Nem ad megoldást az Alkotmánybíróság döntése a transz emberek helyzetére
Az Alkotmánybíróság (AB) bírói kezdeményezésre megsemmisítette a transznemű emberek nemének jogi elismerését megtiltó jogszabályi rendelkezés alkalmazását a folyamatban lévő ügyekben, mivel az sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
A jogbiztonság garanciáját hangsúlyozó döntés azonban a folyamatban lévő ügyek elbírálásának újabb kérdéseit veti fel, miközben a határozat nem teremti meg a nem jogi elismerésének lehetőségét Magyarországon.
Az Alkotmánybíróság egy miskolci bíró kezdeményezésére azt vizsgálta, hogy alkotmányos-e a nem- és névváltoztatást betiltó jogszabályt a folyamatban lévő ügyekre alkalmazni. Az AB arra jutott, hogy alaptörvény-ellenes a transznemű emberek nemének jogi elismerését visszamenőleg betiltani, arra hivatkozva, hogy “az állam intézményvédelmi kötelezettsége körében nem alkothat olyan eljárási kereteket, amelyek valamely Alaptörvényben biztosított jogot alaptörvény-ellenes módon korlátoznak”. A taláros testület ezért megsemmisítette a jogszabály visszaható hatályú rendelkezését, ami a jogbiztonság szempontjából egy fontos részdöntés.
A Transvanilla Transznemű Egyesület aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálta az ügy alapját képező nem- és névváltoztatásra vonatkozó korábbi vagy jelenlegi szabályok alkotmányosságát, ahogy erre az Alkotmánybíróság két bírája is felhívta a figyelmet a döntéshez kapcsolodó különvéleményében: “A jelen döntéssel az Alkotmánybíróság nem foglalt állást az ügy alapját képező nem- és névváltoztatásra vonatkozó korábbi vagy jelenlegi szabályok alkotmányosságával kapcsolatban, sem a nem, illetve nemi jegyek megváltoztatása és az emberi méltóság sérthetetlensége közötti összefüggésekről.“
Mindez a folyamatban lévő ügyek elbírálása során további bizonytalanságot eredményez az alkalmazandó jogszabályok vonatkozásában. A nem jogi elismerését korábban lehetővé tevő és azóta hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezésének (429/2019. Kormányrendelet 7.§.) alaptörvényességi vizsgálatát egy debreceni bíró még 2020. februárjában 2 kezdeményezte, jóval az új törvény hatályba lépése előtt. Az Alkotmánybíróság a debreceni bíró által kezdeményezett ügyben a 90 napos elbírálási határidőt figyelmen kívül hagyva azonban a mai napig nem döntött, ahogyan a Transvanilla és számos más transz ember által benyújtott egyedi alkotmányjogi panaszokat sem vette napirendre az új jogszabály vonatkozásában. Az Alkotmánybíróság jelenlegi döntése ezért további problémákat okoz és veszélyezteti a jogbiztonságot.
A Transvanilla álláspontja szerint az Alkotmánybíróság akkor biztosította volna a jogbiztonság garanciáját, hogy ha a nem jogi elismerésére vonatkozó egyedi alkotmányjogi panaszokat és a bírói
kezdeményezéseket összeségében vizsgálja és olyan érdemi döntést hoz, ami megteremti a lehetőségét a nem jogi elismerésére Magyarországon. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság mostani döntésével nem oldotta fel a jelenlegi alaptörvényellenes helyzetet és nem kötelezte az Országgyűlést a nemzetközi emberi jogi normáknak megfelelő jogszabályalkotásra, a küzdelem sajnos nem ért véget. A Transvanilla továbbra is folytatja a jogi eljárásokat mind a hazai és nemzetközi fórumok előtt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a szervezet által képviselt transz emberek ügyében hamarosan érdemi döntés várható.
