Hogyan jutottunk el az áprilisi népszavazás engedélyezéséig?
Ahogyan az már korábban is várható volt, 2022. január 11-én Áder János köztársasági elnök kitűzte a következő országgyűlési választás és ezzel együtt a gyűlöletkeltő, a nemi és szexuális kisebbségeket kiközösítő népszavazás dátumát is. Tavaly ilyenkor népszavazást és választást még nem lehetett volna egy napon tartani, így érdemes végignézi, mi történt az elmúlt közel egy évben, ami lehetővé tette, hogy ez megvalósuljon.
2021. június 15-én a Parlament megszavazta a törvényi szabályozást, amely korlátozza a gyermekek szexuális egészséghez, szexuális egészség-neveléshez, szabad önkifejezéséhez és tájékoztatáshoz való jogát, valamint hátrányosan megkülönböztet számos gyermeket és azok családját Magyarországon.
A jogi szabályozás minden szempontból összeegyeztethetetlen azokkal a nemzetközi emberi jogi szerződésekkel, amelyekhez a Magyar Állam is csatlakozott. A törvény elfogadását ráadásul semmilyen szakmai vagy társadalmi konzultáció nem előzte meg. Emellett a törvény szövege lehetőséget ad annak önkényes alkalmazására, ezzel akár teljesen ellehetetlenítve a szexuális irányultságról és a nemi identitásról való midenfajta párbeszédet. A homofób és transzfób törvény elfogadása nemzetközi és hazai szinten is erős tiltakozást váltott ki.
Tiltakozását fejezte ki:
Európai Parlament
Dunja Mijatović, emberi jogokért felelős uniós biztos
Transgender Europe, ILGA Europe
Transvanilla Transznemű Egyesület, Amnesty International Magyarország, Labrisz, Háttér Társaság, Budapest Pride, TASZ, Magyar Helsinki Bizottság, Szikra Mozgalom, Város mindenkié csoport
Dk, Együtt, Momentum, Magyar Kétfarkú Kutyapárt, Párbeszéd
HBO Magyarország, RTL Klub, A+E Networks UK, AMC, WarnerMedia, ViacomCBS
Amerikai nagykövetség, Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és Ausztria állam- vagy kormányfője
a magyar gyerekirodalom képviselői, több mint kétszáz író, költő, illusztrátor, kiadó
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése
és még sokan mások.
2021. július 21.: A veszélyhelyzet miatt országos népszavazás nem volt kezdeményezhető. A vonatkozó tilalom feloldásának a Magyar Közlönyben való megjelenése után néhány órával Orbán Viktor maga jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményezett, a “gyermekvédelem” ügyében. Ez egy már elfogadott törvénymódosítás esetében, önmagában is furcsa eljárás.
A népszavazási kérdések:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?
2021. július 30-i ülésén a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette az összes kérdést.
2021. augusztus 16.: A fenti kérdések közül négyet a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Momentum és a TASZ pedig mind az ötöt megtámadta, így a kérdések a Kúria elé kerültek
2021. október 12.: A volt Jobbikos, jelenleg független parlamenti képviselő, Volner János törvénymódosító javaslatot adott be, arra vonatkozóan, hogy lehessen választásokat és népszavazást kiírni ugyanarra a napra. Így a kampányokat is össze lehet hangolni, lerövidül az jogorvoslat benyújtására szolgáló idő és módosulnak a szavazó lapokra vonatkozó szabályok is.
2021. október 22.: Az öt leadott kérdés közül az utolsó elbukott a Kúrián, a kormány viszont az Alkotmánybírósághoz fordult.
2021. november 3.: Annak érdekében viszont, hogy a népszavazás a lehető legkevesebb kárt okozhassa decemberben nyolc civil szervezet, köztük a Transvanilla is, az Alkotmánybírósághoz fordult.
2021. november 9.: Elfogadták a választási és népszavazási szabályok módosítását is.
2021. november 16.: A tankötelezettség korhatárával kapcsolatos népszavazási kérdéssel együtt két kérdést végül novemberben hitelesített a Kúria.
2021. november 30.: Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást, a helybenhagyott négy kérdésben.
2021. december 15.: A népszavazást elrendelő határozatot is megtámadták az Alkotmánybíróságon, erről január közepéig kellett az Alkotmánybíróságnak döntést hoznia.
2021. december 15.: A strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság véleménye szerint a köznevelési, valamint a gyermekvédelmi törvény júniusban életbe léptetett magyar módosításai összeegyeztethetetlenek a nemzetközi emberi jogi normákkal.
2021. december 16.: Az Alkotmánybíróság Alaptörvény ellenesnek ítélte a Kúria döntését, így az ötödik, kiskorúak nematalakító műtétére vonatkozó kérdést is szavazásra lehet bocsátani, amely egyébként a többihez hasonlóan befolyásoló és megtévesztő kérdés. A hivatalos indoklás szerint a kormány már nem kívánta újra megnyitni a témát, így ez a kérdés nem kerül fel a szavazólapokra.
2022. január 6.: Az Alkotmánybíróság helybenhagyta a népszavazást kiíró országgyűlési határozatot, így elutasította az annak megsemmisítését kérő beadványokat.
2022. január 11.: Áder János köztársasági elnök kiírta a választás és a népszavazás időpontját április 3-ra.
2022. január 11.: 11 civil szervezet köztük a Transvanilla, arra kér mindenkit, hogy a népszavazáson szavazzon érvénytelenül.
2022. január 13.: Az Európa Tanács emberi jogi biztosa Dunja Mijatovic aggodalmát fejezi ki a kiközösítő népszavazás miatt.
