Frölich Róbert országos főrabbi a Budapest Pride-ról: Ez a tömeg meg akarta érezni, és meg is ízlelte a szabadságot Frölich Róbert szerint a jog betűje nem feltétlenül felel meg az igazság kritériumrendszerének.
A jogszabályok valóban ismertek. Ám a jognak, a törvényeket összefogó Corpus Jurisnak mindig van olyan vetülete, mely túlmutat önmagán, ez pedig a jogban is ismert erkölcs, a morál vetülete - írta Frölich Róbert országos főrabbi a Facebookon közzétett közleményében, reagálva arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a szombati Pride-ról azt közölte: „a gyermekvédelmi népszavazáson a magyarok egyértelmű döntést hoztak. A törvényekről ennek megfelelően döntöttünk. Mindenkit tájékoztattunk, a jogszabályokat mindenki ismeri. A többi a hatóságok feladata, a politikának itt már nincs dolga.”
Frölich Róbert közölte, nem is a több százezer embert utcára vivő megmozdulás jogi vagy szexuális aspektusára szeretne ezúttal koncentrálni, hanem a sokat hangoztatott zsidó-keresztény erkölcs ez irányú útmutatására. „Elsőként hadd idézzem fel, hogy a jog betűje nem feltétlenül felel meg az igazság kritériumrendszerének. A jogszerű nem mindig igazságos, elegendő itt csak a XX. század általunk is megélt szocialista korszakának egyes törvényeire gondolnunk. Márpedig az igazság az alapja a zsidó-keresztény erkölcsi jogrendnek: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj, hogy életben maradj” - írja Mózes V. könyve” - fogalmazott az országos főrabbi.
Mint közölte, ugyanez az elv olvasható János első levelében: „Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, nem az Istentől van, és az sem, aki nem szereti a testvérét.” Frölich Róbert szerint ebből az következik, hogy az igazságosság keresése erkölcsi kötelezettséget ró ránk. „Több százezer ember vonult ki szombaton. Ilyen tömeget egy irányba mozdulni, egy akarattal, békésen menetelni nagyon régen nem láttunk. Ez a tömeg meg akarta érezni, és meg is ízlelte a szabadságot. A fizikai és szellemi szabadság pedig olyan élmény, mely akár a jog betűje ellenére is megszerzendő” - vélekedett.
„Egyiptomban a Fáraóban megtestesülő törvény ellenére állt ki Mózes népe szabadságáért, s nyerte azt el. A makkabeusok a görög törvény tilalmával dacolva keltek fel, harcoltak s vitték győzelemre életüket nem kímélve a judaizmus ügyét a pogánysággal szemben. Jakab levele így fogalmaz: „De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete”” - folytatta az országos főrabbi, majd keresztény hivatkozást is beemelt az érvelésébe, ugyanis, mint írta, a kereszténység hajnalán a Rómában tiltott vallás követői inkább vállalták a mártírhalált, semmint lemondjanak szellemi szabadsagukról.
Frölich Róbert szerint a szabadság az ember idilli állapota, szabadság nélkül nem teljesedhet ki, nem lehet soha önmaga, s ezért is volt katartikus élmény a rendszerváltás, mert kéznyújtásnyira került a szabadság, s az erre való törekvés az ember természetes állapota. „Legyünk zsidók, vagy egykor üldözött keresztények, de mindannyian, a sokszor elnyomott magyarok, hogyan is kárhoztatnánk azokat, akik - mint egykor Dózsa György vagy Petőfi Sándor - a szabadságra vágytak?” - zárta bejegyzését a főrabbi.
