Megszólalt az ellenzék is a homofób népszavazásról, érvénytelen voksra buzdítanak
Érvénytelen szavazásra fogja buzdítani az Egységben Magyarországért a választóit a kormány által kezdeményezett népszavazáson, amelyet az országyűlési választással egy napon tartanak majd – ezt Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke és Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője jelentették be a Republikon Intézet kedden rendezett, Népszavazás a választás árnyékában címet viselő konferenciáján.
Az eseményen Ónody-Molnár Dóra moderátor szegezte azt a kérdést a két politikusnak, hogy az ellenzék milyen álláspontot képvisel az április 3-ai referendum kapcsán, miután erről hivatalosan nem kommunikált semmit az ellenzéki pártszövetség, noha erre már a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is felszólította, valamint időközben civilek is célzott kampányt indítottak azért, hogy magas részvétel mellett érvénytelenítsék a kormány népszavazását.
A kormány által népszavazásra bocsátott négy kérdés a következő:
„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”
„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”
Kunhalmi Ágnes szerint egyértelműen azt üzenik a választóknak, hogy vagy „húzzák át” a szavazólapot, vagy pedig mind az igen, mind a nem választ ikszeljék be a kormány kérdéseire, ami az érvénytelenítési kampányban részt vevő civilek szerint is a legegyszerűbb és legegyértelműbb módja az érvénytelen protestszavazat leadásának.
A szocialisták társelnöke reagált arra a moderátori felvetésre is, hogy nagyon kevés szó esik erről a népszavazásról az ellenzék háza táján:
„Az ellenzék azért nem beszél erről, mert azzal a Fidesz malmára hajtjuk a vizet. A saját bázisunkon tájékoztatjuk az embereket, és volt már olyan népszavazás (a 2016-os menekültkvótás népszavazás – a szerk.), ahol ellenzéki szavazók egy nagyon fontos kérdésben megértették, hogy miért nem szabad részt venni rajta. De most nem nem tudjuk azt mondani, mert egyben van a választással, amin viszont részt kell venni. Tehát egy bonyolultabb képletet kell megoldani a választóknak és a demokratikus ellenzéknek együtt” – mondta Kunhalmi.
Tordai Bence is megerősítette Kunhalmi Ágnes mondandóját:
„Nagyon egyszerű az álláspontunk, felzárkóztunk a civilek javaslatához, és erre buzdítjuk a támogatóinkat is.”
A párbeszédes képviselő promotálta a jogvédő szervezetek által készített ervenytelenul.hu honlapot is, amelyen a választók tájékozódhatnak arról, hogy miért érdemes érvénytelenül szavazni, és mi az érvénytelen szavazat leadásának legcélszerűbb módja. Tordai arra a lehetőségre is kitért, hogy mi van, ha a kormány szája íze szerint alakul majd a népszavazás:
„Ezzel együtt lehetséges, hogy valamelyik kérdés átfut, és akár még eredményes is lesz, ami azért okoz majd akármilyen színezetű kormánynak és parlamentnek szórakoztató perceket, mert már az első kérdés alapján a középiskolai biológiaoktatást be kéne tiltani. Ebből is látszik, milyen bornírt baromságokat tolt a Fidesz az arcunkba. Ennek megfelelően fogjuk majd a helyén kezelni.”
Ónody-Molnár Dóra felvetette azt a kérdést is, hogy milyen eszközöket, csatornákat használ majd az ellenzék, hogy a népszavazással kapcsolatos álláspontját eljuttassa a választókhoz. Kunhalmi szerint azért nehéz ennek a kommunikálása, mert egyszerre kell megoldani azt, hogy magas legyen a részvétel a választáson, megtalálják a választók az egyéni képviselőket, a listákat, és emellett „lesz még egy darab papír, amivel valamit kezdeni kell”, és szerinte emiatt arra is vigyázni kell, hogy nehogy az országgyűlési választáson szavazzanak érvénytelenül a választók.
Az MSZP társelnöke szerint a pártok tájékoztatják a saját bázisukat, és mindazokat, akik az előválasztáson részt vettek, ám azt Kunhalmi is elismerte, hogy a kistelepülésekre – amelyeket az ellenzék egyébként is nehezen ér el erőforrás és infrastruktúra híján – nehezen fogják tudni eljuttatni ezt az üzenetet, de a rendelkezésükre álló csatornákon igyekeznek kiküldeni a népszavazással kapcsolatos információkat.
Az MSZP társelnöke azt is mondta: a tényszerű, egyszerű, „de nem ostoba” tájékoztatás „oroszlánrésze” a népszavazási teendőkről a civileknél van.
Felmerült a beszélgetésen az is, hogy az érvénytelen szavazás kérdésében ténylegesen egység van-e az ellenzék pártjain belül, miután a Jobbik például megszavazta a Fidesz homofób propagandatörvényét tavaly júniusban. Tordai Bence azzal reagált, hogy a jobboldali ellenzéki párt akkor is elmondta, hogy csak a „gyermekvédelminek mondható” részek miatt szavazták meg azt a törvényt (miközben a hatpárti szövetség többi frakciója bojkottálta a szavazást), ezért a mostani népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdít a Jobbik is. A párbeszédes politikus szerint elvi alapon is egységes az ellenzék az érvénytelenítés álláspontjában.
A beszélgetés kezdetén Tordai Bence arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz félelme áll a gyermekvédelminek nevezett népszavazás kiírása mögött. Úgy véli, a kormánypártok egy évvel ezelőtt nem tudták, hogy mivel kampányoljanak 2022-ben.
„Azt érzték, hogy nincs témájuk, nincs kézenfekvő ellenség, amire lőni lehet, ezért több vasat tartottak a tűzben, és uszító kampányokhoz készítettek be muníciót. Az egyik ilyen – nevezzük nevén – az ő kis buzizós kampányuk” – fogalmazott.
Hozzátette: a Fidesz szerinte az elmúlt bő évtizedben egyre inkább elnyomott társadalmi csoportok ellen uszított, akik egyrészt kevésbé tudják megvédeni magukat, másrészt pedig az elfogadottsguk legalábbis a Fidesz-szavazók között alacsonyabb. Ugyanakkor ő is azt látja, „nem használják azt, ami előkészítettek”, tehát a Fidesz is keveset beszél a népszavazásról, ahogyan Orbán Viktor is csak néhány szót szentelt neki évértékelő beszédében.
Arra a felvetésre, hogy a népszavazás részben egy párbeszédes törvényjavaslatnak köszönhetően lehet egy napon az országgyűlési választással, miután Szabó Tímea a Fudan-törvényről és az álláskeresési járadékról szóló ellenzéki népszavazási kezdeményezéshez kapcsolódóan nyújtott be ilyen indítványt, Tordai azzal felelt: „butaság” volna azt mondani, hogy „a Timi a hibás ezért”, mert „nyilván amit a Fidesz akar, azt elenintézi”, majd felidézte, hogy azokat a módosító javaslatokat, amelyek ténylegesen lehetővé tették, hogy a választás napján lebonyolításra kerülhessen egy népszavazás, Volner János volt jobbikos, most független képviselő nyújtotta be (Tordai megfogalmazása szerint vele „nyújtatta be a Fidesz”).
Szabó Tímea 2021 szeptemberében adott be egy olyan módosító javaslatot, amely egyszerűen csak eltörölné azt a passzust a népszavazásokról szóló törvényből, amely nem engedi, hogy népszavazást más választással egy napon tartsanak. Volner javaslata azonban továbbmegy, és az egyszerre tartott választás-népszavazásokra bevezeti a „közös eljárás” nevű fogalmat, és aszerint módosítja a törvényeket. Emellett további pontokon is módosítana a népszavazási törvényen:
- a javaslat szerint nem lehetne aláírásokat gyűjteni a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül közforgalom előtt nyitott, de magánterületen;
- míg eddig az volt a szabály, hogy egy szavazólapon csak egy népszavazási kérdés szerepelhet, most ez úgy módosulna, hogy egy népszavazási kezdeményezőtől az összes kérdés felkerülhet egy lapra;
- „közös eljárás” esetén csökken a jogorvoslat benyújtására szolgáló idő, 5 helyett 3 napra;
- jogorvoslati kérelem esetén az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem csak az egyéni választókerületi kérdésekben döntene, hanem „minden olyan jogsértés miatti kifogásról, amely csak az egyéni választókerület területén fejti ki hatását”;
- „közös eljárás” esetén csökken az alkotmányjogi panasz benyújtására és az Alkotmánybíróság döntéseire rendelkezésre álló határidő 5 napról 3 napra.
Tordai szerint amikor Szabó beadta javaslatát, a Párbeszéd abban gondolkodott, hogy a Fidesz „manipulatív” és „értelmetlen” kérdéseivel valódi kérdéseket állítanak szembe. Ezek lettek volna Karácsony Gergely kérdései, ám az ő népszavazási kezdeményezése – amelyet később az egységes ellenzék felkarolt az előválasztás után – egyelőre csak az összegyűjtött aláírások megszámlálálásának fázisánál tart, így április 3-án biztosan nem kerül rá a szavazólapokra. Tordai Bence szerint önmagában nem ördögtől való dolog, hogy egy napon tartanak népszavazást a választással, szerinte azzal van a baj, hogy a kormány kérdései minden jogai akadály nélkül eljutottak addig, hogy szavazzunk róluk egy hónap múlva.
