Könyvajánló: Grecsó Krisztián - Mellettem elférsz

320 oldal   Magvető Kiadó, 2011

„A belgyógyászat folyosóján meg kell állnia, rosszul lesz, zihálva veszi a levegőt, fullad, mire Sadi ágyához ér. A férfi az oldalán fekszik, háttal, jár a válla, lélegzik, él, Benedek megérinti. Nem is tudja, hogy ezt most milyen kíméletlenül, mennyire pontosan ismételte meg az idő. Ő már régen elfeledte azt az ostoba búcsút, de Sadi nem. Ő ugyanúgy összerándul, ahogyan akkor, csak most nem szégyelli magát, nem sír tehetetlenségében, hanem mosolyog. Mire Benedek megkerüli az ágyat, Sadi mosolya óvatos derűvé olvad, aztán, mintha hullámozna, újra fölerősödik. … Benedek az ágy szélére ül, nem szól, nem mondja, hogy ne beszéljen, nyugodjon meg, minden rendben lesz. Nem mond semmit, csak ül és nézi, nyilvános helyen nem meri megfogni a kezét, ezért mintha Sadi meghosszabbítása lenne, szorítja a poros pezsgősüveget, és kimondja végre azt a szót, amit, bár Sadi annyiszor szeretett volna hallani, harmincöt év alatt sohasem kapott meg. ”

Grecsó Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is.
Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.

Molyos értékelések

Beleolvasó