Sulyok Tamás már alá is írta a Pride-ot betiltó törvényt
Megjelent a Magyar Közlönyben a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabály, miután azt Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta, így az keddi, parlamenti elfogadása után már hatályba is lépett.
A Fidesz–KDNP képviselői hétfőn nyújtották be a törvényjavaslatot, amit kedd délután rendkívüli eljárásban (136 igen szavazattal, 27 ellenében) a kormánypártok, a Mi Hazánk és Jobbik támogatásával fogadott el az Országgyűlés. A Momentum a szavazás közben látványos tiltakozó akcióba kezdett: füstgyertyákat gyújtottak, Orbánt és Putyint csókolózva ábrázoló fényképeket szórtak szét és a szovjet himnuszt is lejátszották.
Estére szintén a Momentum a Kossuth térre hirdetett tüntetést. Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője fasiszta rendszerről beszélt, Hadházy Ákos szerint pedig a gyülekezési törvény módosítása egy hatalmas ugrás volt a demokrácia maradékaiból a diktatúrába. A felszólalások után elindult a tömeg a Margit híd irányába, a Jászai Mari térnél azonban rendőrsorfal várta őket. Kisebb dulakodás is alakult ki a tüntetők és a rendőrök között, de 11 óra tájékán a tömeg feloszlott.
Kedd este az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa felszólította Sulyok Tamást, hogy vétózza meg a Pride-ellenes törvényt, de a köztársasági elnök ezt a kérést figyelmen kívül hagyta. A Fidesz olyannyira sietni akart a módosítással, hogy kivételes eljárásban, egy nap alatt áttolta a parlamenten a hétfő délelőtt benyújtott javaslatot, és előbb döntött az Országgyűlés a gyülekezési törvényről, mint az annak megágyazó Alaptörvény-módosításról, amely kimondja, hogy a gyermekek „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz” való jog megelőz olyan régi alkotmányos jogokat is, mint a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadsága.
A kedd délután megszavazott, Sulyok által aláírt gyülekezési törvény módosítás szerint a jövőben tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely a homoszexualitást népszerűsíti. A szervezőket és a résztvevőket akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik, és a rendőrség arcfelismerő szoftvert is bevethet. A javaslat nem tesz különbséget a szervezők és a résztvevők között, így minden jelenlévő felelősségre vonható. A rendőrségnek lehetősége lesz arcfelismerő szoftvert alkalmazni a résztvevők azonosítására. Ennek feltételeit egy 2015-ben megszavazott törvény teremtette meg, amelyet eredetileg a terrorizmus elleni harcra és nemzetközi bűnügyi együttműködésekre hivatkozva vezettek be.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a módosítás sérti a diszkrimináció tilalmát, a gyülekezési jogot és a személyes adatok védelmét is. Kádár András társelnök lapunknak arról beszélt, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szexuális kisebbségek nyilvános megjelenítése ártana a gyermekeknek, sőt, szerinte épp az ellenkezője igaz.
