Sokan provokatívnak tartják a Pride-ot, de nem tiltanák be a felvonulást
Indulatos vita zajlik a 30. Pride megrendezése előtt, miközben keveset tudunk ahhoz, hogy mélyebb képet alkossunk a társadalom véleményéről ezekben a kérdésekben. Emiatt a Pegapoll az Index megbízásából egyebek mellett arra kérte a magyar internetezőket, hogy mondják el véleményüket a Pride korlátozásáról, az LMBTQ+ közösségek jogairól, ezen csoportok támogatásának szükségességéről, a gyülekezési törvény további kiterjesztéséről. Az eredmény meglepő lett, és újabb kérdéseket vet fel.
2025. június 28-án rendezik meg a Budapest Büszkeség menetet, amely 15 órakor indul a Városháza Parkból. A fővárosi Pride lehetséges betiltása hatalmas vitát kavart a magyar és az európai közéletben is. A rendezvényre több európai tisztviselő is érkezhet, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetben állt ki a Budapest Pride és az LMBTIQ+-közösség mellett, és felszólította a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák a felvonulás szabad lebonyolítását. Orbán Viktor válaszában rendvédelmi ügynek nevezte a kérdést, és nyomatékosan kérte a bizottság elnökét, hogy ne avatkozzon be olyan olyan dolgokba, amelyekben nincs szerepe és illetékessége.
Közvetlenül a rendezvény előtt sem lehet tudni, mi történik, és arról is csak sejtéseink lehettek, mit gondol a magyar társadalom a Pride körüli vitáról. A Pegapoll és az Index felmérése erre kereste a választ, kérdőívünket 3460-an töltötték ki, mutatjuk az eredményeket.
A válaszadók elsöprő többsége, 98,1 százaléka tisztában van azzal, hogy a kormány 2025-ben lehetővé tette a Pride felvonulások betiltását jogszabályi változtatásokkal. Ez a magas arány erős társadalmi tudatosságot vagy médiafigyelmet jelez a kérdés kapcsán. Ezzel szemben mindössze 1,9 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem hallott erről. Az oktatás szintje szerint vizsgálva is jellemző a magas tájékozottság, különösen a magasabb végzettségűek körében (98,3 százalék), noha a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében az arány 85,7 százalék, ami lényegesen alacsonyabb az átlagnál.
Ellenzi vagy támogatja?
A Pride felvonulások megítélése Magyarországon jelentős eltéréseket mutat különböző demográfiai csoportok között. A válaszadók közel 40 százaléka teljes mértékben ellenzi a rendezvényt, különösen a férfiak, ahol ez az arány 42.9 százalék. Ezzel szemben a nők támogatása szignifikánsan magasabb, 45.3 százalék teljes mértékben támogatja a felvonulásokat.
Az iskolai végzettség szintje is jelentős szerepet játszik az álláspontok kialakításában. Az alacsonyabb végzettséggel, különösen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében a támogatás mértéke meghaladja a 40 százalékot, míg a szakmunkásképző végzettséggel nem rendelkezők körében az ellenzés sokkal hangsúlyosabb, 44.5 százalék.
A helyi közösségek is különbözőképpen reagálnak: a fővárosi lakosok közül többen támogatják a Pride felvonulásokat (32 százalék), mint a vidéki kisvárosok lakói (25.9 százalék). Az életkor alapján vizsgálva, a 65 év felettiek és az 18-29 évesek között is magasabb a teljes mértékű támogatás aránya, míg a középkorúak, különösen a 40-49 évesek körében az ellenzés dominál.
AZ EREDMÉNYEK RÁVILÁGÍTANAK ARRA, HOGY A MAGYAR TÁRSADALOM MEGOSZTOTT A PRIDE FELVONULÁSOK KÉRDÉSÉBEN.
Meglepő, hogy a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportokban hasonló arányban támogatják a felvonulásokat, ami azt sugallhatja, hogy a társadalmi változások elfogadása nem csupán a fiatalok privilégiuma.
Miért támogatja, vagy miért ellenzi?
A Pride felvonulások magyarországi támogatói körében a „gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság támogatása” válaszlehetőség kiemelkedő, 93.6 százalékos arányt ért el, ami jóval magasabb, mint az általános 47.2 százalék. Az „LMBTQ+ közösség jogainak védelme” szintén jelentősen emelkedett (54.9 százalék a támogatói körben), szemben az eredeti 25.5 százalékkal. Meglepően alacsony a „gyermekek védelme a nem megfelelő tartalmaktól” indoklás (6.3 százalék) a támogatók körében, szemben az általános 39.9 százalékkal, ami azt jelzi, hogy ezen szempont kevésbé releváns a felvonulások támogatói számára.
A Pride felvonulásokat ellenzők körében a „hagyományos értékek védelme” dominál, 43.2 százalékkal, amely megegyezik az eredeti értékkel, ami kiemeli ezen nézőpont stabil jelentőségét az ellenzők csoportjában. A „gyermekek védelme a nem megfelelő tartalmaktól” 39.9 százalékkal szintén hangsúlyos, azonos az általános értékkel, jelezve, hogy ez a szempont fontos marad számukra. Az „LMBTQ+ közösség jogainak védelme” itt nem módosult (25.5 százalék), ami reflektál az aránylag csekélyebb hangsúlyára az ellentábor körében.
A PRIDE FELVONULÁSOK HATÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE AZ LMBTQ+ KÖZÖSSÉG ELFOGADÁSÁRA TÁRSADALMUNKBAN VEGYES KÉPET MUTAT.
A válaszok közül a legtöbben (40,0 százalék) úgy vélik, hogy a felvonulások egyáltalán nem járulnak hozzá az elfogadáshoz. Különösen a férfiak (43,3 százalék) és a 18-29 éves korosztály (44,2 százalék) között magas ez az arány, míg a nők kevésbé hajlamosak így gondolkodni (27,1 százalék).
Az életkort vizsgálva az 50 év felettiek körében nagyobb arányban gondolják, hogy a felvonulások jelentős mértékben hozzájárulnak az elfogadáshoz, különösen a 65 év feletti korosztályban (21,1 százalék).
A válaszadók túlnyomó többsége (56.1 százalék) szerint a Pride felvonulások provokatív és megosztó rendezvények. Ezt az álláspontot különösen a férfiak (60.2 százalék) és a magas iskolai végzettséggel rendelkezők (57.3 százalék) képviselik. Azonban a nők körében jóval kisebb arányban (40.5 százalék) jelenik meg ez a vélemény, ők sokkal inkább társadalmi érzékenyítő, jogtudatosító eseményekként (43.9 százalék) tekintenek a Pride-ra.
Az is figyelemre méltó, hogy a 18-29 éves korosztály körében a legnagyobb arányban (15.7 százalék) jelölték meg a Pride-ot ünnepi kulturális eseményként. Hasonlóképp az alapfokú végzettséggel rendelkező válaszadók körében is kiemelkedik (11.1 százalék) ez a pozitívabb megítélés. Ezzel szemben, a városokban (60 százalék) és falvakban (59.3 százalék) élők jelentős része a Pride-ot megosztónak tartja, míg a fővárosiak körében kisebb arányban (53.4 százalék) jelenik meg ez a nézet.
Tiltani vagy tűrni?
A 2025-ben elfogadott jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a Pride felvonulások betiltását, vegyes érzelmeket váltottak ki a társadalomban. A felmérés alapján a válaszadók legnagyobb része, 43.5 százalék, az „Egyáltalán nem értek egyet” álláspontot képviseli. Érdekes módon, a nők (58.6 százalék) sokkal inkább ellene vannak a tiltásnak, mint a férfiak (39.7 százalék).
Jelentős megosztottság figyelhető meg az oktatási szintek között is. Azok, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, sokkal kevésbé támogatják a tiltást (53.8 százalék egyáltalán nem ért egyet), szemben a középfokú végzettségűekkel (47.3 százalék). A szavazatok megoszlanak a korcsoportok között is. A 65+ korosztály kiemelkedően magas arányban ellenzi a törvényeket, míg a fiatalabb korcsoportok kiegyensúlyozottabb véleményt képviselnek. Meglepő eredmény, hogy a legfiatalabb, 18-29 éves korosztályban a legnagyobb arányban (39.4 százalék) teljes mértékben egyetértenek a tiltással.
A VÁLASZADÓK VÉLEMÉNYE NAGYMÉRTÉKBEN MEGOSZLIK A JOGSZABÁLYOK ALAPVETŐ SZABADSÁGJOGOKRA GYAKOROLT HATÁSÁRÓL.
A legnagyobb csoport (51.6 százalék) úgy érzi, hogy ezek a jogszabályok gyengítik a szabadságjogokat, míg 39.7 százalék szerint nincs hatásuk, és mindössze 8.7 százalék gondolja, hogy erősítik azokat.
A Pride felvonulás betiltásának más típusú demonstrációkra történő kiterjesztését vizsgáló kérdés elemzése három válaszlehetőséget mutat:
Azok, akik úgy vélik, hogy „Nem, ez már így is túlzott beavatkozás,” a válaszadók 43,4 százalékát teszik ki. A nők körében magasabb a támogatottság (54,8 százalék), míg a férfiaknál 40,4 százalék. A legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők sokkal inkább hajlanak erre az álláspontra (69,2 százalék), ami jelentős eltérés a magasan képzettekhez (42,7 százalék) képest.
Az „Attól függ, milyen célú demonstrációról van szó” válaszlehetőség kapta a válaszadók többségének, 48,9 százaléknak a támogatását, különösen a férfiak (51, százalék) és a városlakók (52,7 százalék) körében.
Az „Igen, bizonyos témákra” válasz meglehetősen alacsony támogatottsággal bír, mindössze 7,7 százalék. A férfiaknál ez kissé magasabb (8,6 százalék), mint a nőknél (4,4 százalék).
Esetleg támogatni?
A válaszadók véleménye megoszlik az LMBTQ+ szervezetek közösségi támogatásáról. A többség (49.8 százalék) nem támogatja az ilyen jellegű támogatást. Különösen a vidéki településeken élők (52.7 százalék) és a férfiak (53.8 százalék) körében magas az ellenzők aránya. Az érdekes, hogy a nők sokkal támogatóbbak, hiszen közülük csak 34.3 százalék ellenzi a támogatást, míg 36.9 százalék teljes mértékben támogatja azt.
Az „igen” választ adók aránya 23.7 százalék, leginkább a nők, különösen magasabb végzettséggel rendelkező nők körében hangsúlyos. Szintén figyelemreméltó, hogy a fővárosban élők körében az „igen” válasz többször előfordul (25.7 százalék), mint a kisvárosokban és falvakban. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az LMBTQ+ szervezetek közösségi támogatása körül még mindig ellentmondásos a társadalmi megítélés, különösen a nemek és a lakóhely szerinti bontásban.
Meglepetést okoz az, hogy a fiatalabb korosztályok (18-29 évesek), akiket gyakran liberálisabbnak gondolnak, nagyobb arányban (53 százalék) ellenzik a támogatást, mint bármely más korcsoport. Ezen kívül a középfokú végzettségűek támogatása az „igen” opciónál magasabb, mint a felsőfokú végzettségűek körében (27.7 százalék vs. 22.3 százalék). Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a támogatás kérdése nemcsak generációs, hanem iskolázottsági szintek mentén is összetett.
A kutatás online kérdőíves módszerrel zajlott 2025. június 24. és 25. között, az Index cikkén belül elhelyezett felületen. A kérdőívet 3769 fő kezdte el, közülük 3460 fő töltötte ki teljes egészében. A válaszadók életkor, nem, lakóhely és iskolai végzettség szerint sokszínű csoportot alkottak, így az eredmények jól tükrözik a különböző társadalmi rétegek véleményét a Pride felvonulásokról és az LMBTQ+ közösség megítéléséről Magyarországon. Bár a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak, az adatok értékes képet adnak a közvélemény aktuális állásáról és a társadalmi törésvonalakról.
A kérdőív kiértékelése és az összes grafikon a PegaPoll oldalán tekinthető meg.
