Döntöttek Andrea sorsáról, aki transzneműként harcol a bíróságon a korkedvezményes nyugdíjáért
Fordulópontjához érkezett egy transznemű nő példátlan ügye, aki azért fordult a bírósághoz, hogy végre kimondják: jár neki a 40 év szolgálati munkaviszony után járó kedvezményes nyugdíjjogosultság.
Az asszony kedden kora délután jelent meg a Fővárosi Törvényszéken, ahol az illetékes kormányhivatalt perelte jogainak elismeréséért. Habár Andreát születésekor Andrásként anyakönyvezték, sőt szinte eddig a teljes életét férfiként élte le, szerinte jár neki a jogosultság. Még úgy is, hogy csak tavaly októberben esett át nemváltó műtéten, azóta nőként anyakönyvezik: transzneműként, de nőként éli az életét. A hatóság állítja, a nemváltoztatás nem lehet visszamenő hatályú, ezért nem adták meg neki a nőknek 40 év szolgálati munkaviszony után járó kedvezményes nyugdíjjogosultságot, így a bíróságra várt a döntés. Dr. Opor Gergely László, a bírói tanács elnöke kijelentette: a keresetet elutasították, a felperesnek pedig 12 ezer forintos perköltséget is ki kell fizetnie az alperesnek. Andrea és az ügyvédje ezúttal meg sem jelentek, így a döntés a távollétükben született meg.
– A bíróság jelen ügyben abból indult ki, hogy egy közigazgatási perről van szó, aminek a lényege, hogy az előző közigazgatási eljárásban foglaltakat vizsgálja felül. Ez nem egy új eljárás, nagyon szűk körben lehet csak új dolgokra hivatkozni. Gyakorlatilag a bíróságnak abban a körben kell döntést hoznia, hogy az alperes a rendelkezésére álló adatok alapján megfelelően hozta-e meg a döntését – kezdte dr. Opor Gergely László. Hozzátette: az alperes az eljárás során kiállított egy olyan értesítést, ami a „Nők 40-el” kapcsolatos kimutatást nem tartalmazott és erről nem bizonyosodott be, hogy a felperes vitatta. Ezért az alperes nem követett el jogszabálysértést.
– A felperes nincsen attól elzárva, hogy újabb adategyeztetési vagy nyugdíj-megállapítási eljárást indítson és abban kifejezetten hivatkozzon a „Nők 40-re” – magyarázta a bíró. A döntés után most 30 napon belül lehet a Kúriától felülvizsgálatot kérni.
A korábbi tárgyaláson a Blikknek nyilatkozott a transznemű nő ügyvédje, dr. Győző Gábor.
– Ügyfelemet 1981-től nőként kellett volna kezelni, hiszen iratai szerint ő nő. Az Európai Emberi Jogi Bíróságra hivatkozva álláspontom szerint a nem jogi elismerése nem lehet részleges. A hivatal őt nő helyett férfiként kezeli, amikor kirekeszti ezekből a kedvezményekből – érvelt az ügyvéd. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság szerint sem elvárás, hogy valakinek a felnőttkorban is a születés szerinti neme legyen.
Az elutasító határozatot hozó hivatal képviselője a bíróság előtt fejtegette, hogy ők jogszerűen jártak el. Hiszen a felperes nyugdíjjogosultsági kérelmében a vizsgált időszak 1981-től 2022. december 31-ig szólt. Ez idő alatt pedig mindvégig férfiként szerepelt a nyilvántartásukban.
Az iratokból kitűnt a neve mellett, hogy az ipari tanulói évek is beszámítanak a kedvezménynél, és hogy a hölgy - természetesen még Andrásként - egy közlekedési társaságnál is dolgozott. Az is kiderült a tárgyalás során, hogy Veszprémben folyt már egy hasonló per, annak vége a felperesi kereset jogerős elutasítása lett. Jelenleg a Kúria előtt van a felülvizsgálati kérelem, még nem született döntés arról, hogy foglalkoznak-e vele a legmagasabb szinten.
Érdekesség, hogy először 2023 júniusában a Veszprémi Törvényszék, majd a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte, hogy a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. Erre hivatkoztak többször is ebben a perben. Semjén Zsolt és Gulyás Gergely szövegváltoztatással úgy módosították a törvényt, hogy kizárólag azokat illeti meg a Nők 40 kedvezményes nyugdíjjogosultság, akik 40 évig nőként dolgoztak. Ebben az esetben ez nem történt meg.
