A Lány rendezője sértőnek találja saját nemi tudatának taglalását a kritikákban

A Cannes-i Filmfesztiválon debütált, és a Magyarországon november 15-e óta vetített Lány rendezője, a belga Lukas Dhont teljes joggal van kiakadva, mivel első nagyjátékfilmje kapcsán nem arról szólnak a hírek, amiről kellene.

Filmje egy tizenöt éves, fiútestbe született lány története, aki balerina szeretne lenni, ezért mi, nézők azontúl, hogy drukkolunk a sikeréért, végig követhetjük nemi átalakulását. Lara (Victor Polster) tehát egy transznemű karakter, a rendezőre viszont egyesek ráaggatták a cisznemű jelzőt, és ez Dhont szerint enyhén szólva furcsa, diszkriminatív és sértő. A ciszneműség a transzneműség ellentéte, tehát aki férfinak született, férfiként, aki nőnek, nőként fogadja el magát. E nemi tudatot – vagy nemi identitást – inkább a heteroszexualitással szokták összefüggésbe hozni.

Szombaton tartották a spanyolországi Sevillában a 31. Európai Filmdíj-gálát, ahol a Lányt is jelölték a Legjobb film díjára. (Az elismerést végül a Hidegháború zsebelte be. A tavalyi évben Enyedi Ildikó filmjének főszereplőjét, Borbély Alexandrát díjazták.) És a vetítés során volt egy közönségtalálkozó a „Genderegyenlőség az életút” szellemében, ahol a rendező – mondhatjuk úgy is, hogy – kifakadt.

Kiállt magáért, ugyanis megvédte azon jogait, hogy ő cisznemű emberként egy transznemű karakter történetét mesélhesse el. Elismerte, a transznemű filmeseknek „nem adnak annyi lehetőséget az érvényesülésre”, ám azt már elvetette, miszerint „saját maguk is csak az identitásukról tudnak filmet készíteni” – írta meg a The Hollywood Reporter.

Folytatván, a Screen Daily kritikusát idézte:

„Akkor éreztem ezt igazán, amikor egy cikket olvastam a Lányról, és ott rólam, mint a ’cisz rendező Lukas Dhont’-ról írtak. Úgy látom, ez egy sértő megjelölés. Ha egy női rendezőről írsz, és azt emeled ki, hogy ő egy nő, én ezt is extrém módon sértőnek találnám… Izgatottan szemlélem, hogy a női rendezők is meg tudnak birkózni bármilyen témával, és a transznemű rendezők ugyanígy vannak ezzel. Remélem, a jövőben is így marad.”

A film két rangos Cannes-i díjat is elvitt, és jelölték a Legjobb idegen nyelvű filmek közé az Oscarra is, de ebből nem lett semmi. Viszont a Golden Globe-ot megnyerte ugyanebben a kategóriában.

Az LMBTQ+ filmekre specializálódott kritikusok azért bírálták a Lányt, mert abban túl nagy a hangsúly a karakter testén és nemi jegyein. „Dhont úgy ábrázolja a nemi identitászavart, hogy túlságosan is a nemi szervekre fókuszál, miközben nem enged betekintést a pszichológiai vetületekre, pedig egy transz lány esetében ez kiemelkedően fontos” – írta Cathy Brennan. Még a transznemű újságíró is ilyesmit emelt ki: „Lara nemiszerveit sokszor kitakaratlanul mutatták, magyarán előtérbe került a főszereplő Victor Poster pénisze. Így elhalványult a karakter… Dhont filmje jó példa arra, amikor egy nem-kisebbségi csinál valamit egy kisebbségi közegben.”

Dhont múzsája, a most 22 éves táncos, Nora Monsecour megvédte a rendezőt. „A Lány oly módon meséli el a történetemet, hogy nem kertel, nem ködösít, nem rejt véka alá semmit. Arról vitázni, hogy Lara tapasztalatai talán nem fedik le a valóságot, mert a rendező cisznemű, rám nézve is sértő…”

„Bátor voltam, és megléptem, amit kellett a legsötétebb, legküzdelmesebb éveimben. Profi táncos vagyok, és egy kivételes, erős, magabiztos nő, aki pontosan tudja, kicsoda és mit akar. Most már büszkén mondhatom: transznemű vagyok.”

(PinkNews) (Attitude Magazine)

Nézd meg a Lány előzetesét

Lancois