Lassú magyar nyitás az LMBTQI közösség elfogadása felé: Eurobarométer 2023
A 2019-es adatokkal összehasonlítva az LMBTQI közösség elfogadása Magyarországon óvatos növekedésnek indult. Egyre többen tudják, hogy az LMBTQI emberek kirekesztéssel szembesülnek, és ezzel arányosan nőtt azok száma, akik az élet különböző területein kényelmesen éreznék magukat egy, a közösséghez tartozó ember társaságában. Azt is több magyar támogatja, hogy a fiatalok információt szerezzenek a többségitől eltérő identitásokról.
Az Eurobarométer az Európai Bizottság, az Európai Parlament és más uniós intézmények, és ügynökségek által használt közvélemény-kutatási eszköz, amely figyelemmel kíséri az európai közvélemény alakulását az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben, valamint a politikai vagy társadalmi jellegű témákkal kapcsolatos attitűdöket.
A 2023 végén nyilvánosságra hozott kutatás a különféle alapokon nyugvó diszkriminációt hivatott felmérni az Európai Unióban. A válaszadók több mint fele szerint országukban széles körben elterjedt a megkülönböztetés a roma származás (65%), a bőrszín (61%), az etnikai származás (60%), a nemi identitás (57%) vagy a szexuális irányultság (54%) alapján. A kutatás közzétette a Magyarország-specifikus eredményeket is, így most azokat foglaljuk össze, összehasonlítva a 2019-es válaszokkal LMBTQI témában.
Az első kérdés a diszkrimináció elterjedtségéről méri fel a válaszadók véleményét: mennyire tartják gyakorinak vagy ritkának azt, hogy valakit a nemi identitása vagy szexuális irányultsága miatt kirekesszenek. A 2019-es és 2023-as adatokból szembeötlő, hogy egyre többen tudják, hogy a transz és interszex emberek diszkriminációtól szenvednek: csökkent azok száma, akik “nem tudja” és “nem létezik” választ adtak e kérdésre. Az utóbbi években bevezetett, az LMBTQI közösséget diszkrimináló szabályozások (propagandatörvény, örökbefogadás korlátozása, 33-as paragrafus) ahhoz vezettek, hogy a magyar megkérdezettek szemében egyértelműen nőtt azok száma, akik szerint elterjedt a közösség kirekesztése, hátrányos megkülönböztetése.
Amikor a napi munkakapcsolatról kérdezték őket, a válaszadók attitűdje 2019-2023 között lassú nyitást mutat a transz és interszex emberek irányába: 4%-kal nőtt azok száma akik mérsékelten kényelmesen, 11%-kal pedig akik kényelmesen éreznék magukat, ha a kollégájuk transz vagy interszex lenne. A leszbikus, meleg és biszexuális munkatársak gondolatára nyitottabb volt már az előző adatfelvétel során is a többségi társadalom: csupán 33% válaszolta azt, hogy feszélyezné egy ilyen szexuális irányultságú kolléga. Ez 7 százalékponttal csökkent 2023-ra (26%).
Közeledve a családi berkekhez, eleve magas elutasítottságról indul mindkét csoport: 2019-ben 60% fejezte ki ellenérzését azzal kapcsolatban, hogy a gyermekének transznemű vagy interszex párja legyen, és 57% pedig az azonos nemű partnert nem látná szívesen.
Ezek az értékek 2023-ra javulást mutatnak (-2% és -6%), noha még mindig alacsony azok száma akik kényelmesen (25% és 31%) éreznék magukat egy ilyen helyzetben.
Az “érzékeny” személyes adatok (mint az etnikai hovatartozás, vallás, egészségügyi állapot) népszámlálási kutatását azzal a céllal, hogy a diszkrimináció ellen hatékony fellépést tegyenek lehetővé, minden területen támogatják a magyarok, kivéve a nemi identitás és a szexuális irányultság felmérését.
Munkakeresés esetén csupán 23% tekinti hátránynak azt, ha valaki transzneműként keres munkát, és 24% szerint okozhat gondot a többségitől eltérő szexuális irányultság. A nemi identitás alapú megkülönböztetést az EU27 átlag 29%-a tartja hátráltató tényezőnek. A magyar adatok 2019 óta nőttek, ami a többi adattal összefüggésben nézve arra utal, hogy egyre inkább tisztában van a népesség azzal, hogy a kirekesztés milyen társadalmi csoportokat, hogyan érint.
A leginkább lesújtó ereményt az a kérdés mutatja, amelyben arról kérdezik a válaszadókat, hogy az iskolai órákba és tananyagokba bele kellene-e foglalni a tájékoztatást bizonyos témákban. Itt a magyar közvélemény kivétel nélkül minden témát (a fogyatékosság megtapasztalása, rasszizmus, az antiszemitizmus története az európai országokban és a holokauszt, vallások és hitek, roma kultúra és történelem) minimum 10 százalékponttal magasabban elutasító, mint az EU27 átlag. Itt azonos mértékben elutasított a többféle nemi identitás (mint pl. a transzneműség) és a többféle szexuális irányultság, mint iskolai téma: mindkettőt 49%-ban ellenzik a magyarok. Azonban ez az eredmény is javulást jelent a 2019-es értékekhez képest: ott 55% ellenezte a többféle nemi identitásról szóló tájékoztatást, és 51% az LMB témát.
“Fontos mutató az, hogy a társadalom mennyire ismeri fel azt, ha egy tagját kirekesztés éri. Az, hogy egyre több magyar van tisztában azzal, hogy milyen hátrány éri az LMBTQI embereket, eredménye egyrészt az elmúlt évek korlátozó törvényeinek, másrészt annak, hogy egyre több LMBTQI ember bújik elő hazánkban is, hiszen ők megosztják ezeket a tapasztataikat is. Az sokakat szíven üt, ha az esti beszélgetés közben azt meséli el egy szerette, hogy utánakiabáltak az utcán, vagy hogy piszkálják a munkahelyén” – mondta el Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.
