Egy nembináris futó is indul majd a párizsi olimpián
Nikki Hiltz transznemű és nembináris középtávfutó minden idők második leggyorsabb amerikai idejét futotta meg női 1500 méteren, ezzel pedig kvalifikálta magát a 2024-es párizsi olimpiára. Az oregoni Eugene-ben rendezett válogatóversenyen Hiltz 3:55:33-mal ért célba, írja az NBC News.
A 29 éves Hiltz a verseny után adott interjújában azt mondta, hogy az eredménye a személyes teljesítményén túl is különös jelentőséggel bír, mert a közösségéért is akart futni. Másnap az Instagram-oldalán azt írta, hogy egy gyermekkori álma vált valóra azzal, hogy kvalifikálta magát a párizsi olimpiára, és hozzátette:
„A queer emberek akkor tudnak boldogulni, ha teret adunk nekik, szeretjük őket, és elfogadjuk őket olyannak, amilyenek. Köszönöm mindenkinek, aki ezt megteszi. A szereteteteknek köszönhetően tegnap este szabadon futhattam, és megdöntöttem egy 38 éves amerikai rekordot. Ez hatalmas dolog” – írta a sportoló.
Hiltz 2021-ben vállalta fel nyilvánosan a történetét, a Runner’s World magazinban megjelent írásában arról számolt be, hogy már a hatéves születésnapján azt kívánta, bárcsak fiú lenne. Közel húsz évvel ezután, a transzneműek láthatóságának napján az Instagramon jelentette be, hogy genderfluidként azonosítja magát.
„Transznemű vagyok, nem azonosulok a születéskori nememmel, jelenleg nembinárisnak nevezem magam, és a nemsemleges (they/them) névmásokat részesítem előnyben.”
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2024 januárjában úgy döntött, hogy a tisztességtelen előnyök elkerülése érdekében csak az lehet ott Párizsban, akinek a biológiai identitása 12 éves kora után nem változott, vagyis nem indulhatnak olyan sportolók, akik 12 éves koruk után váltottak nemet.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség tavaly olyan irányelvet fogadott el, amely minden olyan transznemű női sportolót, aki átesett a férfi pubertáson, kizár a női kategóriákban való versenyzésből. A transz férfiak a férfi kategóriákban akkor versenyezhetnek, ha a nemi identitásukról egy hivatalos nyilatkozattal rendelkeznek. A szövetség irányelve nem említi külön a nembináris sportolókat, de a születésükkor nőként besorolt személyek általában a női kategóriákban versenyezhetnek, ha nem részesültek hormonkezelésben.
Az első nyíltan transznemű sportoló az olimpiák történetében Laurel Hubbard női súlyemelő volt, aki 2021-ben Tokióban indult a 87 kg-os kategóriában. Az első nembináris sportolónak pedig a kanadai futballsztárt, Quinn-t tartják, aki szintén a tokiói világversenyen vett részt. Az OutSports szaklap szerint a 2021-es olimpián legalább 186 LMBTQ-sportoló volt jelen.
Akadt néhány olyan eset is az elmúlt években, amikor a transznemű vagy interszex sportolók ellen hoztak döntést. Caster Semenya a 2012-es londoni és a 2016-os riói olimpián is aranyérmet szerzett 800 méteres síkfutásban, de a Nemzetközi Atlétikai Szövetség tesztoszteronszabályozása miatt 2019 óta nem indulhat a számban. A dél-afrikai sportoló női testben, de XY-kromoszómákkal született, emiatt a nőknél jóval több tesztoszteront termel a szervezete, ami túlzott előnyt jelenthet számára a női futómezőnyben. Semenya éveken át jogi harcot vívott a szövetségi szabályok ellen, de többször elutasították a fellebbezését, ezután az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely 2023 júliusában viszont azt mondta ki: diszkriminatív a Semenya miatta hozott tesztoszteronszabály.
A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2022-ben döntött úgy, hogy transznemű nők nem indulhatnak a női elit versenyeken, ha már átestek a férfi pubertáskor bármelyik szakaszán – kizárólag a férfiak mezőnyében versenyezhetnek, függetlenül az aktuális nemi identitásuktól vagy aktuális tesztoszteronszintjüktől. A szabályozást Lia Thomas esete sürgette, aki az amerikai bajnokságban női 1500 méteres gyorsúszásban 38 másodpercet vert a második helyezettre. Thomas férfinak született, hormonkészítményeket szedett, és utána nevezett be a női versenyekre. Thomas később megtámadta a döntést a nemzetközi Sportdöntőbíróságon, de nem adtak igazat neki, így ő sem állhat majd rajtkőre a párizsi olimpián.
