A magyarok jobban félnek egy meleg, mint egy muszlim vagy cigány munkatárstól
A cikkhez tartozó pontos stasztikai adatokat ITT tudjátok megnézni.
A magyarok lényegesen kevésbé tolerálnák, ha a gyerekük egy fekete bőrű emberbe lenne szerelmes, mint ha egy kimondottan öregbe – áll többek között az Eurobarometer friss felmérésében. Munkatársként viszont jobban félnek a magyarok egy esetleges meleg kollégától, mint egy muszlimtól vagy egy cigánytól. A népesség tizede rosszul érezné magát egy munkakapcsolattól ateista vagy fogyatékossággal élő munkatárssal, de például ennél is több magyar viszolyogna valamiért egy buddhista kollégától.
Az egész EU-ban a válaszadók kétharmada szerint jelentős és hátrányos megkülönböztetéssel néznek szembe a cigányok az adott országban – derült ki az Eurobarometer felméréséből.
Nagyjából hasonló arányban, azaz hatvan százalék körül gondolták azt, hogy bőrszín és etnikai hovatartozás alapján is hátrányos diszkrimináció éri náluk az érintetteket. Mindez hozzávetőleg azonos egyébként a 2015-ös összesített eredményekkel, bár a kérdésfeltevés nem pontosan egyezett a mostanival.
Több mint hatvan százalék szerint elterjedt az etnikai hovatartozás miatti hátrányos megkülönböztetés Magyarországon
A magyarok az uniós átlagnál kicsit kevésbé érzik hatékonynak a hazai romaintegrációs programokat, de a válaszadók negyede szerint határozottan hatékonyak Magyarországon – bár azt nem kellett megnevezni, hogy pontosan milyen programokra gondolnak.
A magyarok negyede szerint hatékonyak a romaintegrációs programok az országban
Leginkább hatékonynak a románok és a lengyelek érezték a romákat segítő saját oktatási, egészségügyi, lakhatási és foglakoztatási programjaikat, legkevésbé pedig a svédek és a hollandok voltak erről meggyőződve.
Hátrányosabbá válhatott bevallani, ha valaki kisebbséghez tartozik
Magyarországon valamiért négy év alatt 11 százalékponttal csökkent a magukat valamilyen kisebbséghez tartozónak gondolók aránya, ami az egész EU-ban rekordmértékű. Főleg a cigányokhoz, illetve a más etnikai kisebbséghez tartozónak érezték magukat sokkal kevesebben, illetve a többségitől eltérő vallásúnak is sokkal kevesebben mondták magukat.
A felmérés
Az Eurobarometer idézett felmérését 2023. április 13. és május 28. között végezték, Magyarországon 1021 embert személyesen megkérdezve. A négyévente megismételt felmérés reprezentatívnak számít.
Mindez egyébként a 2022-es magyar népszámlálás eredményeivel is összhangban van. Magyarországon tavalyra kisebbségbe kerültek a magukat bármilyen egyházhoz tartozónak érzők. Emellett 2011-hez képest valamiért százezerrel kevesebben, alig kétszázezren vallották magukat a cigány nemzetiséghez tartozónak Magyarországon, noha a tényleges számuk a legtöbb becslés szerint hétszázezer körül lehet. A magyar mintában egyébként a válaszadók négy százaléka vallotta magát cigánynak.
A romák hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos kérdések
A magyarok háromnegyede szerint hátrányos megkülönböztetést fog elszenvedni az országban az, aki cigány. Itt hangsúlyosan nem magukról nyilatkoztak a válaszadók, hanem általában a többiekről, az országról. Többek között például a válaszadók kétharmada szerint hátrányt fog szenvedni egy állásra jelentkezőnél, ha kiderül, hogy cigány.
A magyarok fele szerint hátrányos megkülönböztetés éri a melegeket és a biszexuálisokat az országban, személyesen viszont sokkal jobban rettegnek tőlük a válaszadók, vagy valamiért sokkal jobban be merik vallani az irántuk táplált ellenérzéseiket.
A magyarok félnek a meleg vagy pláne a transznemű munkatárstól
A válaszadók kiugróan sokkal jobban tartanának attól, ha a magyar miniszterelnök meleg, netán transznemű lenne, mint ha cigány vagy nem fehér bőrű. Hasonló kérdés volt, hogy mennyire éreznék magukat rosszul, ha egy velük napi kapcsolatban álló munkatársuk meleg, cigány, zsidó vagy más, gyakoribb kisebbséghez tartozó személy lenne.
Egy transznemű vagy egy meleg kollégától félnénk leginkább
Itt is látványosan az jött ki, hogy a melegektől, a biszexuálisoktól és a transzneműektől, illetve az interszex kollégáktól félnének leginkább. Jobban félnek, mint a korábban állami propaganda-hadjáratokkal szintén gyakran megtámadott cigány vagy muszlim kisebbségtől.
Összességében sokkal inkább a jobboldaliaknak, a kevésbé iskolázottaknak és az idősebbeknek van kevesebb kapcsolatuk saját bevallásuk szerint bármilyen kisebbséggel az ismerősi körükben, női-férfi különbség viszont itt egyáltalán nincs. Meg kell jegyezni azonban, hogy a magyar állami propagandakampányok sorozata ellenére 2015-höz képest még így is nőtt a magyar társadalomban az elfogadás a melegek, a romák és kismértékben még a transzneműek irányába is.
Nőtt az elfogadás a magyar társadalomban
Azok százalékos aránya, akik kényelmetlenül éreznék magukat, változás 2019-hez képest.
Inkább öreg ember legyen a gyerek párja, csak ne buddhista
Ilyen jellegű attitűdökre kérdezett rá az a kérdés is, hogy ki mennyire fogadná el, ha a gyermeke valamilyen, nem a többséghez tartozó csoportba tartozóba szeretne bele. A magyarok itt is attól tartottak a legjobban, hogy a gyermeküknek egy meleg, egy biszexuális vagy egy transznemű lesz a párja. Az uniós átlagtól eltért viszont, hogy a magyarok messze inkább látnának egy öreg embert a gyermekük oldalán, mint egy fekete bőrűt.
Még egy buddhistához képest is előnyben részesítenének egy öreg társat. Egy zsidó előnyben van egy ateistához képest, de egy ateista simán előz népszerűségben bármilyen ázsiai embert vagy egy fogyatékossággal élőt. A magyarok egyébként az uniós átlaghoz képest sokkal inkább elutasítanának minden olyan dolgot, ami az iskolai oktatásba is bevenné az érzékenyítést: a cigány kultúrától az antiszemitizmus történetén és a holokauszton át a fogyatékossággal élő emberek tapasztalatainak megismeréséig.
A magyarok az átlagnál jobban elutasítanak minden iskolai érzékenyítést
Különösen a melegekről nem szabad hallaniuk a magyar fiataloknak az iskolában – ezt egyébként Magyarország mellett Bulgáriában és Romániában is így gondolja a többség. Hasonló az arány és a sorrend a transzneműségről való felvilágosítás kapcsán is. A magyarok emellett az uniós átlagtól meglehetősen eltérően viselkednek, ha hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás éri őket ezen a téren. Jóval kevésbé bíznak a rendőrségben, a saját családjukban vagy különösen az ügyvédekben.
Az ilyen kérdésekben egyébként nyugatabbra hatékonyabb szakszervezetekhez sem fordulnának. Valószínűleg azért sem, mert Magyarországon borzalmasan alacsony a szakszervezeti taglétszám, és a kormány is lényegében folyamatosan próbálja visszaszorítani őket.
A hazai potenciális sértettek inkább a civil szervezetektől kérnének segítséget, vagy valamiért az ombudsmantól.
Kevésbé bíznak a rendőrségben, inkább az ombudsmanhoz fordulnának
Az ombudsmanban bízóknak fontos információ lehet, hogy Kozma Ákost, a hazai alapvető jogok biztosát nemrég minősítették le nemzetközi kollégái. Pont azért, mert nem volt hajlandó érdemben kiállni az emberi jogokért, és a kormánytól való függetlenségéről sem sikerült őket meggyőznie. Erről alább olvashat bővebben.
