Aki szerint a homoszexualitás csak emberi hóbort, nem találkozott még a kosokkal
Sokan azzal érvelnek a homoszexualitás ellen, hogy az teljesen természetellenes, csak emberi hóbort. Ez persze nem igaz, az ember mellett több állatfajnál is megjelenik az azonos neműekhez vonzódás, nagyjából 1500 fajról ismert, hogy az egyedei valamilyen homoszexuális kapcsolatban részt vesznek. Ilyenek például a pingvinek, a palackorrú delfinek vagy a bonobók.
A juhokról nem is beszélve. Ez az ember mellett az egyetlen emlős, aminél megjelenik a kizárólag azonos nemű fajtárshoz vonzódás is, méghozzá a kosok nagyjából 8 százalékánál. A jelenlegi adatok alapján nagyjából 18-22 százalékuk biszexuális, 12-18 százalék pedig aszexuális.
De miért preferálja néhány hím juh a többi kost? A 8 százalékos adat Charles Roselli témába vágó kutatásából származik, és csapatával arra jutott, hogy a jelenség mögött neurológiai okok állhatnak: a hímekhez vonzódó kosok agyának szexuális viselkedést befolyásoló része kisebb, mint a nőstényekhez vonzódó kosoké. Ez még a méhben fejlődik ki, és a hímekhez vonzódó kosoknál kevesebb aromatázt találtak, ami a tesztoszteront ösztradiollá, azaz egyfajta ösztrogénné alakítja, aminek hatása lehet a hím szexuális viselkedésre.
Roselli kutatása 2007-ben erős visszhangot kapott, ugyanis a PETA állatvédő szervezet azzal támadta, hogy azért vizsgálja a kosok homoszexualitását, mert „meg akarja gyógyítani őket”, és a kritikusok szerint ez csak egy lépés afelé, hogy az emberekből is megpróbálják kivezetni a heteroszexualitástól eltérő preferenciákat. Ezt Roselli és az Oregoni Egyetem hevesen tagadta. Roselli akkor azt mondta, hogy felháborítja a vád, és különben is, az emberi szexualitás komplex jelenség, amit nem lehet pusztán az agy szerkezetére és néhány hormonra visszavezetni. A New York Times szerint az eset „az iskolapéldája volt annak, hogy milyen torzítások és heves támadások indulhatnak, amikor a tudomány találkozik a globális hírciklussal”.
Tehát egyelőre inkább csak elképzelésünk van arról, miért meleg néhány kos. Nincs köze a dominanciához, a nyájon belüli pozícióhoz, sem a versenyképességhez. Egyelőre annyit tudunk, hogy ahogy sok más állatfajnál, a homoszexualitás a juhoknál is megjelenik, igaz, talán valamivel gyakrabban, mint más emlősöknél.
A juhokat tartó gazdák mindenesetre nem kifejezetten örülnek, ha egy-egy kosról kiderül, hogy a nyáj gyarapításában nem feltétlenül tudják bevetni. Ezért ezek az állatok hamar a vágóhídon találhatják magukat, annak ellenére, hogy a szaporodáson kívül mindenben pont ugyanolyan hatékonyak, mint a többi juh. Ezt a német Michael Stücke is érzékelte, ezért létrehozta a Rainbow Wool nevű projektjét, és farmján csak hím fajtársaikhoz vonzódó kosokat tart.
„A szívem általában a gyengékért és az elnyomottakért dobog. Én is meleg vagyok, és tudom, milyen előítéletek és akadályok járnak azzal, ha egy férfi meleg, főleg az agráriumban” – mondta 2025-ben a Guardiannek.
A Rainbow Wool úgy működik, hogy már a tenyésztőktől megveszik a homoszexuális tendenciákat mutató kosokat, azaz többet ajánlanak értük, mint a vágóhidak. Ezeket a kosokat a szokásos módon megnyírják, és a gyapjukért kapott pénzt az LMBTQ+-közösséget támogató kezdeményezésekre fordítják.
Persze mivel nem emberekről, hanem állatokról van szó, nehéz meghatározni, hogy egy kos valóban megfelel-e a farmra bekerülés egy darab, de annál szigorúbb követelményének. Mivel van olyan kos, ami Stücke szerint nemtől függetlenül bármilyen juhra ráveti magát, hosszasan megfigyelik az esélyes állatok viselkedését, hogy biztosan kiszűrjék a szimplán mindenkit leuraló egyedeket a kosokhoz vonzódó kosok közül.
Stücke tisztában van vele, hogy nem lehet 1:1-es párhuzamot vonni az emberek és az állatok között, de úgy érzi, a farmjával jót tesz.
„Ha meg tudunk menteni egy olyan állatot, ami másképp él, az erőteljes üzenetet hordoz. Nem feltétlenül kell közvetlen összehasonlítást tenni ahhoz, hogy kijelentsük: az állatok olyanok, mint az emberek. Ez inkább metaforikus” – mondta.
