Megint elítélték Magyarországot, ezúttal a gyermekvédelmi törvény miatt
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerinte Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségét a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénnyel. A véleménynek nincs jogi kötőereje.
Még 2022. december 19-én indult eljárás Magyarországgal szemben a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény kapcsán. A keresetet az Európai Bizottság nyújtotta be, amelyben a Bíróságot arra kérte, állapítsa meg, hogy megsértette-e Magyarország az uniós jogból eredő kötelezettséget.
Tamara Capeta, az Európai Unió Bíróságának horvát főtanácsnoka véleményében úgy fogalmazott, Magyarország megsértette az uniós jogot az LMBTI-tartalmakhoz való hozzáférés megtiltásával, illetve annak korlátozásával. Ezen felül azt javasolta az Európai Unió Bíróságának, hogy állapítsa meg, megsérti-e a törvény az unió alapvető értékeit meghatározó, Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét is.
Még 2022. december 19-én indult eljárás Magyarországgal szemben a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény kapcsán. A keresetet az Európai Bizottság nyújtotta be, amelyben a Bíróságot arra kérte, állapítsa meg, hogy megsértette-e Magyarország az uniós jogból eredő kötelezettséget.
Tamara Capeta, az Európai Unió Bíróságának horvát főtanácsnoka véleményében úgy fogalmazott, Magyarország megsértette az uniós jogot az LMBTI-tartalmakhoz való hozzáférés megtiltásával, illetve annak korlátozásával. Ezen felül azt javasolta az Európai Unió Bíróságának, hogy állapítsa meg, megsérti-e a törvény az unió alapvető értékeit meghatározó, Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét is.
Capeta meglátása szerint a gyermekvédelmi törvény módosítói sértik a szolgáltatásnyújtásnak- és igénybevételének az elsődleges uniós jogban, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatási irányelv, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, és a GDPR egy vagy több rendelkezésében rögzített szabadságát.
Mindemellett számos, a Charta által védett alapvető jogot is érintenek, nevezetesen a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.
A főtanácsnok indítványában úgy fogalmaz, hogy Magyarországon megkérdőjelezik az LMBTI-személyek egyenlőségét, ami szembemegy az EU értékeivel. Szerinte Magyarország nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az LMBTI-személyek hétköznapi életét megjelenítő tartalmak valóban kárt okoznak a kiskorúak egészséges fejlődésében.
