HOL VANNAK MÉG OLYAN ORSZÁGOK, AHOL NEM LEHET PRIDE-OT TARTANI?

2023-ban Európában egy kivétellel minden országban volt felvonulás. A világ 92 országában nem tartottak Pride-ot: 62 országban magát a homoszexualitást büntetik, más helyeken a gyülekezési jog korlátozásával vagy rendőri erővel lehetetlenítik el a felvonulást.
Március 18-án kedden este megjelent a Magyar Közlönyben a törvény, ami lehetővé teszi a Pride betiltását. A 2018-as gyülekezési szabályozást módosító új törvény szerint:

„Tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért.”
Az ilyen gyűlések szervezői és résztvevői szabálysértést követnek el és pénzbírság szabható ki rájuk.
A szabálysértéssel gyanúsítható ismeretlen elkövetőket arcképelemzéssel azonosíthatják a hatóságok.

A törvény nem előzmény nélküli. Orbán Viktor már február végi évértékelőjében azt tanácsolta a Pride szervezőinek, hogy „ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével.” Pár nappal később a Kossuth Rádióban már úgy beszélt a felvonulásról, mint ami „nincs többé", és "korábban sem kellett volna, hogy legyen.” Több kormánytag, Gulyás Gergely és Orbán Balázs is rácsatlakozott a témára: Lázár János azt mondta, a Pride „provokál”, ezért „a gyermekek védelmében mihamarabb be kell tiltani”, Kocsis Máté pedig bejelentette a gyermekvédelmi alkotmánymódosítást.

A március 17-én hétfőn reggel benyújtott törvényjavaslatot másnap az Országgyűlés elfogadta, majd Sulyok Tamás köztársasági elnök gyorsan alá is írta a törvényt.

Megnéztük, hogy a világon még hol nem tartanak Pride-ot, és mire hivatkoznak a hatóságok, amikor nem engedélyezik a felvonulást. Arra jutottunk, hogy ebben a 92 országban a gyülekezési jogot korlátozzák, rendőri erőt vetnek be, vagy magát a homoszexualitást kriminalizálják.

A földrajzi Európában egyetlen olyan országot találtunk, ahol 2023-ban egyáltalán nem volt Pride-esemény: Belaruszt.

Kis Pride-történet 

A New Yorkban található Stonewall Inn nevű melegbárban 1969. június végén tört ki lázadás a rendőrök ellen, az első Pride-okat ennek az eseménynek az első évfordulóján, 1970 júniusában szervezték több amerikai nagyvárosban, New Yorkban, Los Angelesben és Chicagoban.

Magyarországon 1992-ben tartották az első Pink Pikniket a Hármashatár-hegyen, amit aztán még négy éven keresztül megszerveztek, majd 1997-ben megtartották az első Pride felvonulást. 2003-ban már kamionokkal vonultak fel a prideosok, 2018-ban Pride-hónappá bővült az eseménysorozat, 2021-ben pedig megtartották az első vidéki felvonulást Pécsen. 2023-ban 35 ezer ember vett részt a Budapest Pride-on.

Korábban is próbálták tiltani

A Budapest Pride-ot a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) már 2008-ban, 2011-ben és 2012-ben is megpróbálta betiltani, mindannyiszor a „közlekedés ellehetetlenülésére” hivatkozva -végül azonban mindhárom évben megtartották a felvonulást. 2011-ben a bíróság helyezte hatályon kívül a BRFK tiltását, miután nem látta megalapozottnak a rendőrség érveit. Ettől függetlenül a BRFK 2012-ben ugyanazokkal az érvekkel próbálta megtiltani a Pride-ot – ismét sikertelenül. Az eset után a Háttér Társaság és egy magánszemély a Magyar Helsinki Bizottság segítségével pert indított a BRFK ellen. Az ügyben 2014-ben a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy

„a rendőrség szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapest Pride betiltásával.”

Ezután a BRFK nem próbálkozott többé a felvonulás tiltásával. Viszont 2021-ben és 2022-ben a Mi Hazánk a Pride útvonalával megegyező közterület-foglalásokkal és a felvonulás idejére meghirdetett tüntetések bejelentésével próbálta ellehetetleníteni az eseményt. A párt a felvonulást ugyan nem tudta megakadályozni, de a Pride-nak mindkét évben alternatív útvonalat kellett keresnie, csak 2023-ban térhettek vissza a megszokott Andrássy úthoz.

A Budapest Pride szervezői a Lakmusz kérdésére azt írták: a felvonulás betiltására tett mostani törvényhozói kísérlet azt jelzi „a magyaroknak és a külföldieknek, hogy Magyarországon már véglegesen nem működik a jogállamiság és a demokrácia."

A szervezők a Facebook-on úgy reagáltak a törvényre: „Ez nem gyermekvédelem, ez fasizmus.” Karácsony Gergely ugyanakkor bejelentette, kitart álláspontja mellett, idén is lesz Pride Budapesten.

A Publicus Népszavának készített felmérése szerint egyébként a magyarok többsége (56 százalék) szerint nem kellene betiltani a felvonulást és a kísérőrendezvényeket. Csak a Mi Hazánk és a Fidesz-KDNP megkérdezett szavazóinak többsége állt ki a Pride-tiltás mellett.

Európában csak Belaruszban nincs Pride
 

Kifejezetten a Pride tiltására vonatkozó törvényeket ritkán hoznak kormányok vagy városok. Kivételt képez ez alól Moszkva, ahol 2012-ben hoztak egy olyan törvényt, ami 100 évre betiltja a városban a Pride-ot és az összes hozzá kapcsolódó eseményt.

Máshol rendszerint a gyülekezési jog mostani magyar megoldáshoz hasonló korlátozásával, a rendőri erők bevetésével, vagy a homoszexualitás büntetésével, tiltásával próbálják megakadályozni a felvonulást.

Olyan adatbázist, ami összegyűjtené az összes olyan országot, ahol a Pride-ot betiltották, nem találtunk, és az adatbázis hiányát megerősítette a Lakmusznak Ohotuowo Ogbeche, az Outright International kutatója is. Az amerikai szervezet az LMBTQ-mozgalomról gyűjt adatokat, és az LMBTQ személyekkel szembeni emberi jogi jogsértéseket dokumentálja: 2021 óta évente publikálja a Pride Around the World (Pride a világ körül) jelentését, amiben összefoglalják, hogy az adott évben hol rendeztek Pride felvonulásokat és hol nem.

Pride alatt a szervezet olyan „nyilvános, nyílt és látható eseményt ért, aminek célja az LMBTQ emberek létezésének megerősítése, jogaink elismerésének és védelmének követelése, valamint az eddigi előrelépések megünneplése.” A jelentések összeállításához az információ összegyűjtésén kívül kérdőíves kutatást is csinálnak, illetve interjúkat készítenek LMBTQ-aktivistákkal.

Az Outright

2021-re vonatkozó adatai szerint a 193 ENSZ-tagállamból 107 országban tartottak Pride-ot.
2022-ben az ENSZ-tagállamok mellett vizsgálták még Koszovót, a megszállt palesztin területeket és Tajvant is, így jött ki, hogy 105 országban tartottak Pride-ot, 91-ben pedig nem.
A legfrissebb, 2023-ra vonatkozó jelentésben ismét csak a 193 ENSZ-tagállamot vizsgálták és azt találták, hogy 101 országban tartottak Pride-ot, ebből 61 országban több városban is. 92 országban nem voltak felvonulások vagy Pride-események.

Az alábbi térképen piros színnel láthatók azok az országok, ahol az Outright nem tudott egy Pride-eseményt sem azonosítani 2023-ban, halvány lilával azok, ahol több ilyen eseményt is tartottak (például Magyarországon), és sötét lilával azok, ahol csak egy városban volt felvonulás.

Az egész amerikai kontinensen 2023-ban Nicaraguában (és Haitin) nem volt Pride, Európában pedig csak Belaruszban (ha nemcsak a földrajzi értelemben vett Európát nézzük, hanem a Keleti Partnerség országait is, akkor Azerbajdzsánban és Örményországban sem).

Ahol bűn melegnek lenni

Az Outright International azt is dokumentálja, hogy ahol nem volt Pride, ott milyen elnyomó vagy tiltó intézkedésekkel szembesültek a felvonulások szervezői.

„Általában azokban az országokban lehetetlen nyilvános Pride-ot tartani, ahol az azonos nemű felnőttek közötti konszenzusos aktusokat kriminalizálják” – írta a Lakmusznak Ohotuowo Ogbeche.

Az ILGA (The International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans, and Intersex Association, magyarul: Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transz és Interszex Egyesület) adatbázisa szerint jelenleg 62 országban büntetik a homoszexualitást, 131 országban pedig nem.

A kriminalizáló országokat az alábbi térképen láthatjuk:

Ezek közül hét országban halálbüntetés jár a homoszexualitásért (Brunei, Irán, Jemen, Mauritánia, Nigéria, Uganda, Szaúd-Arábia), öt országban (Afganisztán, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Pakisztán, Szomália) pedig nem teljesen világos a jogi szabályozás, így a halálbüntetés lehetősége is felmerülhet.

Abban a 62 országban, ahol kriminalizálják az azonos neműek közötti kapcsolatokat, értelemszerűen nem tartanak Pride-ot sem. Ezt mutatják az Outright International éves Pride-jelentései is: ha az ott megjelenő térképeket összevetjük az ILGA fenti térképével láthatjuk, hogy igen nagy az átfedés azok között az országok között, ahol büntetik a homoszexualitást és ahol nem tartanak Pride-ot. Főként afrikai, közel-keleti, közép- és dél-kelet-ázsiai országokról van szó.

Ahol nem lehet Pride-ot tartani

Korábban az InterPride nevű szervezet adott ki két riportot (2012-ben és 2016-ban), ők némileg más metodológiát használva nem az országokat számolták össze, ahol Pride-ot tartottak, hanem magukat a felvonulásokat és a hozzájuk kapcsolódó eseményeket. 

2014-2016 között az InterPride összesen 971 Pride-eseményt azonosított: 557-et az Egyesült Államokban, 339-et Európában. Afrikában, Ázsiában és Óceániában a felvonulások száma elenyésző volt.

Az európai országokban az elmúlt években számos Pride-ot rendeztek, ez alól csak egyetlen ország kivétel: Belarusz. Az Alekszandr Lukasenko vezette országban az Outright jelentései szerint már 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban sem tartottak felvonulást.

Ha ez idén is így alakul, és a magyar hatóságok érvényt szereznek a törvényi szabályozásnak, vagyis nem lesz nyilvános Pride-esemény az országban, akkor Magyarország az Outright 2025-re vonatkozó jelentésében Belaruszhoz csatlakozik majd. Emellett több más európai országban igyekeznek a hatóságok megtiltani vagy ellehetetleníteni a Pride felvonulások és különböző kísérőprogramok megtartását. Arról, hogy milyen módszerekkel próbálják ezt elérni, szintén az Outright 2023-as jelentésében olvashatunk:

Bár a boszniai Szarajevóban megtarthatták a Pride-ot, a Szerb Köztársaságban lévő Banja Lukában a helyi rendőrség megtiltotta a felvonulást, és néhányan verbálisan és fizikailag bántalmazták az aktivistákat.
A grúziai Tbilisziben tervezett Pride-ot nagyjából kétezer ellentüntető lehetetlenítette el, végül meg sem tudták tartani a felvonulást. (Ezt a Pride-kísérletet az Outright 2023-as jelentésében a megtartott Pride-okhoz sorolták, a Pride-térképen azonban pirossal jelölték Grúziát.)
Törökországban folytatódott a 2015 óta tartó trend, miszerint a rendőrség minden évben megpróbálja betiltani a Pride-ot, ráadásul egyre erőszakosabb módszerekkel; az elmúlt években a felvonulókat több városban is elfogták és letartóztatták.

Törökország példája egyébként is érdekes, hiszen az azonos neműek közötti kapcsolat törvényileg nem tiltott, a vallási indíttatású homofóbia viszont nagyon erős az országban, és 2015 óta folyamatos a Pride elleni egyre erőszakosabb rendőri fellépés is. Ahogy az Outright 2022-es jelentése írja: „Az LMBTQ emberek gyülekezési szabadsága folyamatos támadás alatt áll.”

Törökországban az első Pride-ot 1993-ban próbálták megszervezni, a durva rendőri fellépés miatt azonban nem valósult meg az esemény, és egészen 2003-ig nem is próbálkoztak újabb felvonulással. 2003-tól 2014-ig számos Pride-ot tartottak az országban, a legnagyobbakat Isztambulban, ahol előfordult, hogy 100 ezres tömeg vonult. 

2014 óta a rendőrség egyre durvábban lép fel a felvonulók és aktivisták ellen, a vízágyú, a könnygáz és a gumilövedékek hozzátartoznak a felvonulásokhoz: sokakat letartóztattak és fogva tartottak az elmúlt évek Pride-kísérletei alkalmával. A felvonulásokat általában az esemény napján tiltották be, hogy a szervezőknek ne legyen idejük más helyszínt találni vagy alternatív programot szervezni. Ennek ellenére nem hivatalos Pride-okat számos helyen tartanak az országban, a felvonulók megpróbálnak ellenszegülni a tiltásnak és a rendőri erőszaknak.

A tiltást mindig másképp indokolják a hatóságok: az adott területen vagy akár az egész városban nem lehet felvonulást és demonstrációt tartani, védeni kell mások jogainak szabadságát, meg kell előzni az esetleges erőszakos események, terrorista akciók vagy provokatív incidensek előfordulását.

Romló tendencia

Az Outright International országjelentésében azt írja Magyarországról, hogy „az LMBTIQ személyek egyre rosszabb körülményekkel szembesülnek. (…) A szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő megkülönböztetés és gyűlölet-bűncselekmények törvénytelenek, de zaklatás és erőszak még mindig előfordul.”

Az ILGA évente kiadott Rainbow Map-je (Szivárványtérkép) az LMBTQ személyekkel kapcsolatos jogi és szakpolitikai gyakorlatuk alapján rangsorolja az országokat. Eszerint Magyarország a vizsgált 49 európai ország közül a 29. helyen áll a maga 32,5 százalékával (ahol a legjobb a 100 százalék). Az első helyen Málta áll majdnem 88 százalékkal, az utolsó helyen pedig az ILGA jelentésében Európához sorolt Oroszország, mindössze 2 százalékkal.

Csak 2022-ben és 2023-ban volt ennél alacsonyabb a kapott pontszám, akkor Magyarország a 30 százalékot sem érte el. Ha pedig az elmúlt 10 évet nézzük, akkor jelentősen rontott az ország a pozícióján: 2013-ban még majdnem 55 százalékot kapott.

2024-ben az ILGA-Europe azt javasolta Magyarországnak, hogy az LMBTQ közösség jogi és politikai helyzetének javítása érdekében:

- vonják vissza a jogi nemváltás tilalmát,
- legyen hatékonyabb a szólásszabadság, és ne cenzúrázzák az LMBTQ személyekről szóló kommunikációt,
- javítsanak az LMBTQ-ellenes közbeszéden.

www.lakmusz.hu/Fülöp Zsófia