmi időszaknak tekinti, csak később lehet majd megítélni, indokolt volt-e a gyors jogalkotás.
A Fidesz jövőjéről szólva Szabó Andrea úgy vélekedett, a párt "márkaneve" súlyosan sérült, mert a közvéleményben összekapcsolódott a korrupcióval és a „maffiaállam” képével. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy egy sérült politikai brand is hosszú ideig fennmaradhat, ezért nem tartja kizártnak, hogy a Fidesz még éveken át meghatározó szereplő marad. Ugyanakkor kiemelte, hogy a Fidesz Orbán Viktor nélkül nem működőképes politikai közösség. Úgy látja, a volt miniszterelnök nem épített ki egyértelmű utódot, ezért jelenleg vezetői vákuum alakult ki a pártban. A politológus elképzelhetőnek nevezte, hogy a következő időszakban szervezeti átalakulás vagy új politikai együttműködések jönnek létre, de szerinte a következő egy év inkább kivárásról és alkalmazkodásról szól majd a Fidesz esetében.
A beszélgetés meghallgatható itt.
