Kigyomlálja a homofób részeket a Fidesz gyerekvédelminek nevezett törvénycsomagjából a kormány új javaslata
A Tisza-kormány hétfő délután benyújtotta azt az átfogó gyermekvédelmi törvényjavaslatot, amelyről Magyar Péter a napirend előtti felszólalásában is megosztott néhány részletet az Országgyűlésben. A törvénymódosítás egyik leglényegesebb része, hogy a fideszes többségű parlament által 2021-ben elfogadott, gyerekvédelminek nevezett homofób törvényéből kikerülne a transzneműség és a homoszexualitás népszerűsítésére utaló kitétel. Az indoklás szerint a törvény mostantól a gyerekeket érő tényleges veszélyekre koncentrálna.
A törvényjavaslat a címe szerint a gyerekek jogainak és biztonságának megerősítését célozza, előadója a szociális és családügyi miniszter, Kátai-Németh Vilmos. A javaslat szerint változna a gyermekvédelmi és gyámügyi törvény, amelyben korábban az szerepelt:
„E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
A javaslat alapján a szövegből eltűnne a kiemelt rész, kiegészülne viszont az alább kiemelt részletekkel:
„E törvényben foglalt célok és a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló, továbbá olyan egyéb tartalmat hozzáférhetővé tenni és népszerűsíteni, amely szexuális erőszakot, szexuális kizsákmányolást, szexuális célú kapcsolatfelvételt vagy manipulációt, illetve más szexuális bűncselekményeket népszerűsít, igazol vagy azok elkövetésére ösztönöz, vagy amely egyébként alkalmas a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan káros befolyásolására.”
A média és a reklámozás szabályai
Hasonló változás érintené a médiatörvényt is, amelynek jelenleg hatályos változata szerint:
„Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”
A javaslat alapján szintén törölnék a kiemelt részt.
A közérdekű közleményekre vonatkozó szabályozáson is változtatnának. A jelenlegi szöveg szerint „nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése.”
A reklámtörvényből is törölnének egy hasonló kitételt.
Változna a köznevelési törvény is, amelynek szövegében most ez olvasható:
„A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”
A kiemelt szövegrész helyébe kerülne egy hivatkozás a módosított gyermekvédelmi és gyámügyi törvényre.
Végül hozzányúlnának a választási eljárásról szóló törvényhez is, amellyel a gyerekek közterületi kommunikációval szembeni védelmét biztosítanák a kampányidőszakban. A javaslat szerint a politikai plakátok készítése és használata során is érvényesülniük kell a gyermekvédelmi követelményeknek.
Uniós jogot sértett a melegeket pedofilokkal összemosó törvény
Magyar Péter a hétfői, Kossuth rádiónak adott interjújában arról beszélt, a gyermekvédelmi jogszabálycsomag alkalmas lesz arra is, hogy a 2021-es gyermekvédelmi törvény miatti uniós bírság is elkerülhető legyen, valamint ezután fel lehet majd szabadítani félmilliárd eurónyi (kb. 183 milliárd forintnyi), oktatási célokra felhasználható uniós forrást.
A Fidesz-többségű Országgyűlés 2021 júniusában fogadta el azt a pedofilellenesnek nevezett gyermekvédelmi törvényt, amely a pedofil bűncselekményekkel összefüggő büntetőjogi és nyilvántartási szabályok mellett több olyan rendelkezést is bevezetett, amely a kiskorúak számára hozzáférhető médiatartalmakra, reklámokra, iskolai foglalkozásokra és kereskedelmi forgalomba kerülő kiadványokra vonatkozott.
A törvény politikai célja azonban valójában a pedofília és a homoszexualitás összemosása volt. A homofób és transzfób törvény mindössze 25 paragrafusból állt, és 11 hatályos törvényt módosított, köztük a gyermekvédelmi, a szabálysértési, a reklám-, a média- és a köznevelési törvényt. Ezután számos civil szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz gyermekvédelmi törvénye kísértetiesen hasonlít a 2013-ban elfogadott orosz propagandatörvényre.
Plusz 0,6 milliárd eurót ér a 16,4 milliárdon felül
Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást az Orbán-kormány melegellenessé eltérített törvénye miatt, majd az uniós testület 2022 decemberében keresetet nyújtott be az EU bíróságához. Az Európai Bizottság azt kérte, hogy állapítsák meg: a magyar hatóságok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket.
Az Európai Unió Bírósága idén április 21-én hozott az ügyben ítéletet: e szerint a magyar állam megsértette az uniós jogi kötelezettségeit a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló magyar törvénnyel. A bíróság először állapította meg „az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó” alapszerződési rész „különálló megsértését”. Ezt nemhogy az uniós tagsághoz, hanem már a tagjelöltséghez is teljesítenie kell egy országnak. Az áprilisi bírósági döntés után az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás utolsó lépésében újabb keresetet nyújthat be az EU bíróságának. Ez már az – akár uniós támogatásokból is levonható – pénzbüntetés mértékéről szólna.
Az ügy „horizontális feltételként” külön blokkol nagyjából 0,6 milliárd eurót a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból 2022 vége óta. Ez az összeg nincs benne abban a 16,4 milliárd euróban, amelynek a felszabadítási módjáról májusban kötött politikai egyezséget Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök.
