“Amíg embereket rúgnak ki miatta, addig nem tekinthetjük a melegséget hálószoba-problémának”

Talán akkor jelenthetjük ki, hogy nincs szükség már az LMBT-emberek elfogadásáért kiálló Pride felvonulásra, amikor egyszer úgy tudunk végigmenni, hogy nem kellenek kordonok, mert nincsenek gyűlölködő ellentüntetők, akik tojással dobálják a menetet - mondta Halászi Krisztina, a Szegedi LMBT Közösségért csoport tagja a Szegedi Civil Háló Gondolj másképp a jövőre! sorozatának első rendezvényén december 10-én.

A beszélgetésen megtudhattuk, hogy a szegedi civil szervezet sorra hallja a megdöbbentő történeteket arról, hogy egyes embereket hogy ér kirekesztés nemi identitásának kiderülése után. A középiskolás diákok közt végzett felmérés például olyan történetekről számol be, amikor diákokat szóban, majd fizikailag is bántalmaztak.

Volt, akinek vizet öntöttek a táskájába, másnak betörték az orrát. Ez utóbbinak saját beszámolója szerint azt mondta az osztályfőnöke, hogy viselje el valahogy ezt az érettségiig.

De aki azt gondolná, a fővárosban nincs homofóbia: egy budapesti gimnáziumban egy tanár pár éve amiatt szörnyülködött a diákjainak, hogy látott egy “buzigyereket” a metrón, és azt fejtegette, hogy az ilyeneknek “be kéne verni a képét”.

Pont ezért volna fontos, hogy a tanárnak készülő hallgatók részesüljenek érzékenyítésben - ez ugyanis jelenleg nem történik meg, de nem csak az LMBT-emberekkel kapcsolatban, hanem pl. a romákkal és más kisebbségekkel szemben sem. 

Azon diákok élete, akik nem a biológiai nemükkel tudnak azonosulni, még a saját nemükhöz vonzódóékhoz képest is sokkal nehezebb. Sokan csak érettségikor, vagy egyéb iskolaváltáskor merik egyáltalán fölvállalni - mondjuk azáltal, hogy elkezdenek hormonokat szedni. Vagy befejezés előtt iskolát váltanak.

De ha azt hinnénk, a homofóbia kinőhető, látni kell, hogy a mai napig tucat olyan történetet hallani, amely arról szól, hogy kirúgtak, vagy nem vettek föl valaki munkahelyre, mert kiderült róla, hogy meleg. 

Ráadásul Szeged és a Dél-Alföld felmérések szerint még az egyik legelfogadóbb hely a fővárossal egyetemben a nemi kisebbségek irányába - kisebb településeken még rosszabb a helyzet. A mai napig rengetegen vannak, akiknek még saját családjuk előtt is titkolniuk kell, kik ők valójában.

A beszélgetésen szó esett arról, hogy a szegedi közösség igyekszik a szemléletformáló tevékenység mellett fellépni a jogsértésekkel szemben - az országos Háttér Társasággal és pl. a TASZ jogvédő szervezettel közösen - de nem tudnak mindenhol ott lenni. Akit jogsérelem ér, fordulhatnak hozzájuk, ugyanis ezt még mindig nagyon kevesen teszik meg - helyette megbecsülni is nehéz, mennyien burkolóznak hallgatásba.

Itt még nincs vége, a folytatást elolvashatod a civilhalo.blog.hu oldalán.