Könyvajánló: Buborékok (antológia)

258 oldal           Szivárványálom Kiadó, 2021

A Buborékok című hamarosan megjelenő antológia a Szivárványálom Kiadó új könyve, melyről az alábbiakban olvashatjátok a kiadó rövid ismertetőjét:

„Néma buborékok szállnak az ég felé. Ezernyi színárnyalat rezeg bennük, pedig átlátszóak. Nem hazudnak, mégis megmutatják, mi minden rejlik bennük, ha jó irányból nézed őket. Csupasz, színekbe öltözött, illékony illúziók.”

Hisszük, hogy az emberi sokszínűség végtelen.

Ebben a kötetben megpróbáltuk a szivárvány minél több színét felvonultatni, a témákat és az LMBTQ+ betűit tekintve is. Egyaránt szerepelnek benne könnyed hangvételű és komolyabb írások, így mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebbet.

Akadnak történelmi ihletésűek, például két lány szerelme a háborús Magyarországon, vagy egy előkerült napló két férfi tiltott szerelméről a deportálások árnyékában. Jelenkori történeteink pedig leginkább a coming out, az ismerkedés, a kapcsolati válság, a szülőkkel való viszony, valamint a transzneműség témáit járják körbe.

A könyv megjelenése 2021. szeptember 03., előrendelhető itt: szivarvanyalom.hu

A már megszokott írók mellett egy új szerző is bemutatkozik a kötetben, Sophie Anne. Vele olvashattok egy rövid interjút a kiadó oldaláról:

Mesélj magadról! Mit tudhatunk rólad?

Egy teljesen átlagos, és mégis teljesen átlagtól eltérő huszonhét évesnek tartom magam. Az életemet különböző módokon, de végigkíséri a szórakoztatás és a művészet. Már általános iskolában tudtam, hogy nem szeretnék olyan munkahelyet, ahol minden napom egyforma, és rettegtem az unalmas dolgoktól. Ezért döntöttem a színház mellett, és jártam végig minden rögös utat, kezdve a drámatagozatos gimnáziumtól egészen a gyakorlatos színész diplomáig. A színház iránti szerelem egy cseppet sem enyhült, mégis úgy éreztem, sok más dolog is érdekel, és másfelé akarok indulni. Sose tudok megülni egyhelyben, világjáró vagyok, jelenleg is Amerikában élek, de már most számtalan újabb és újabb tervem van a jövőre nézve, amit szeretnék megvalósítani. Örökmozgó vagyok.

Hogyan jött az írás? Mióta írsz?

Ez a végeredmény ellenére sem egy teljesen vidám mese. 2016-ban ültem először gép elé, és kezdtem nem létező világokat alkotni. Akkoriban nagyon nehéz időszakon mentem keresztül, szakmailag és magánéletileg is, és úgy éreztem, a rossz dolgok kezdenek túlnőni rajtam. Amint tapasztaltam a magamba zárkózást, vagy akár a depresszióra utaló első jeleket, csinálni akartam valamit, ami képes elterelni a figyelmem, és megmenteni a saját gondolataimtól. Ez volt nekem az írás akkoriban, egy menedék minden más elől, ami próbált elsodorni. Viszont ez egy sikersztori, mert pontosan azt értem el vele, amit szerettem volna, és jobban lettem tőle. Azóta pedig nincs megállás, a fejem tele van újabb és újabb történetekkel, és ma már abba betegednék bele, ha nem írhatnék. Érdekes tény: a bátyám kicsi kora óta szintén ír, és mindig elképesztően tehetségesnek tartottam, irigyeltem a kreativitását, egészen addig a napig mégsem jutott eszembe, hogy én is kipróbáljam. Mindig ő volt az író a családban, csupa nagy betűvel.

A családod is támogat az írásban?

Igen, és erre nagyon büszke vagyok. A testvéreimtől kezdve a szüleimen át a nagyszüleimig, mindenki tud róla, azt is, milyen témákról írok, és mindenki nagyon támogató. Anyukám és a húgom a leglelkesebb olvasóim, de apukám és sok barátom is olvasott már tőlem, szerencsére mindenki pozitívan nyilatkozott utána. Ez igazán boldoggá tesz, és azt hiszem, ettől még eltökéltebb vagyok. Nagyon nehéz lenne, ha titkolóznom kellene előttük, vagy épp nem díjaznák azt, ami az én életemben ennyire fontos szerepet tölt be.

Miért pont az LMBTQ+ téma felé fordultál?

Mert előző életemben egy meleg srác voltam, és a lelkem ebbe a testbe vándorolt. Viccesen mindig ezt szoktam válaszolni erre a kérdésre, és valahol úgy érzem, van ebben valami. Szívügyem a közösség támogatása, még ha sokszor meg is kapom, hogy vannak ennél fontosabb ügyek, amik mellett kiállhatnék. Mindemellett már régen is rengeteg könyvet, vagy éppen amatőr írók történeteit olvastam ebben a témában. Valahogy nagyon a szívemhez nőttek. Mielőtt írni kezdtem, pont egy LMBTQ fanfictiont olvastam, aztán kijegyzeteltem, én mit írtam volna másképp. Tehát amikor végül leültem, hogy először írjak, egy fanfictionnel próbálkoztam meg. Kicsiben kezdtem, így csak a történetre kellett koncentrálnom, de hamar rájöttem, hogy jobban szeretem a karaktereket és a jellemvonásaikat én magam megalkotni, még ha a történet fanfiction is marad. A főszereplő kinézetén és nevén kívül gyakorlatilag a kezdetek óta minden az én elképzelésem volt.

Miből inspirálódsz? Milyen témák ihletnek meg?

Leggyakrabban a valóságból. Szeretek komoly témákkal foglalkozni, amiről keveset vagy egyáltalán nem beszélünk, pedig szerintem kellene. Vagy ami tabunak számít sok ember életében. Amikor írok, számomra nagyon fontos a realitás, ezért imádom a felkészülési folyamatot egy-egy történet előtt. A kutatómunkát, adott esetben akár az utazásokat is, csupán egy mese kedvéért. Közben is rengeteget inspirálódom, és mire belekezdek az adott történetbe, már szinte mindent tudok róla, a részese vagyok.

Hogyan vezetett az utad a kiadóhoz?

Már öt éve írtam bloggeren és wattpaden, mire egymásra találtunk. Vagyok olyan szerencsés, hogy rengeteg lelkes olvasó követte, követi az amatőr munkám a mai napig. Sokan írták, hogy szívesen olvasnák a történeteimet nyomtatott könyv formájában is, de mindig csak legyintettem. Aztán egy évvel ezelőtt írtam egy történetet. Az első pillanatokban még semmi komolyat nem akartam kezdeni vele, mégis hamar úgy éreztem, hogy ez most valami több. Ez most valahogy nem az a minőség, és elkezdtem rosszul érezni magam, amiért csak ülök rajta, és bloggerre szánom. Azt hiszem, az volt a jel, amit kapnom kellett. Akkor gyűjtöttem össze a bátorságom, és kezdtem kutakodni kiadók után. A Szivárványálom volt az, akiknek bátran oda mertem adni a történetem, és bíztam abban, hogy mind én, mind a mesém jó kezekben leszünk. Külön öröm és megtiszteltetés számomra, hogy egy LMBTQ-kiadó tagja lehetek.

Mit szeretnél átadni, elmondani a történeteiddel? Illetve mit üzensz bemutatkozásképp az olvasóknak?

Bízom abban, hogy a történeteim az olvasóim számára ugyanolyan búvóhelyként szolgálnak majd a fárasztó hétköznapokban vagy éppen stresszesebb időszakokban, mint nekem, amikor írtam őket. Emellett mindig igyekszem fordulatosan és kiszámíthatatlanul írni, ezzel fenntartani az olvasóm figyelmét. Remélem ez a közelgő munkáimban sem lesz másképp. Bemutatkozásképp csak annyit üzennék, vagy inkább ígérnék, hogy keményen fogok dolgozni, minden maximalitásomat bevetve, hogy a tőlem telhető legjobb munkákat adjam ki a kezemből, ezzel örömteli perceket okozva az olvasónak, aki egyszer a kezébe veszi a könyveimet.

Mik a terveid, milyen történetekre számíthatunk tőled?

Eseménydús, romantikus, szenvedélyes, és néha megrázó történetekre. Én magam is előbb veszek le a polcról valami ilyesmit, mintsem egy könnyed limonádét. Nem azért, mert azokat nem szeretem vagy nem értékelem, olyat is szoktam olvasni. De bennem mélyebb nyomot hagynak a nehéz történetek, éppen ezért írni is ilyeneket szeretek. Már most nagyon izgulok az első önálló munkám miatt, mert az is hatalmas falatnak bizonyult az eleje óta, de izgatottan várom, hogy megismerjétek.