Szijjártó: Nem tűrnének a magyarok olyan kormányt, ami szembemenne az emberi jogokkal
A magyar kormány nem fogadja el, hogy bírálják a magyar demokráciát, hiszen olyan nép választotta meg a kormányt, amely nem tűrné az emberi jogok semmibevételét – erről beszélt kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A testület keddi ülésén felülvizsgálják az emberi jogi helyzet alakulását Magyarországon az ötévente megtartott „Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat” keretein belül.
A hazai emberi jogi és jogállamisági helyzetről a magyar kormány készített egy jelentést is, amelynek részleteit Szijjártó adta elő a keddi meghallgatáson – a külügyminiszter ezt Facebook-élőben is megosztotta.
A jelentés viszont tele van pontatlanságokkal, legalábbis a Momentum jogállamisági politikusa szerint. Szigeti Flóra a közösségi oldalán arról posztolt, hogy „valóságos szótár kell ahhoz, hogy az ember a valóságnak meg tudja feleltetni a Fidesz hazugságait” az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának küldött jelentésben.
A politikus közzétett egy táblázatot is a kormány állításairól és azok cáfolatairól: ebben szó van a választási rendszer kiegyensúlyozottságáról, a bírói függetlenségről, a kisebbségek és a nők helyzetéről, valamint a médiáról is.
Nem tűrnének a magyarok olyan kormányt, ami szembemenne az emberi jogokkal
Szijjártó kiemelte, hogy nagyra becsülik és tisztelik az Emberi Jogi Tanács munkáját – ezt beszédében összehozta az október 23-i forradalom és szabadságharc évfordulójával is:
„Ezekben a napokban 65 éve a magyarok harcba szálltak a szabadságukért és a szuverenitásukért. Nagyon sokan áldozták az életüket azért, hogy Magyarország a szabad világhoz csatlakozzon, ami végül cserben hagyta őket – és ami meghatározta az ezt követő 30-40 évet, amit elnyomásban kellett töltenünk. (…) Magyarország teljes történelme szabadságharcok sorozata – éppen ezért bízhatnak bennünk, hogy nagyra értékeljük, mit jelent a szabadság, és mit jelentenek az emberi jogok” – mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy „a magyar emberek szabadságharcosok”, akik „sohasem tűrnének el egy olyan kormányt, ami szembemenne bármilyen jogokkal, különösen az emberi jogokkal”. Erre hivatkozva viszont Szijjártó leszögezte, hogy nem fogad el „semmilyen vádaskodást, ami a demokráciánkkal szemben megfogalmazódott, és nem érezzük szükségét semmilyen külső hatalom és ország részéről, hogy bírálja a demokráciánkat”.
Szerinte azért bírálják Magyarországot a nemzetközi színtéren, mert a magyar kormány „jobboldali, keresztény, nemzeti és hazafias elveket követ”, amivel „súlyosan szembemegy a liberális fősodorral”. A kormány ugyan kész lenne bármilyen konkrét ügyben tárgyalni, Szijjártó szerint azonban az Orbán-kormány ellen „politikailag motivált támadásokat” követnek el.
A külügyminiszter ezután arról beszélt, hogy milyen családpolitikai intézkedéseket hoztak az elmúlt években az autóvásárlási támogatástól kezdve a gyermekeket nevelő szülők szja-mentességéig. A családpolitika után pedig rátért a sokat bírált magyar melegellenes törvényre: „Az alkotmányunk elég egyértelműen fogalmaz a család definíciója kapcsán: anyából, apából és gyerekekből áll, ahol az anya nő, az apa férfi. Tiszteletben tartjuk, hogy vannak más megközelítések, de azt nem fogadjuk el, hogy mások megkérdőjelezzék, hogy mi hogyan gondolkozunk, különösen nem, hogy ezt úgy állítják be, hogy ezzel emberi jogokat sértenénk. (…)
Az Országgyűlés nemrég elfogadott egy gyermekvédelmi törvényt, ami biztosítja, hogy a szülők kizárólagos joga a gyermekeik szexuális felvilágosítása. Sok támadást kaptunk ezzel kapcsolatban, bár a kritikusok többsége úgy kritizált minket, hogy el sem olvasta a törvényt. Ez nem egy LMBTQ-ellenes jogszabály, ugyanis senkit nem korlátoz abban, hogy a felnőttek, a 18 éven felüliek milyen orientációval éljenek” – mondta Szijjártó Péter. „Magyarországon senkinek nem kell félnie attól, milyen közösség tagja, és a kormányunk is elkötelezett ezen közösségek biztonsága iránt.”
Magyarországon van sajtószabadság, nyugaton nincs
Ezután a külügyminiszter kitért a migráció kérdésére is, amit megpróbált összefüggésbe hozni a koronavírus-járvánnyal: „Miközben nekünk egyes határátlépésekkor tesztelnünk kell a koronavírus ellen, az illegális bevándorlók nem rendelkeznek negatív PCR-tesztekkel. A migráció így nemcsak biztonsági vagy kulturális, de egészségügyi szempontból is veszélyeket vet fel.”
Szijjártó szerint a magyar kormány menekültügyi álláspontja a „nemzeti identitás része”, és „jogunk van eldönteni, kivel szeretnénk együtt élni, és kikkel nem”.
„A magyar nemzet büszke a több mint ezeréves államiságára. Keresztény állam vagyunk, egy keresztény nemzet, és mélyen elkötelezettek vagyunk a vallásszabadság fenntartása mellett” – mondta, majd hozzátette: míg Nyugat-Európa életében „egyre nagyobb szerepet tölt be a modern antiszemitizmus”, addig a magyar kormány teljes mértékben elkötelezett a zsidó közösségek biztonsága mellett.
Kaptunk kritikákat a médiaszabadság vonatkozásában is, ami a kommunista cenzúra emlékei miatt számunkra rendkívül érzékeny téma. De mit is értünk médiaszabadság és sajtószabadság alatt? Mi azt értjük, hogy minden újságíró közzéteheti a gondolatait – a liberális fősodor pedig azt, ha a média 95 százaléka liberális” – mondta a külügyminiszter. Szijjártó szerint „ha a kritikusaink beszélnének vagy értenének magyarul, akkor tudnák, hogy az összes médiaszektorban liberális médiumok állnak az élen, amelyek erőteljes kormányellenes narratívát mutatnak”. Igaz, arra már nem tért ki, hogy a rádiós piacon konkrétan nincs kormánykritikus szereplő, és a napilapok piacát is a kormánypárti KESMA médiaholding uralja.
Szijjártó Péter kitért még arra, hogy a techvállalatok és a mesterséges intelligencia térnyerése veszélybe sodorhatja a demokráciát, hiszen a techcégek vezetőit senki nem választotta meg – miközben „ők dönthetnek arról, hogy a választott vezetők milyen módon jutnak el a választókhoz, és ők döntik el, hogy egy hír igaz vagy hamis-e”.
A külügyminiszter a beszéde végén arról biztosította az Emberi Jogi Tanácsot, hogy készen állnak a párbeszédre a vitás kérdésekben, és fontosnak tartják, hogy a testület munkája a tényeken alapuljon, ne pedig „kiegyensúlyozatlan, előítéletes nyilatkozatokon és stigmatizálásokon”.
Csúsztatások, hazugságok tengere
Szigeti Flóra, a Momentum politikusa szerint viszont pont a kormány függetleníti magát a tényektől:
„A kormány jelentésének mind az ötvennéhány oldala teli van csúsztatásokkal és hazugságokkal, így mellékelt táblázatban foglaltak csak cseppek a tengerben: valóságos szótár kell ahhoz, hogy az ember a valóságnak meg tudja feleltetni a Fidesz hazugságait” – írta a politikus a Facebook-posztjában közzétett táblázatról, amiben a kormány jelentésének valóságtartalmát elemezte:
Szigeti szerint a kormány nem biztosítja a jogi esélyegyenlőséget, az emberi jogi ombudsman ugyanis néma például a menekülteket vagy az LMBT-közösséget érintő kérdésekben – például a nyáron megszavazott magyar melegellenes törvény kapcsán. A Fidesz kormányzása óta nincs társadalmi egyeztetés a törvényhozásban az ellenzéki politikus szerint, a bírói testületek és a Médiatanács függetlensége pedig megkérdőjelezhető.
Nemcsak az LMBT-közösség tagjainak, de az egyedülálló felnőtteknek sem biztosítja az állam ugyanazokat a jogokat a családalapításra, mint a heteroszexuális pároknak. A romák esélyegyenlőségéért pedig nem tesz meg mindent a kormány Szigeti szerint – például Orbán Viktor is élesen bírálta a gyöngyöspatai romák szegregációja miatt indított kártérítési pert.
„‘22-ben olyan kormányzást kell kezdeni, ami a nemzetközi sztenderdeket célként tartja szem előtt, sőt, képes példát mutatni emberi jogok és jogállamisági kérdésekben” – írta posztjában Szigeti Flóra, aki szerint átlátható kormányzásra, valódi társadalmi egyeztetésre és az esélyegyenlőség intézményi garanciáinak megteremtésére van szükség.
