Anthony Burgess: Gyilkosság Deptfordban
Kalandregény, krimi, életrajz, meleg történet – mindez egyben Anthony Burgess műve, amelynek főhőse Christopher „Kit” Marlowe, a XVI. századi nagy angol drámaíró. 1993-ban jelent meg a könyv, Marlowe halálának négyszázadik évfordulóján. Nem kitalált személyek tehát a történet hősei, sőt a cselekmény fő vonala is követi a történelmi eseményeket, de természetesen a részletek megírásakor az író a fantáziájára támaszkodhatott csak.
Az Erzsébet-kori Anglia mindennapjai, színei, szagai vesznek körül bennünket, amint kinyitjuk a könyvet. Urak és mesteremberek élete tárul elénk, meg uzsorásoké és gonosztevőké. Aki szívesen merül bele a történelembe, annak kincsesbánya ez a mű. Mint ahogy annak is, aki a tehetség kifejlődését és kifejeződését vizsgálná – szerző és főhős párhuzamos zsenialitása teszi páratlanná Burgess utolsó regényét.
Ben Scarles mint Christopher Marlowe
A mai napig nem sokat tudunk Marlowe-ról. Egy varga fia, Cambridge-ben magiszteri titulust szerez, kiváló latintudós, az első igazán nagy Erzsébet-kori drámaíró, ateista, kém, homoszexuális, gyilkos és áldozat. Az ő alakján keresztül teremti újjá Burgess az angol nyelv, kultúra és történelem egyik legnagyobb korát, I. Erzsébet uralkodásának szűk tíz esztendejét. A Nagy Armada támadását várva a királynő titkosszolgálata mindenhol összeesküvést szimatol, titkos katolikusok után nyomoz, Stuart Mária híveit fürkészi. Ezek közé a kémek közé jelentkezik még cambridge-i diákként „Kit” Marlowe, nem annyira hazaszeretetből, hanem inkább pénzért. Látva kutakodásának eredményét, a leleplezett összeesküvők felakasztását, kibelezését, felnégyelését, már odahagyná a testületet, de ez persze lehetetlen.
Ben Scarles (Kit Marlowe) és Gianbruno Spena (Will Shakespeare) a The Dead Shepherd című darabban (The White Bear Theatre)
Közben két igaz szerelmet is átél: a névtelen színészfiúval, aki a kor szokása szerint női szerepeket játszik (nem is csak a színpadon), és Tom Walsinghammel, a kor egyik legbefolyásosabb családjának sarjával, a titkosszolgálat vezetőjének unokaöccsével. A történetet a színészfiú meséli el a könyv lapjain, s a legérdekesebb részek azok a regényben, amikor az író homoszexuális kapcsolatait ecseteli. Van, amikor erről éppen nem lenne szabad beszélni, s akkor a latin nyelvet hívja segítségül, hogy pontosan elmondja, hogyan is nézett ki az aktus. Később költői hangulatban lévén olyan a beszámolója, mintha a kor valamelyik nagy drámájából szavalna egy részletet, máskor meg egyszerűen közönséges.
Ben Harper mint Tom Walsingham, Kit főúri szeretője
A kémkedés Marlowe-t elviszi Párizsba, Németalföldre, Skóciába, alkotótehetsége pedig feljuttatja a csúcsra: a Doktor Faustus és A máltai zsidó máig az angol drámairodalom mérföldkövei. És belekezd még egy történelmi darabba, ezt azonban már csak egy másik, frissen Londonba érkező tollforgató fejezi be – Will Shakespeare.
Habár kalandos történet, s a szöveg néhol vicces is, mégsem könnyű olvasmány Anthony Burgess műve. Tömött sorok vannak a lapokon, oda kell figyelni rájuk, mert gyorsan változhatnak helyszínek és szereplők. Mégis megéri elolvasni a könyvet, mert XVI. századi meleg történet ritkán jut az ember kezébe. Pedig a melegség megélése nem is volt annyira mellőzött szokás abban a korban. Gondoljunk csak Shakespeare rejtélyes magánéletére! De ez már egy másik történet…
A színpadi mű szerint Marlowe és Shakespeare gyengéd érzelmeket tápláltak egymás iránt
CHRISTOPHER „KIT” MARLOWE HIVATALOS ÉLETRAJZA
Christopher "Kit" Marlowe (1564. február 26-án keresztelték meg – 1593. május 30.) angol drámaíró, költő és műfordító I. Erzsébet korából. William Shakespeare előtt ő volt a legkimagaslóbb drámaíró, hatalmas karriert futott be drámaíróként és költőként is.
Christopher Marlowe Canterburyben nőtt fel. A Cambridge-i Egyetem-re szerzett ösztöndíjat, majd ott szerzett főiskolai bölcsész diplomát 1584-ben. 1587-ben ugyan a királyi tanács közbenjárásával egyetemi diplomát szerzett, de az egyetem egy ideig habozott, ugyanis egy pletyka szerint Marlowe átkeresztelkedett a római katolikus hitre. Az ügy találgatásokra adott okot, eszerint Marlowe valamiféle ügynöki megbízatásban állt volna.
Christopher Marlowe a valóságban - korabeli portré
1593 májusában olyan feliratokat plakátoltak ki London utcáin, hogy Angliában zaklatják a Franciaországból és Németalföldről bevándorolt protestáns menekülteket. Az egyik ilyen felirat Marlowe idézeteket tartalmazott. Május 11-én a tanács elrendelte a plakátolásban részt vett emberek letartóztatását. A következő nap letartóztatták Thomas Kydet, Marlowe kollégáját. Amikor Kyd otthonát átkutatták, találtak egy részletet egy eretnek írásból. Kyd kínzásokkal teli vallatások során azt vallotta, hogy azok Marlowe papírjai voltak. Marlowe ekkor nem volt Londonban, május 20-án mégis illendően, önszántából megjelent a tanács előtt. Május 30-án Marlowe-t megölték. Számtalan elmélet született Marlowe meggyilkolásáról, azonban a valóság csak 1925-ben látott napvilágot, amikor Leslie Hotson akadémikus rábukkant a Marlowe haláláról készült hivatalos jegyzékre. Ebből kiderül, hogy Marlowe egy dulakodás következtében halt meg. Gyilkosa önvédelemre hivatkozott, és egy hónap múlva felmentették.
Ahogy a kor más művészéről, például Shakespeare-ről, Marlowe életéről is kevés dolgot tudunk bizonyosan. A legtöbb adat jogi iratokból és más hasonló dokumentumból származik, ám ezekből nem túl sok minden derül ki. Marlowe életéről is sok legenda született: esetleg titkos ügynök volt, eretnek, homoszexuális, varázsló, dohányos, párbajhős és pénzhamisító. Ezek közül egyikre sincs kézzel fogható bizonyíték.
Marlowe, akárcsak Shakespeare élete, megihlette az utókort. Több mű is született a XVI. századi író kalandos életrajzából. A londoni The White Bear Theatre előadása (The Dead Shepherd) főszereplője a két íróóriás. Az oldalon található fotók ebből a produkcióból valók.
A SZERZŐRŐL
Anthony Burgess, született: John Burgess Wilson (Manchester, 1917. február 25. – London, 1993. november 22.) brit regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító. Manchesterben született, az Egyesült Államokban és Európában is élt, később hosszú időre Délkelet-Ázsiába költözött.
Anthony Burgess
Művei főleg a fikción alapulnak. Az egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs (A Clockwork Orange), mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő írókról és költőkről, mint James Joyce, Ernest Hemingway, William Shakespeare és D. H. Lawrence. Termékeny újságíró volt, több nyelven is írt. Egyes források szerint nyolc nyelven tudott, mások tizenhárom nyelvről számolnak be. Műfordítással és adaptálással is foglalkozott (Oedipus the King, Cyrano de Bergerac). Olyan színpadi előadásokhoz írt forgatókönyvet, mint a Jesus of Nazareth vagy a Moses the Lawgiver. 1956-ban szerezte a Sinfoni Melayu című zenei szerzeményét. 1982-ben pedig a BBC mutatta be Blooms of Dublin című szintén zenei művét.
ADATOK A KÖNYVRŐL
Eredeti megjelenés: A Dead Man in Deptford, 1993
Fordította: Tótfalusi István
Európa Kiadó, Budapest, 2009
388 oldal, puhatáblás
Eredeti ár: 3000 HUF
Megrendelés: Libri
