Az Európai Unió Bírósága védheti meg a transz embereket Magyarországon
Bár a magyar kormány úton-útfélen hangoztatja, hogy a „gender- és LMBTQ-lobbi”, ahogy az USA-ban és más nyugati országokban, úgy Magyarországon is teszi a dolgát, ez az elmúlt nyolc évben biztosan nem járt sok sikerrel. Ellenkezőleg: 2017-től egyre nehezebbé vált Magyarországon az orvosilag igazolhatóan transz emberek számára a jogi nemváltoztatás, 2020-tól pedig teljesen ellehetetlenült. Most azonban valami készül, hiszen a tervek szerint a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága március 13-án kimondja, hogy fennáll-e a jogi kényszer a nem módosítására, és hogy az pontosan kiket érint. Ha pedig lesz jogi áttörés, abból óriási politikai tornádó kerekedhet.
Alkotmányjogi kiskapu
Abban orvosi, biológiai és tudományos konszenzus van, hogy igenis születnek a világon emberek nemi diszfóriával, ami azt jelenti, hogy kellemetlenül érzik magukat saját biológiai nemükben. És bár ezekben az esetekben a biológiai nemet megváltoztató orvosi kezelések életmentők lehetnek, a szükséges kezeléseket egyre nehezebb elvégezni Magyarországon. A transz emberek életének kihívásairól, ezek orvosi és lelki hátteréről sokat megtudhatunk az ezzel foglalkozó szervezetek, például a Transvanilla tájékoztató anyagaiból, arról azonban kevesebb szó esik, hogy a nemi átalakító műtéten vagy akár csak hormonkezelésen átesett transz emberek egyáltalán nem tudják a megváltozott biológiai nemükhöz igazíttatni a különböző állami és az ezen alapuló egyéb, banki, munkahelyi, biztosítási, stb. nyilvántartásokba bejegyzett nemüket.
Ebből következnek az olyan, a hétköznapokban rendkívül kellemetlen és megalázó helyzetek, amikor egy orvosilag igazoltan transz férfinak női névre szóló személyi igazolványt kell bemutatnia, vagy amikor az orvosi váróban a transz nőt férfi néven szólítják. Néhány ember úgy él ma Magyarországon, hogy a legszemélyesebb egészségügyi adataik az ilyen, mindennapi helyzetek miatt rendre olyanok tudomására jutnak, akiknek amúgy semmi közük hozzájuk, ami traumatikus eseményekhez vezet.
A 2020-as teljes tiltást megítélő alkotmánybírósági döntés szerint jogszerű, hogy a születési nem megváltoztathatatlan, és hogy az a biológiai nemet tükrözi. A fennálló jogi helyzettel és így lényegében az Alkotmánybíróság döntésével szemben több ügy is indult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy még ha ez bíróság meg is állapítja az Emberi Jogok Európai Egyezményének sérelmét, azt a magyar kormány ilyen esetekben nem orvosolja, hanem csak kifizeti az érintettek javára megállapított kártérítési összegeket.
Az Alkotmánybíróság azonban hagyott egy kiskaput a döntésével: kimondta, hogy „ több okból is igazolást nyerhet, hogy az állam az egyén önazonos, nemi identitásának megfelelő, nemváltó kezelés nyomán létrejött neme helyett vagy mellett az egyén születési nemét nyilvántartja.” Azaz az Alkotmánybíróság határozata szerint a nemre és a névre vonatkozó adatok csak az anyakönyvi nyilvántartásban nem változhatnak. Ebből az is következhet, hogy ha a születési adatokat meg is őrzi az állam, jogszerű lenne, ha más nyilvántartások lekövetnék a változást, ami a kevés számú érintett problémáját is megoldaná. Ha a személyi igazolványon és a lakcímkártyán a nemváltoztatás utáni nem és név szerepelne, az esetek többségében lényegtelenné válna, hogy mi áll az otthon őrzött születési anyakönyvi kivonaton.
Egy nőként született iráni megpróbáltatásai Magyarországon
Ebbe a helyzetbe robbant be egy iráni transz menekült ügye. Még 2014‑ben Magyarország menekült jogállást biztosított egy nőként született iráni állampolgár, V. P. részére. V.P. arra hivatkozott, hogy Iránban üldözik a transz embereket, Magyarország emiatt is adta meg számára a nemzetközi védelmet. A menekültstátusz megállapításakor rögzítették az adatait a menekültügyi adatbázisba, és kiállították neki a menekülteknek járó magyar személyi okmányokat. Ezekbe az okmányokba azonban furcsa módon nem az iráni üldözés okául szolgáló nemváltoztatásnak megfelelő adat került, vagyis nem az áll bennük, hogy V. P. férfi, hanem az, hogy nő. Így aztán ennek megfelelően alakult a neve a nyilvántartásban.
Ezek után, ahogy a magyar transzok, V.P. is számtalan nehézséggel szembesült, és 2022‑ben az EU adatvédelmi rendelete, a GDPR alapján kérelmet nyújtott be a menekültügyi nyilvántartásban szereplő személyes adatok kijavítása iránt. Kérte, hogy az adatok pontossága, valóságnak megfelelősége érdekében a menekültügyi hatóság javítsa ki a nemét és a nevét.
A kérelem alátámasztására V. P. ugyanazokat az orvosi igazolásokat nyújtotta be, mint amelyeket 2014-ben zárult menekültügyi eljárás keretében, de a menekültügyi hatóság elutasította a kérelmet. A hatóság azzal érvelt, hogy a benyújtott iratok pusztán azt erősítik meg, hogy a felperes transznemű. Az iratok nem bizonyították, hogy nemi megerősítő sebészeti beavatkozásnak vetette alá magát, és hogy a felperes neme megváltozott. V. P. a Háttér Társaság segítségével ez ellen a döntés ellen fordult a magyar bírósághoz, és kérte, hogy a testület forduljon a luxemburgi Európai Unió Bíróságához, amely a strasbourgi emberi jogi bíróságnál jóval erősebb jogkörökkel rendelkezik. Ebben a kérdésben ugyanis lényegében az Európai Unió jogát kell értelmezni, és erre a luxemburgi bíróság hivatott. A jogkérdés pedig az, hogy erre az esetre alkalmazni kell-e a GDPR-nak azt a szabályát, amely szerint az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.
A jogi érvelés persze ennél bonyolultabb, de egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Unió Bírósága számára az ügyet előkészítő főtanácsnok amellett érvel, hogy V. P. kérelmének eleget kell tenni, és a kért két adatot meg kell változtatni, ha az valóban úgy lesz pontos.
A főtanácsnok véleménye előkészíti az Európai Unió Bírósága döntését, de azt a bírák hozzák meg, és március 13-án délelőtt a bíróság fogja közölni. Ez a döntés pedig köti majd a magyar bírót, aki végül V.P. kérelméről határoz majd. Persze aztán ezt a magyar hatóság még egy darabig el tudja szabotálni, ha akarja.
Csak a felettesei tudják róla
Ez csak egyetlen ügy, és nem tűnik nagy jelentőségűnek, hiszen nagyon speciális. Nem valószínű, hogy iráni vagy más külföldi transzok a következő időkben tömegével menekülnének Magyarországra és kapnának is védelmet a már egy ideje nem működő menekültügyi rendszerben. Viszont, ha az egyik állami nyilvántartásban pontosítani kell az ilyen helyzetben lévő emberek adatait, akkor miért ne kellene egy másikban?
Bodrogi Bea, a Transvanillának dolgozó ügyvéd egy olyan ügyről számolt be a Qubitnek, amelynek során egy magyar transz nő azt kérte, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban pontosítsák a nemét a GDPR szabályai alapján. Az érintett nő már évekkel ezelőtt átesett a hormonkezeléseken, így a külvilág számára is nőnek tűnik. A munkahelyén így ismerik, így is kezelik, és csak a felettesei tudják róla, hogy a személyi igazolványában más adatok szerepelnek.
Ő még viszonylag szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy van munkahelye, és ott a nemi identitásának megfelelően bánnak vele, mondja az ügyben képviseletet nyújtó Bodrogi. Azonban önmagában az a tény, hogy nőnek néz ki, míg a papírjaiban a születéskori férfi név van feltüntetve, az átlagember számára felfoghatatlan mértékű, napi szintű megaláztatással jár a bankban, a postán, tömegközlekedési eszközökön és más szituációkban is, teszi hozzá az ügyvéd. Mindezt tetézi a verbális és fizikai atrocitástól való állandó félelem.
A szóban forgó kérelmet a személyi adat- és lakcímnyilvántartást kezelő Kormányhivatal elutasította, ami ellen az érintett nő Bodrogi segítségével bírósághoz fordult, és ott kifejezetten kérték, hogy ebben az esetben is forduljon a bíró az Európai Unió bíróságához. A bíró azonban továbbment: felfüggesztette az ügyet azzal, hogy ha az EU Bírósága eldönti a kérdést az iráni menekült, V. P. esetére és a menekültügyi nyilvántartásra vonatkozóan, akkor annak alapján ő a magyar nő esetét is meg fogja tudni ítélni.
Ha pedig V. P. esetében az EU Bírósága szerint szükséges a pontosítás, akkor az valószínűleg azt is jelenti, hogy a magyar transz emberek esetében is szükséges kérelemről kérelemre megvizsgálni, hogy kell-e pontosítani a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokat. Azaz a magyar kormány szándékai ellenére újra megváltoztathatóvá válik a nem jogi bejegyzése Magyarországon – igaz, ennek nem kell a születési adatok megváltoztatásával járnia.
Ki tart valójában a „homoszexuális propagandától”?
Ha az EU Bírósága döntése támogatja az adatpontosítást, az várhatóan megüti majd a magyar kormány ingerküszöbét, hiszen pontosan az történik, amivel kapcsolatban a kormány évek óta fokozza a rettegést: egy európai – ha nem is brüsszeli, hanem luxemburgi – intézmény mondja meg, hogy nemváltoztatás márpedig van, mert ez következik a jogból. Ez persze kompromisszumos megoldás, hiszen nem a születési anykönyvben és csak a nemváltozatató hormonkezelésen vagy operáción átesett emberek számára biztosít adatpontosítási lehetőséget. Ráadásul nem is új jogszabályról, hanem a 2016 óta hatályos adatvédelmi rendeletről van szó.
Bodrogi szerint valóban kompromisszumos a megoldás, de a teljes tiltáshoz képest kétségtelenül nagy előrelépés lenne – legalább abban, hogy nagy eséllyel megszűnne az érintettek kitettsége a napi szintű, állandó megbélyegzésnek, diszkriminációnak.
Kérdés, hogy megéri-e majd a magyar kormánynak, hogy az európai jogot kikényszeríteni hivatott Bizottsággal is szembeszálljon az ügyben, hiszen ez például tovább nehezíthetné az elveszőben lévő EU-s pénzek felszabadítását. Mint ahogy az sem biztos, hogy a választókat éppen ez a kérdés érdekli leginkább: a Policy Solutions kutatása szerint 2024-ben a magyaroknak csak 7 százaléka említette a legfontosabb három probléma között a „homoszexuális propagandát”. Ha tehát végül pontosítani kell az adatokat, minden azon múlik, hogy mire jut a kormányzat: megéri-e szembemenni a joggal, a Bizottsággal és tovább nyomorítani néhány ember életét egy olyan kérdésben, ami valójában nagyon keveseket érdekel.
A szerző jogász, Bodrogi Bea ügyvéd mellett jogi segítséget nyújtott az egyik érintett transz embernek.