A Kúria nem fogadta el a vesszőhibás érvelést a Lírára kiszabott 12 milliós bírság ügyében, új tárgyalás lesz
Csütörtöki döntésében a Kúria új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot, amely egy vesszőhibára hivatkozva korábban a Lírának adott igazat egy fólia nélkül árusított könyv miatt kirótt bírság ügyében.
A Fővárosi Kormányhivatal tavaly júliusban 12 milliós fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Líra Könyv Zrt.-re, amiért egyik budapesti boltjukban fólia nélkül árulták a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című könyvet. A kormányhivatal úgy ítélte meg, hogy a gyermekvédelminek mondott, valójában melegellenes törvény alapján a szóban forgó könyv „homoszexualitást megjelenítő” műnek számít, ezért csak befóliázva, az ifjúsági könyvektől elkülönítve árusítható. „Az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt” – közölte döntésében a kormányhivatal. A Líra egy, a jogszabályban lévő vesszőhibára hivatkozva támadta meg a kormányhivatal döntését.
A kereskedelemről szól kormányrendelet 20/A paragrafusa ugyanis úgy szól, hogy minden, a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termék „a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható.” Mivel a „csak” szó elé nem tett vesszőt a jogalkotó, így a mondat nem azt jelenti, hogy elkülönítve és zárt csomagolásban kell tartani, hanem azt, hogy ha a könyvet elkülönítve tartják a többitől, akkor kell lefóliázni.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék is így látta a dolgot, mert a Líra javára döntött az ügyben. A bíróság érvelése szerint:
„A vessző, az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok. Nem volt a bíróságnak kétsége, hogy mit jelent a mondat, alternatív értelmezés nem merült fel.”
Így a bíróság azt nem is mérlegelte, hogy a Heartstopper-könyvek tartalmaznak-e homoszexualitást népszerűsítő mondatokat, vagy sem. A kormányrendeletet azóta idén májusban módosították, és a szövegbe bekerült a vessző. Ilyen előzmények után került a Kúria elé az ügy.
A Kúria a csütörtöki tárgyaláson kimondta, hogy az első fokú bíróság helytelen jogi következtetésre jutott, mert nem vette figyelembe a fóliázást előíró jogszabály célját. A Kúria szerint világos, hogy mi volt a rendelet célja, mivel a szövegben nincs utalás feltételes módra, hiába hiányzik a vessző a szóban forgó résznél. Tehát a rendelet egészéből nem következik az az értelmezés, hogy az elkülönített könyveket kell csak lefóliázni. A vesszőhiba ellenére nem lehet olyan tartalomra következtetni, ami nem következik a szövegből, indokolta döntését a testület. Idézték az Alaptörvény azon részét is, miszerint a házasság férfi és nő között valósulhat meg, az anya nő, az apa pedig férfi, és minden gyereknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz.
Az alperes kormányhivatal az első fokú ítélet felülvizsgálatát kérte a csütörtöki tárgyaláson. A kormányhivatal jogi képviselője lényegében azzal érvelt, hogy az első fokú bíróság nyelvtani szempontból vizsgálta a kormányrendeletet, holott az indoklás alapján egyértelmű volt a jogalkotó célja. A kormányhivatal szerint a Kúriának azt is figyelembe kell vennie, hogy a bírság kiszabása óta pontosították a rendelet szövegét, és bekerült az a bizonyos vessző. A kormányhivatal jogi képviselője logikátlannak nevezte azt az értelmezést, miszerint a kérdéses könyveket fóliázás nélkül lehetne árusítani az ifjúsági művek között.
A Líra jogi képviselője viszont amellett érvelt, hogy a kormányrendelet módosításával a jogalkotó gyakorlatilag elismerte, hogy a rendelet mást jelentett korábban. Szerinte az ügy nyomán jöhettek rá, hogy a rendelet a gyakorlatban alkalmazhatatlan. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy jogszabály értelmezése ne magából a jogszabály szövegéből induljon ki. Egy könyvesbolt nem felelős a jogalkotó hibájáért, nem dolga, hogy kitalálja, mi lehetett a célja a jogalkotónak, mondta. Függetlenül a vesszőhibától, a Nemzeti Hírközlési- és Médiahatóság útmutatója alapján kérdéses könyv nem minősül jogsértőnek.
A Líra ügyvédje szerint a kormányhivatal értelmezése alapján bizonyos felnőtt könyveket sem lehetne forgalmazni. Azt is felhozta érvelésében, hogy szakmai szervezetek álláspontja szerint a 2021-ben elfogadott, melegeket megbélyegző, pedofilellenes törvény nem védi, hanem korlátozza a gyerekek jogait. A jogszabály tulajdonképpeni célja így ellentétes a tartalmával. A pedofíliának semmi köze nincs ahhoz, hogy a könyvekben vannak meleg vagy transz szereplők, mondta a Líra ügyvédje.
A hatóságok tavaly nyáron kezdték el a gyakorlatban érvényesíteni a több mint egy éves jogszabályt, és bírságolni a kiadókat a fóliázatlan, „homoszexualitást megjelenítő” könyvek miatt. A Libri – melynek akkoriban szerezte meg 100 százalékos tulajdonrészét a kormánybarát elitképző Mathias Corvinus Collegium (MCC) – már tavaly tavasszal elkezdte a kínálatát átnézni, majd az érintett részét fóliázni.
A Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) szerzője, Alice Oseman brit írónő is reagált a kormányhivatal döntésére tavaly. Szomorúnak nevezte, hogy ilyesmi megtörténhet. „A queer fiatalok megérdemlik, hogy viszontlássák magukat az irodalmi művekben. A queerség nem helytelen a gyermekek számára. Szeretetemet küldöm mindenkinek, aki ez ellen küzd és támogatja a queer könyveket” – írta.
