Vajon bizakodhat-e a változásban a lengyel LMBTQ-közösség?
Lengyelországban a legalacsonyabb a nemek közötti egyenlőség aránya uniós szinten. Az új kormány változást ígért, de sokan attól tartanak, hogy az LMBTQ-jogok nem élveznek majd prioritást. A Witness riportere, Julián López a lengyel fővárosban járt utána a témának.
Varsóból nézve jobban látszik, hogy milyen elvárásaik és félelmeik vannak az LMBTQ-közösség tagjainak, és melyek azok a nehézségek, amelyek megmagyarázhatják, hogy miért tartanak ennyi ideig a jogszabályi változások.
Lengyelország az EU-ranglista alján áll az LMBTQ-közösség emberi jogainak teljes körű egyenlőségét és tiszteletben tartását illetően. Lengyelországban van az egyik legszigorúbb abortusztörvény az EU-ban.
A széles koalíciót alkotó új liberális kormány mindkét területen reformokat ígért, valamint előrelépést a nők jogainak területén. Az előttük álló jogalkotási út azonban hosszúnak és göröngyösnek tűnik, és sokak számára jelentős következményekkel jár.
Találkoztunk például Elżbieta kiadóval és Renata írónővel néhány órával azelőtt, hogy Dániába utaztak volna, hogy összeházasodjanak. Az esküvőjüknek itt semmilyen jogi értéke nem lesz.
"Természetesen jobban szeretnénk Lengyelországban összeházasodni, de ez még mindig lehetetlen. Körülbelül 30 éve vagyunk kapcsolatban egymással. Sok heteroszexuális házasság nem tart ilyen sokáig. És Lengyelországban még mindig lehetetlen elismerni a kapcsolatunkat, még élettársi kapcsolatként sem" - mondta Renata.
Az egyenlő házassági jogok mellett a lengyel LMBTQ-közösség azt szeretné, ha az új kormány sürgősen foglalkozna a gyűlöletbeszéddel. Anna Mazurczak, aki ügyvédként dolgozik az ország legrégebbi és legnagyobb LMBTQ civil szervezeténél, elmondta: "Azt mondasz az LMBTQ-közösségről, amit akarsz, és nem kapsz büntetést. Ha pontosan ugyanezeket a szavakat mondod, valami gyűlöletkeltőt a vallási, etnikai és nemzeti kisebbségek ellen, akkor az bűncselekmény lesz. Amiben a kormány tulajdonképpen egyetértett, az az, hogy mindenképpen módosítani kell a büntető törvénykönyvet, hogy a homofób, transzfób gyűlöletbeszéd bűncselekménynek minősüljön. És készítettek is egy törvényjavaslatot, amit mi már biztosan tudunk, de még mindig dolgoznak rajta,” fogalmazott az ügyvéd.
Ezt a folyamatot vitathatatlanul akadályozza a súlyos társadalmi polarizáció. Varsóban sétálva itt-ott kisebb tüntetéseknek lehettünk szemtanúi a kormány különböző tervei ellen, beleértve a szociális menetrendet is.
"Otthon azt csinálsz, amit akarsz, én nem nézek senki ágyába" - mondta egy férfi, aki órákig álldogált a homoszexualitás és más témák elleni óriásplakátokkal. "De azzal nem értek egyet, hogy valaki a saját ágyát behozza a közterületekre. Ez egyenlő a gyerekek megrontásával. Én ezt (a homoszexualitást) betegségként definiálom, amit nem szabadna népszerűsíteni,” közölte a demonstráló.
A politikai vita is hasonlóan heves, és hosszú, rögös törvényhozási utat ígér bármilyen reformhoz. Az ellenzék nem akar változtatni a fennálló status quón. És még a kormányt támogató széles, heterogén koalíción belül is sok képviselő konzervatív nézeteket vall, és vonakodik a mélyreható reformoktól. A lengyel elnöknek, Andrejz Dudának, az ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselőjének joga van megvétózni bármilyen jogszabályt.
Az úgynevezett élettársi kapcsolatokat szabályozó új törvényt most jelentették be. Az ajánlások kidolgozása folyamatban van a parlamentben. A kormány ígéretet tett arra, hogy folytatja a munkát, de a jelenlegi tervezet nem megy elég messzire az olyan párok számára, mint amilyet Aleksandra és Karolina. A két nő 12 éve alkot egy párt, van egy 2 és egy 5 éves gyermekük. "Mi, akik azonos nemű párkapcsolatot alakítottunk ki, nem csak a jogi partnerséggel törődünk. Minket az egyenlőség érdekel" – fogalmaztak.
