Visszanyalt a kormány fagyija: a Meseország mindenkié jogait megvette a világ egyik legnagyobb könyvkiadója
A világ egyik legnagyobb könyvkiadója, a Harper Collins szerezte meg a Dúró Dóra könyvdarálásának hála hamar a sikerlisták élére repült Meseország mindenkié című antológia jogait. A tizenhét kortárs szerző tollából származó mese szereplői marginalizált csoportok tagjai vagy stigmatizált helyzetben élők, így akadnak köztük LMBTQ+ hősök is, például egy agancs után vágyakozó őzlány, mégis mind igazi, gyerekeknek szóló történet.
A kötet kiadója, a Labrisz Egyesület közösségi oldalán jelentette be a minap, hogy a Meseország mindenkié számos európai könyvkiadó érdeklődését felkeltette, így többek között angolul, svédül, hollandul, lengyelül, szlovákul és finnül már biztosan olvashatóvá válik a jövőben. De ez még csak a siker egy szelete, ugyanis a kiadó tárgyalásokat folytat további könyvkiadókkal is.
"A Harper Collins a világ egyik legnagyobb könyvkiadója, angol nyelvterületen az öt legfontosabb kiadó között tartják számon, ezért is okozott hatalmas meglepetést, amikor megkeresték a Labrisz Egyesületet. Ők adják ki a többi között J. R. R. Tolkien, C. S. Lewis, a Brontë-testvérek, Dr. Seuss és Neil Geiman könyveit" - fejtette ki a könyv szerkesztője, Nagy M. Boldizsár az Alfahírnek, hogy miért is számít hatalmas sikernek a jogok külföldre történt eladása.
A Harper Collins még tavaly ősszel, a Time Meseország mindenkiéről szóló cikke után kereste fel az egyesületet. Bár angol nyelven több gyerekkönyv is megjelent már, ami kifejezetten kisebbségi csoportok tagjairól (feketékről, bevándorlókról, LMBTQ+ emberekről, fogyatékos személyekről stb.) vagy mai korban, nehéz körülmények között élő gyerekekről szólt (mélyszegénységben, beteg rokonnal vagy családon belüli erőszak áldozataként), de a meseantológia ötlete számukra is izgalmas újdonságot jelentett.
"Nagyon népszerűek egyébként most külföldön a társadalmi problémákról és különleges, nem hagyományos hősökről szóló gyerekkönyvek. Az inkluzivitás fontos szemponttá vált, a kiadók igyekeznek olyan könyveket kiadni a 18 alattiaknak, amik egyrészt a maga sokszínűségében mutatják be a világot, másrészt olyan szerzőket részesítenek előnyben, akik érintettségük okán, a saját hangjukon, hitelesen tudnak írni különböző társadalmi csoportok tapasztalatairól, érzéseiről" - tette hozzá Nagy M., aki szerint mindez érthető, hiszen a nyugati társadalmak évtizedről évtizedre egyre színesebbek, sokfélébbek, miközben a klasszikus gyerekkultúra meglehetősen egysíkú, tehát igény van arra, hogy változtassanak a kínálaton. Így minden gyerek találhat olyan meséket, amikben magára ismer és megismerheti a társai világát is.
A Harper Collins persze nem csak a politikai botránnyá duzzadt hírnév miatt csapott le az antológiára: több, magyar nyelven olvasó lektornak elküldte véleményezésre a könyvet, hogy meggyőződjenek róla, nem csak a politikai botrányok miatt érdekesek a mesék, hanem az irodalmi minőségük miatt is, ezután döntöttek a kiadás mellett.
A brit kiadó első körben az Egyesült Királyságban jelenteti meg a Meseország mindenkiét, de megvásárolták a jogot minden angol nyelvterületre, Indiától Új-Zélandon és a Dél-Afrikai Köztársaságon át az Egyesült Államokig. A könyv szerkesztője megemlíti, hogy amerikai könyvkiadóktól is érkeztek külön megkeresések, a homofób és transzfób törvény megszületését követően pedig különösen érdeklődni kezdett az amerikai sajtó is a téma iránt.
Az északi tükörországunk is kiadja a mesekönyvet
A kiadók listáján egy hazánk tükörképeként leírható ország, az LMBTQ-jogokkal szintén hadilábon álló Lengyelország is megtalálható. Nagy M. ennek a kiadásnak az életútjára különösen kíváncsi lesz, ahogy fogalmaz,
"nem a felháborodás érdekel, azt a politikai vihart és gyűlölettornádót, ami itthon támadt, nem kívánom senkinek. Viszont úgy gondolom, a lengyel társadalomnak is nagyon jót tenne, ha elindulna és megerősödne egy olyan nyilvános párbeszéd, aminek ott is egy széleskörű összefogás lehet az eredménye. Náluk még miénknél is rosszabb a helyzet sok tekintetben: több mint nyolcvan LMBTQ-mentes zóna LMBTQ-ideológiától mentesnek nyilvánította magát, arra bátorítva ezzel ultrakonzervatív katolikus és radikális jobboldali csoportokat, hogy LMBTQ emberek ellen forduljanak, így tombol a gyűlölet az országban."
Emlékeztet rá, hogy a populista kormány ott is azt állítja, hogy nem diszkriminatív a szexuális kisebbségekkel, miközben az elmúlt két évben náluk is szélsőséges méretet öltött a kormányzati homofóbia és transzfóbia: a kormányzati retorikájuk hasonló a magyaréhoz, ők is a gyerekekre és a keresztény értékekre veszélyt jelentő csoportként utalnak az LMBTQ emberekre, miközben összemossák a pedofília fogalmát a melegséggel. Közben megszaporodtak a gyűlöletbűncselekmények és általános a gyűlöletbeszéd, elképesztő, hogy autók járják a városokat és uszító szavakat skandálnak kihangosítón keresztül (a gyerekek füle hallatára), a rendőrök pedig mindezt hagyják, miközben az autók ellen tüntetőket fenyegetik és aktivistákat tartóztatnak le jogtalanul.
Sokatmondó, hogy a Fidesz által támogatott Alapjogokért Központ együttműködési megállapodást kötött nemrég az Ordo Iuris nevű lengyel szervezettel, akik az LMBTQ-emberek jogai, az abortusz, a civil szervezetek és a szabad oktatás ellen kampányolnak és aktív résztvevői az országot fenyegető gyűlölethadjáratnak.
Dávid és Góliát gyűlöletharca
Egy kis lengyel kiadó vásárolta meg a Meseország mindenkié jogait, akik pár éve kiadtak egy olyan mesekönyvet, amit az oktatási minisztérium kitiltott az iskolákból, mert szerinte "gender-ideológiát" promotál. A mese egy csigáról szól, akinek gondjai vannak az iskolai beilleszkedéssel, ugyanis (mint minden csiga) hímnős. A könyvben felbukkannak azonos nemű madárpárok is, akik együtt nevelik a fiókáikat – és a mesének egy biológus a társszerzője, aki tisztában van vele, hogy a természetben ilyesmi gyakran előfordul - tette hozzá a könyv szerkesztője, aki bátor húzásnak tartja a lengyel kiadótól, hogy ezek után megjelenteti a Meseország mindenkiét is.
Visszanyalt a fagyi: ha nem kreálnak politikai eszközt a könyvből, akkor valószínűleg a siker is elmarad
A Dúró Dóra akciójával csúcsra törő mesekönyvről 2019 közepén még nem gondolták a készítők, hogy politikai eszközként használják majd fel:
a gyerekekre, a szülőkre és a pedagógusokra koncentráltunk munka közben. Olyan meséket szerettünk volna kiadni, amelyek megkönnyítik a sokszínűségről és a társadalmi nehézségekről való beszélgetést gyerekek és felnőttek között. Úgy voltunk vele, hogy azok keresik majd a könyvet, akiknek kifejezetten igénye van rá, hogy nyitottságra, szolidaritásra neveljék a gyerekeiket, és tényleg nem gondoltuk, hogy túl sokan lesznek ilyenek. Azt sem tudtuk, hogyan jut majd el a könyv híre az emberekhez, ugyanis a Labrisz Egyesület nem olyan, mint egy nagy könyvkiadó, aminek külön büdzséje van reklámkampányra.
Nagy M. mégis úgy látja nem a Mi Hazánk és még csak nem is a kormány támadásai miatt fogyott el három kiadás után 30.000 példány, hanem azért, mert előbukkant ez a sok ember, aki fontosnak érezte, hogy kiálljon a Meseország mindenkié által képviselt értékek mellett, és elmondja, miért fontos neki, hogy létrejött egy ilyen könyv.
"Az igazi erő a másik oldalon jelent meg, a másik oldalon hangosan szurkoló hétköznapi embereknek és közéleti szereplőknek köszönhetően lett tele a sajtó itthon és külföldön is a könyvvel, ennek hatására kerestek meg bennünket a kiadók szerte a világból" - fejtegette a könyv újabb elért sikerének titkát Nagy M. Boldizsár.