Jóval elterjedtebb az állatok homoszexuális viselkedése, mint ami a tudományos kutatásokból kiderül
Egy friss kutatás szerint az állatokkal foglalkozó tudósoknak több mint háromnegyede találkozott már homoszexuális viselkedéssel a természetben, de csak alig egyötödük számolt be róla a kutatási jelentésében. Ez egyben azt is jelenti, hogy jóval gyakoribb lehet a homoszexualitás az állatvilágban, mint amit a tudományos eredmények sugallnak.
Ahogy azt a Guardian is írja, az Adélie-pingvinek körében már az 1910-es évek elején, Robert Falcon Scott antarktiszi expedícióján megfigyelték a hímek közötti szexuális aktivitást, de George Murray Levick erről szóló jegyzeteit túlságosan meghökkentőnek tartották ahhoz, hogy a leírás a végső jelentésbe is bekerüljön, így a nagyközönség végül csak 50 évvel később szerzett tudomást a pingvinek e viselkedésformájáról.
Most a Torontói Egyetem antropológusa, Karyn Anderson vezetésével készítettek felmérést, amelyben összesen 65 kutató vett részt, akik 52 különböző állatfajjal foglalkoznak: 77 százalékuk figyelt már meg azonos nemű egyedek közötti szexuális aktust, de csak 48 százalékuk gyűjtött róla adatot, és mindössze 19 százalékuk foglalta bele ezt a megfigyelést a publikációjába – derül ki a PLOS One-ban megjelent friss tanulmányból.
A jól ismert példákon és számos majomfélén túl olyan állatoknál is azonosítottak már homoszexuális viselkedést, mint a mókus, a mongúz, az ormányos medve, vagy éppen a csupasz turkáló nevű rágcsáló. Anderson szerint az a téveszme, hogy a homoszexualitás nagyon ritka az állatvilágban, hozzájárult ahhoz a narratívához, amely szerint embereknél egyenesen természetellenes az azonos neműekhez vonzódás. „Szerintem ezt ideje korrigálni. Egy dolgot azt hiszem biztosan állíthatunk: a homoszexuális viselkedés széles körben elterjedt és természetes az állatvilágban” – mondta az antropológus.
A megkérdezett kutatók közül néhányan azt is elárulták, hogy a tudományos folyóiratok egyértelműen az adatokra támaszkodó eredményeket favorizálják az anekdotális megfigyelésekkel szemben, és mivel sok esetben nehéz adatokat gyűjteni bármilyen szexuális viselkedésről, ez is hátráltatja azt, hogy a tudományos anyagokban is megjelenjenek ezek a megfigyelések. Ezt támasztja alá az is, amit a japán makákókat kutató pszichológus, Paul Vasey mondott a Guardiannek: szerinte a fajnál például elég gyakori a nőstények közötti homoszexuális viselkedés, de mivel azt nehéz kvantitatívan tanulmányozni, sok kutatásból kimaradhat.
